Művészi és tanyasi örökség a heti mecenatúrás filmajánlóban
A héten kerül sor a magyar filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, a virtuóz operatőrről, az idén 88. születésnapját ünneplő Hildebrand Istvánról készült portréfilm televíziós premiervetítésére, melyben többek között Venczel Vera, Makk Károly, Ragályi Elemér, Sándor Pál és maga Hildebrand István is megszólal. Három film is foglalkozik a paraszti kultúra és gazdálkodás örökségével, megismerkedhetünk a vajdasági kútfúrómesterek ősi szakmájával, és megtudhatjuk azt is, hogyan járulhatna hozzá a Duna-Tisza-csatorna megépítése több százezer munkahely teremtéséhez és egy vonzó magyar turisztikai paradicsom létrehozásához. A filmek megtekintéséhez kellemes kulturális élményt kívánunk!
Kellene kiskert, bőtermő!
Paprika TV, január 25., hétfő, 17.50 (1. rész)
január 26., kedd, 17.50 (2. rész)
január 27., szerda, 17.50 (3. rész)
január 28., csütörtök, 17.50 (4. rész)
január 29., péntek, 17.50 (5. rész)
A városias jellegű fogyasztói szokások egyre inkább elterjednek a falvakban is, ami azt eredményezi, hogy az a tudásbázis, amelyen a paraszti kultúrában elterjedt növénytermesztés alapult, lassan eltűnni látszik. A 15 perces részekből álló sorozat rögzíti az öregek által felhalmozott ismeretanyagot, és bemutatja a Nógrád megyei Rimócon élők hagyományait. A filmet a Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta. A rendezővel, Székely Orsolyával készített interjúnkat ITT olvashatják.
Egy passió kálváriája – Magyarpolány
Hír TV, január 26., kedd, 14.01 (1. rész)
január 27., szerda, 14.01 (2. rész)
Magyarpolány, ez a gyönyörű fekvésű, kálváriájáról híres bakonyi falu a nemzetközi passiószövetség ösztönzésével és támogatásával, valamint kiváló alkotóművészek közreműködésével több mint egy évtizede saját passiójátékot rendez, amelybe bevonták a község és a környék apraját-nagyját. Krisztus szenvedéstörténete azonban magának a műnek is a keresztútjává vált, mert a kezdetben hitet, reményt és szeretetet sugárzó, a közösséget összetartó és formáló misztériumjáték az irigység és a hatalmi ambíciók következtében mára pont az ellenkezőjébe fordult, és a falut végzetesen megosztva a minden szálában a kálváriához kötődő műalkotás a községből is kiűzettetett. Zsigmond Dezső dokumentumfilmje a Magyar Média Mecenatúra program jóvoltából készülhetett el.
Gregus Máté nyomában
Duna World, január 27., szerda, 18.00
Gregus Máté a Vásárhely környéki gazdaemberek legjobb tulajdonságaival rendelkezett. Arra törekedett, hogy elősegítse egy virágzó tanyaközpont kialakulását, és mindent megtett azért, hogy a parasztság felemelkedjen. De mit adhat a mai kor gazdálkodni vágyó fiataljainak az a tudásanyag, amelyet ez a 19. században élt gazda felhalmozott? Siklósi Szilveszter dokumentumfilmje, amelynek elkészülését a Magyar Média Mecenatúra program Kollányi Ágoston-pályázata támogatta, középiskolás tanulók részvételével jár utána Gregus örökségének és máig ható tevékenységének.
A tanyagondnok
Duna World, január 28., csütörtök, 7.40
Az alföldi tanyás térségek Európa településtörténeti kincsei. A tanyavilág fennmaradása és gyakran az itt élő emberek túlélése szinte teljesen lehetetlen lenne a különböző tanyagondnoki szolgálatok és ezek karizmatikus munkatársai nélkül, melyek több mint húsz éve működnek Magyarországon, és a tanyákon élő embereket látják el, gyakorlatilag mindennel, ami az élethez szükséges. Gyöngyössy Bence dokumentumfilmje ezeknek az elhivatott embereknek a gyakran heroikus mindennapjait mutatja be, ugyanakkor átfogó képet ad a 21. század magyarországi tanyavilágáról és az ott élők életéről, mely egyre inkább egy süllyedő világ tragikus mementójává válik. A film a Magyar Média Mecenatúra program Ember Judit-pályázatán nyert támogatást. A rendezővel egy újabb filmje, a Janus kapcsán készült interjúnkat ITT olvashatják.
Kútfúrás, avagy kincskeresés másképp
FEM3, január 28., csütörtök, 00.25
Fejős Csilla filmje dokumentum jellegű ugyan, mégis több annál: valós szereplők, valódi történetek, délvidéki emberek, kútfúró mesterek s az ő szakmájuk bemutatására vállalkozik. Kimozdulva a hazai közegből, elkíséri a szereplőket, a kútfúrók kis csapatait Vajdaság városaiba, falvaiba, egészen Belgrádba, Szerbia fővárosába és a környékbeli településekre. Azoknak az ősi szakmát végző embereknek a tapasztalatát kristályosítja ki, akik örökül kapták e föld intenzitását, és megkapták az ehhez az intenzitáshoz szükséges tágasságot. Az alkotás a Médiatanács Ember Judit-pályázatán nyert támogatásból készülhetett el.
Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma
Duna World, január 29., péntek, 18.05 (2/1. rész)
január 30., szombat, 8.20 (2/1. rész)
Hildebrand István, a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre idén 88 éves. Már az ötvenes években bravúros, újító technikai megoldásokra vállalkozott: virtuóz kézi kamerázásáról híresült el, például a 9 perc című kisjátékfilmben, ahol a kamera egy bokszoló szemével mutatta a drámai összecsapást a ringben. Monumentális megvilágítások kiemelkedő mestereként a hatvanas évek legnépszerűbb, leglátványosabb produkcióiban (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szerelmi álmok – Liszt) dolgozott. A Kodak cég munkatársaként már 1963-ban cinerámatechnikával (az elkészült alkotást félkör alakú vászonra kivetítve, térhatású hanggal lejátszva) forgathatta Az aranyfejet, a korszak első magyar-amerikai koprodukcióját. A hetvenes években olyan nemzetközi tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály és a Mozart. Utolsó munkája Bódy Gábor Psyché (1980) című hatalmas filmjének fényképezése volt, melyben az optikai trükkök és kísérletek egész arzenálját próbálhatta ki. Mégis, a Psyché után, alkotóerejének csúcspontján, 52 évesen váratlanul abbahagyta a filmoperatőrködést, és soha nem lépte át többé a Filmgyár kapuját. Kocsis Tibor portréfilmjében pályatársai, valamint 40 perc korabeli híradó-, játékfilmrészlet és soha nem látott fotók rajzolják meg – ahogy a szakma hívta – „Hilda”, valamint a hatvanas–hetvenes évek magyar filmgyártásának portréját. Az alkotást a Médiatanács az Ember Judit-pályázaton támogatta.
Küzdelem egy csatornáért és 100 ezer munkahelyért
Duna World, január 31., vasárnap, 6.45
A Duna-Tisza-csatorna létrehozásával az a cél, hogy a két nagy folyó közötti 100 km széles és 120 km hosszú homokhátságot termővé tegyék, és megteremtsék a hajózás feltételeit. Ez az ötlet a globális felmelegedés miatt újra aktualitást nyert, hiszen a homokhátságot fenyegeti leginkább az elsivatagosodás, emellett pedig a csatorna megépítésével több százezer munkahely létesülhetne, felbecsülhetetlen mennyiségű élelmiszert lehetne termeszteni, és vonzó turisztikai paradicsom jöhetne létre. Fazekas Lajos filmjét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program Kollányi Ágoston-pályázatán támogatta.
