A bíróság a Médiatanácsnak adott igazat Ulrike Lunacek európai parlamenti képviselővel szemben. Az ausztriai politikus ezért fordult a törvényszékhez, mert megítélése szerint a hatóság döntése nem volt jogszerű, amikor hatáskör hiányában elutasította beadványát. Lunacek azt kérte a Médiatanácstól, hogy járjon el az Echo Televízióval szemben, mert az megsértette emberi méltóságát.
Lunaceket a televízió egyik műsorvezetője „agyament, ótvar, hazug idiótának”, illetve „rohadt szemétnek” nevezte. A képviselő jelezte a televízió szerkesztőségének, hogy álláspontja szerint a műsorszám megsértette az emberi méltósághoz való jogát, valamint kérte, hogy az Echo TV megfelelő formátumban egyértelműen határolódjon el az elhangzottaktól, és nyilvánosan kérjen bocsánatot. A szerkesztőség nem értett egyet a kifogásokkal, de felajánlotta, hogy egy, a képviselő számára is megfelelő időpontban, élő stúdióbeszélgetésben vitassák meg a problémás kérdéseket.
Lunacek nem élt a vita lehetőségével, és emberi méltóságának sérelme miatt a Médiatanács eljárását kérte. A hatóság kivizsgálta az ügyet, és hatáskör hiányában elutasította a beadványt, amiért Lunacek a bírósághoz fordult. A bíróság szintén elutasította Lunacek keresetét, és teljes mértékben osztotta a Médiatanács álláspontját, amely szerint a médiaszabályozás célja nem a személyes jogvédelem, hanem a közösség jogainak védelme.
A médiahatóság ugyanis nem a médiában megtámadott egyént védi, hanem az emberi jogok és az emberi méltóság intézményes védelmén keresztül a közérdeket. Az emberi méltóság és az emberi jogok médiaszabályozásbeli védelme nem a jogaiban sértett egyén számára biztosít lehetőséget a médiaszolgáltatóval szembeni fellépésre, hanem a közönséget védi az emberi méltóságot sértő tartalmaktól. E jog intézményes védelmén keresztül a szabályozás közvetve a demokratikus nyilvánosság megfelelő működését óvja, és nem a jogaiban esetlegesen sértett egyént. A sajtószabadság korlátjaként megjelenő szabályok legfőbb indoka ugyanis a néző, a hallgató, az olvasó, vagyis a közönség érdekeinek védelme; azoké a közös érdekeké, amelyek az emberi jogok általános elismeréséhez és tiszteletéhez kötődnek.
Az egyedi jogsérelmek tehát kívül esnek a közigazgatási jogérvényesítés körén, a Médiatanács csak a közérdek, a közösségi érdekek valódi sérelme esetén jogosult hatósági eljárásra, döntéshozatalra. A kétségtelenül durva megjegyzések miatt Ulrike Lunacek és mindenki más számára továbbra is fennáll a lehetőség, hogy jogait érvényesítse, de nem a hatóság intézkedésével és a médiajog eszközeivel, hanem a személyesen indítható polgári jogi vagy büntetőjogi eljárások által.
A bíróság mostani döntése arra is rámutat, hogy a hatóság korábbi ügyekben (pl. Cohn-Bendit-ügy) hozott döntései is helyesek voltak, amikor nem terjeszkedett túl a jogszabályok által számára kijelölt kereteken, és nem az egyéni jogvédelem eszközéül használta a médiajog szabályait.
Még akkor sem, ha ezért számos kritika érte…