E heti mecenatúrás filmajánló a tévézőknek
E heti mecenatúrás alkotásaink nagy utazásra invitálják időben, térben és gondolkodásban a nézőket. Ellátogathatunk egy hazai ökofaluba, magyar nevű dél-amerikai településekre, elmerülhetünk a fővárosi mozik múltjában, és rácsodálkozhatunk a természet és az ember által alkotott technika összefonódására. A filmek megtekintéséhez kellemes kulturális élményt és hasznosan eltöltött időt kívánunk mindannyiuknak.
Húngaro – Magyarok Dél-Amerikában
2. rész – Duna World, május 19., kedd, 16.40
3. rész – Duna World, május 21., csütörtök, 17.45
1880-tól kezdve az elmúlt 160 évben magyarok százezrei vándoroltak a jobb megélhetés reményében Dél-Amerika országaiba. A földbőség és az ottani kormányok biztatása vonzotta a magyar földnélkülieket. Brazíliában, már a 19. században 10-12 ezer magyart regisztráltak. 1929-ben számuk már meghaladta a 80 ezret. A második világháború előtt pedig már 180 ezer magyar élt Dél-Amerikában. Emléküket magyar nevű falvak ma is őrzik: Rákóczifalva, Boldogasszonyfalva, Szentistvánfalva, Mátyáskirályfalva.
A filmet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program Kollányi Ágoston-pályázatán támogatta.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan
Duna World, május 21., csütörtök, 16.20
Tiszta szellemű és gondolkodású emberek vágtak neki, hogy megtalálják azt a gazdag tájat, ahol új szemlélettel élhetnek, dolgozhatnak a természetben. A 180 fős Visnyeszéplakon 40 általános iskolás gyerek van, egy-egy családban akár hat gyerek is. Céljuk a testi, lelki, szellemi tisztaság továbbörökítése és a természet adta kincsek óvása és gyarapítása.
A filmet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program Ember Judit-pályázatán támogatta.
A természet találmányai
M2, május 24., vasárnap, 3.45
Az emberi technikának alig van olyan találmánya, amelyiknek az alapgondolata meg ne volna az állatok és növények világában is. A lótuszlevél különleges felszínéről lepergő víz a növényre rárakódott porszennyeződést is eltávolítja. Ez a jelenség adta az öntisztító felületek ötletét. A nanotechnológiás eljárás bármilyen természetű anyag esetén alkalmazható. A tépőzár a bogáncs technikájának trükkjét másolja. Sőt, festékszemcsék nélkül is elő tudunk állítani tetszőleges színű anyagfelüleltet, amióta megfigyeltük a lepkék szárnyait. A fejlődésbiológusok egyik legkedveltebb modellállata a zebradánió. Teste szinte teljesen átlátszó. Így figyelhették meg az öngyógyítás csodáját a kutatók. A zebradánió nem csak uszonyait, hanem szívizmát, látóidegét, sőt, a gerincvelőjét is képes pótolni. Vajon miért nem képes erre az ember? Ezekről a találmányokról szól ez a kétrészes filmsorozat: az eleven természet legkiválóbb szabadalmairól.
A filmet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program Kollányi Ágoston-pályázatán támogatta. A május 14-17. között megrendezett Gödöllői Természetfilm Fesztiválon a Tudomány és természet kategóriában második díjjal ismerték el.
Tűnt idők mozija
TV2, május 25., hétfő, 1.05
A mozi születésének 1895. december 28-át tartják, a Lumière-fivérek első párizsi nyilvános vetítésének időpontját, melyet gyorsan követett a magyarországi bemutató is. Ez a Somossy Orfeumban volt, 1896. április 29-én. A "csoda" hamar népszerű lett, és a korai "sátor mozik" után megjelentek az első filmszínházak, mozik. A rendkívül gyors fejlődésre jellemző, hogy már 1913-ban, az utolsó békeévben 130 mozi volt hazánkban. A sorozat a magyar mozik történetét mutatja be.
A filmet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program Ember Judit-pályázatán támogatta. A rendezővel, Csukás Sándorral a filmről készült interjúnk ITT olvasható.
