Jelentés egy jelentésről

2012.04.28. 09:57 :: Tanácsnok

 

Az Európa Tanács (ET) magyar médiaszabályozásról készülő jelentésének véglegesítéséhez korábban a Médiatanács is felajánlotta szakmai segítségét. A hatóság jelezte, kívánatosnak tartja, hogy az ET által a magyar médiaszabályozásról készítendő elemzés végső formájában elfogulatlan, tárgyi tévedésektől mentes, kellően alapos legyen, és ne alkalmazzon kettős mércét. A jelentés teljes szövege még nem nyilvános, de néhány megállapítása már napvilágot látott, ami sajnos mindennek ellenkezőjét vetíti előre.

A jelentés nehezményezi, hogy a médiaszabályozás „csak” kétharmados törvény. A jelentés azt javasolja, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatás legyen szükséges a médiatörvények elfogadásához vagy módosításához. Ez a felvetés ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azon körülményt, hogy az ilyen megoldás teljességgel idegen a magyar jogrendszertől, alkotmányosságtól, de még a népképviseleti demokrácia játékszabályaitól is. (Ha a fontosabb törvényekhez a mindenkori ellenzék támogatása is szükséges lenne, lényegében mindegy volna, ki kormányoz, illetve mely pártokat támogatták többen a választásokon.)

A magyar jogrendszerben a kétharmados törvények elfogadása tekinthető a legerőteljesebb közjogi garanciának. Ami a jelentésben szereplő másik kifogást, a politikai befolyásolástól való függetlenség garanciáinak hiányát illeti, az ET szakértői úgy vélik: a Médiatanács tagjainak és elnökének kinevezése nem átlátható eljárásban történik, és az nem biztosítja kellőképpen a testület függetlenségének megőrzését. Azonban fontos kiemelni, hogy az ET (és az Európai Unió) tagállamaiban gyakorta nem is a parlament választja a médiahatóságok tagjait, hanem egyenesen a kormány, vagy személyesen a miniszterelnök, esetleg egy miniszter nevezi ki őket.

A magyar szabályozás az általános európai mércéhez képest jelentősebb, a hatóság függetlenségét biztosító garanciákat tartalmaz. Tekintettel arra is, hogy a szabályozás biztosítja a hatósági döntésekkel szembeni bírói jogorvoslat lehetőségét, a jelölési és megválasztási eljárás (vagy akár egyszerűbben fogalmazva: a Médiatanács léte) eleve nem lehet alkalmas arra, hogy egy vagy több párt, a kormány vagy akár az országgyűlés a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek tartalmára befolyást gyakoroljon. A Médiatanács tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. A tagok mandátuma szabad, és a függetlenség szempontjából további lényeges elem, hogy nem hívhatók vissza és kiterjedt összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk.

A sajtóinformációk szerint a jelentés kitér arra is, hogy az MTI a közszolgálati médiaszolgáltatók számára kizárólagos joggal gyárt hírműsorokat. Európai szintű tendencia, hogy a hírműsor-készítés tevékenysége koncentrálódik – ennek gazdasági és szakmai okai egyaránt vannak. A lényeg, hogy a hírműsor-készítés független, mindenféle befolyástól mentes tevékenység legyen. Ez a jelenlegi magyar közmédia-rendszer által biztosított, tekintettel arra, hogy a gyártási feladatok kizárólagos jogát gyakorló MTI maga is független intézmény. Ez a szabályozás nem jelenti a közszolgálati televíziók és rádió szerkesztői felelősségének a megszűnését, tehát a hírműsorok tartalmáért, következményeiért továbbra sem a gyártó, hanem az adott műsorszámot bemutató médiaszolgáltató felel. Ez azt jelenti, hogy a televízióknak és a rádiónak együtt kell működnie az MTI-vel, hogy e felelősségüknek megfelelően érvényesíthessék igényeiket, sajátos szempontjaikat a hírműsorok gyártásának folyamatában. (Egyébként pedig nem létezik olyan szakmai vagy kulturális standard, amely előírná egy állam számára, hogy hány forrásból, illetve hány, egymástól független műhelyben kell a közszolgálati média számára hírműsorokat gyártani.)

A hírek szerint a jelentés sérelmezi továbbá, hogy nincs lehetőség a frekvencia-használati jog elosztására irányuló pályázati kiírás külön bírósági felülvizsgálatára. Fontos kiemelni, hogy a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására irányuló pályázati felhívás nem minősül hatósági döntésnek. A pályázati felhívás csupán a feltételrendszerét teremti meg a pályázati eljárásnak, azonban nem hatósági döntés. Ennek megfelelően a pályázati felhívás ellen – az általános közigazgatási eljárási szabályoknak megfelelően – önálló jogorvoslatnak nincs helye, azonban az eljárást lezáró érdemi döntés elleni jogorvoslatban az is vitatható, tehát azzal szemben van jogorvoslati lehetőség. Másrészt az önálló jogorvoslati jog könnyen visszaélési lehetőséget biztosítana arra, hogy bármely vállalkozás akár hosszú időn keresztül megakadályozza a pályázat kiírását, és amíg a pályázati felhívással szemben bírósági felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a hatósági (pályáztatási) eljárást a Médiatanács nem folytathatná.

A Médiatanács álláspontja szerint még mindig van esély arra, hogy a jelentés végső formájában pártatlan, tévedésektől mentes és objektív legyen. Ennek érdekében továbbra is nyitott arra, hogy szakmai tanácsaival segítse a jelentéstevők munkáját.

komment · 1 trackback

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása