„A legnagyobb magyar királyok egyike volt, mégsem rajzfilmszerű figura” – interjú Jankovics Marcellel az Árpád-háziakról készített sorozatairól

2017.06.28. 14:49 :: Sajtoiroda

III. Béla egy ritkán emlegetett uralkodója az Árpád-háznak, pedig ő az egyetlen királya házának, akinek uralkodása alatt nem tört be idegen hatalom az országba, és jó pénzt, stabil gazdaságot, békét adott népének. Jankovics Marcell éppen ezért tartotta fontosnak, hogy animációt készítsen róla a Médiatanács támogatásával, amit a Petőfi Tv június 30-án, pénteken, 13.05-től mutat be.

Az alkotóról dióhéjban

jm.jpgBalázs Béla-díjas és Kossuth-díjas rajzfilmrendező, művészettörténész és könyvillusztrátor, Érdemes Művész. Sisyphus című rövidfilmjét 1974-ben Oscar-díjra jelölték. Három évvel később a cannes-i filmfesztiválon Küzdők című alkotásával elnyerte legjobb rövidfilmek járó Arany Pálma-díjat. A legtöbben a Magyar Népmesék, a János vitéz, a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája című munkáit ismerhetik.

Fotó: www.nemzetmuvesze.hu

Egy ismeretterjesztő és egy animációs sorozatot is készít a mecenatúraprogram támogatásával a középkori magyar történelem témájában, előbbi szentek életét, utóbbi az Árpád-házi királyok uralkodását mutatja be. A Magyar szentek és boldogok már hét epizóddal büszkélkedhet, két másik van előkészületben. Az Árpádok emlékezetének második részét szombaton mutatja be a televízió. Hogyan indultak el ezek a sorozatok?

2000-ben a bimilleniumi pályázatra Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm vezetője beadott egy Árpádok emlékezete sorozattervet. Én csináltam a mintaforgatókönyvet III. Béláról, úgy volt, hogy amennyiben sorozat lesz, én is rendezem majd. Akkor nem kapott támogatást, ellentétben a Süsüvel, mert annak köze van az ezer éves magyar királysághoz, III. Bélának nem annyira… Ami engem illet, ellensúlyozta a döntést, hogy időközben nyertem pénzt az Ének a csodaszarvasról című filmre, azzal foglalkoztam. Eltelt több év, és miután beindultak a Médiatanács filmes pályázatai, úgy gondoltam, indokolt lenne föltámasztani ezt az ötletet, csak csapdába estem, mert Feri azt mondta, hogy akkor nekem kell megcsinálnom. Elkészült az első rész, Az Árpádok emlékezete – III. Béla király. Időközben egy barátom, Nádorfi Lajos operatőr rábeszélt arra, hogy csináljunk egy ismeretterjesztő sorozatot Magyar szentek és boldogok címmel. Ez a műfaj azért nem olyan strapás, mert nem kell rajzolni, viszont bejártuk Tolnát-Baranyát, Erdély csücskeiben, Németországban jártunk, előtte forgatókönyvet kellett írni, és moderátorként is dolgozom a filmben. Az Árpádok emlékezete második része, A keresztesek Magyarországon pedig mostanra készült el, lényegében ezzel a filmmel lesz teljes a III. Béla életét elmesélő történet.

1_58.jpg

Az Árpádok emlékezete – A keresztesek Magyarországon

Miért III. Bélával kezdték a sort az Árpád-háziak közül?

Én nagyon szeretem III. Bélát. Sajnos, nem közismert uralkodó, pedig a legnagyobb magyar királyok egyike volt. Az ország az ő idejében fölemelkedőben volt, hosszú ideig is uralkodott. Voltak olyan szempontok is, hogy III. Béla nem egy rajzfilmszerű figura. Például Szent László az, de nem azért, mert vicces, hanem mert csodák fűződnek a személyéhez. Kíváncsi voltam, hogy egy olyan király, akiről nem szólnak mondák és legendák, hogyan működik egy animációs filmben. Távrendezőként működtem ebben a produkcióban, ami Kecskeméten készült, és menet közben talán egyszer jártam lent a két produkció alatt, e-mailen kommunikáltunk a munkatársakkal. Ez teljesen más, mint amikor az ember rendszeresen találkozik az alkotókkal. Pedig nagyon fontosnak tartom a stúdiószemléletet, a Magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemről készítése során minden héten egy napot lent töltöttem Kecskeméten.

2_52.jpg

Az Árpádok emlékezete – III. Béla király

Mit csinál egy animációs film rendezője, hogyan kell a munkafolyamatot a gyakorlatban elképzelni?

Attól függ, hogy ki milyen rendező. Én manuális rendező voltam. Ez azt jelenti, hogy megírtam a forgatókönyvet, rajzoltam egy képes forgatókönyvet, ami egy egész estés film esetén 1200-1300 képecske. Ez nem csak vázlatos, a rajzi stílust is kialakítja. A Fehérlófiában még színes képeket is csináltam. Ha ez megvan, és elfogadják, akkor jönnek a figuratervek és a beállítási rajzok. Az ember tragédiájában is így volt, minden egyes jelenetnek megcsináltam a technikai segédleteit, hogy milyen legyen a gépmozgás, az időtartam, a kompozíció. A Tragédia elkészítése huszonnyolc évig tartott, és abból konkrétan hat évet vett igénybe az én életemből, pedig nem is animáltam, nem voltam mozdulattervező, míg a János vitézben és a Fehérlófiában például igen, a film mozgásának harmadát én terveztem. A felsoroltak nem rendezői feladatok, sokukat le is adják a rendezők. Sőt, volt több olyan animációsfilm-rendező, aki nem tud rajzolni, ennek ellenére kiváló rendezők voltak. Egyszerűen választottak olyan embert, aki lerajzolta, amit ők szerettek volna látni. Ez számomra elképzelhetetlen.  Ezután jön a gyártás, amikor a rendező kontrollálja a mozgásokat, vagy hogy tartják-e a figurák karakterét. A figurák színeit is maga adhatja meg az ember, vagy rábízza egy kollégára. A vágás ebben a műfajban másodlagos, mert előre van megvágva, hiszen fölöslegesen nem rajzolunk meg jeleneteket, de például a Csodaszarvasnál elkövettem azt a hibát, hogy benne hagytam csúnya képeket, csak nem tudtam mit berakni a helyükre, és azt hittem, hogy majd elmegy. Nem ment el, azóta is bánt. Végül ott van a hangosítás, abban „színészkedtem” olykor. A János vitézben például én voltam a varjú, én károgtam, vagy a Sisyphusnak én voltam a hangja. De az ember zörejeket is produkál, egyik rövidfilmemben különböző ketyerékkel állítottam össze „zenét”. Összegezve az ember eldöntheti, hogy mi az, amit személyesen akar csinálni.

Az Árpádok emlékezete esetében viszonylag távolmaradtam, inkább csak kiadtam a feladatot, elfogadtam a kollégáim munkáit, a hangvágásban dolgoztam többet, és természetesen a munkálatok elején a képesforgatókönyvet és a figurákat én terveztem, és gyűjtöttem össze különböző háttéranyagokat.

Az Árpádok emlékezetét szeretnék még folytatni?

Én nem, de szeretném, ha folytatódna. Októberben leszek 76 éves, az ember ilyenkor már csak olyasmit csinál, amit fontosnak tart. Meg van adva az irány, ha akarják, folytassák. Az ember a szakmájában érzékeli, ha kiöregedett.

Viszont a Magyar szentek és boldogok című sorozatban két rész van most gyártásban.

A nyolcadik, Szent királylányok című epizód kész van. Most a szöveg angol fordítása készül, ha az megvan, át is adhatjuk a televíziónak. A másik filmbe, a Szent uralkodónők címűbe még bele kell raknunk a Hedvig királynő szentté avatásáról készült egykorú híradófelvételt. Ő nagyon fontos történelmi személy volt a lengyelek szemében. Benyújtottuk a következő film szinopszisát, az Idegen szentatyákét. Tervezünk természetesen filmet a magyar szent papokról is. Közülük Boldog Özséb a legfontosabb. Krakkóban feldolgoztuk a II. János Pál által emeltetett Isteni Irgalmasság Bazilikát, amiben van egy magyar szentek kápolna, és még Mindszenty bíboros is látható, pedig ő nem is szent (jelenleg zajlik a boldoggá és szentté avatási eljárása – a szerk.). A korábbi epizódoknál nem is tudtam, hogy létezik ez a kápolna, az interneten akadtam rá. Furcsa, de az internetnek nagyon sokat köszönhet az ember. Tervezünk a sorozatba még egy filmet, A XX. század boldogtalanjait azokról, akiket a kommunisták és a nácik ölnek meg. Senki sem igazán ismert közülük, éppen ezért megérdemelnék, hogy megemlékezzünk róluk.

3_42.jpg

Magyar szentek és boldogok III. – Királyi szent család

Mi a véleménye a mecenatúraprogramról?

Óriási dolog, mert akkora támogatást kapunk, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Amikor a csúcskorszaka volt a magyar rajzfilmgyártásnak, akkor a forint mai értékére kiszámítva három-négy milliárd forint volt az éves keretösszeg. 1979-80-ban tizennyolc órányi filmet tudott készíteni ebből a Pannóniafilm egy év alatt. Gyakorlatilag ma a mecenatúra támogatja az animációt, a Nemzeti Kulturális Alap nem ad támogatást, a Magyar Nemzeti Filmalap régen támogatta a diplomafilmeket, és elvben egész estés animációkat is támogat, de csak elvben, mert a műfaj nagyon cécós. Pedig nézzük meg, mekkora siker a Shrek-széria vagy a Jégkorszak filmek, az egész estés magyar játékfilmeknél sokkal többen megnézik ezeket. Nem vesszük figyelembe, hogy igény van az animációra. Ezért is fontos a mecenatúraprogram, nekem különösen a Kollányi Ágoston ismeretterjesztő támogatások a Macskássy és Dargay animációs pályázatok mellett. Az egyetlen gond az időtartam. Ugyan huszonhat perc látszólag elég nagy mozgástér, de a Szent uralkodónőkből például ki kellett hagynom Portugáliai Izabellát, mert vele negyvenperces lett volna a film. Sajnálom, mert nagyon izgalmas, hogy még a portugál uralkodókban is volt magyar vér. Nem számítottam rá, hogy Skóciai Margitról milyen sok magyar vonatkozást fogunk találni. Elmentünk Skóciába, ott hatalmas kultúrája van Margitnak, a Margaret miatta a legnépszerűbb név, szóval nagyon gazdag lett a róla szóló rész. Szent Lászlót aztán pláne nem lehet elintézni huszonhat percben, két rész kellett hozzá.

Mit gondol a magyar animáció helyzetéről?

Szúrópróbaszerűen megnézek olyan filmeket, amelyek nagy sikereket érnek el világszerte, Vácz Péter Nyuszi és Őz című alkotása rengeteg díjat nyert, Bucsi Réka előző, hasonlóan sikeres filmjét is láttam, a Symphony no. 42-t. Ezekkel a filmekkel kapcsolatban mindig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet dicsérem, ott a diákok együtt, de legalábbis egymás előtt készítik el a filmjeiket, tanulnak egymástól, gondolom, segítik is egymást. Rajtuk kívül egyedül Kecskeméten dolgoznak stúdiókörülmények között, csapatban. Én nagyon szerencsés időszakban kezdhettem el a pályámat. Nem szeretnék ma fiatal rajzfilmes lenni, de az biztos, hogy helyén van a magyar animáció. Hozzáteszem, meglepő módon, mert attól féltem a rendszerváltáskor, hogy Ausztria vagy Svájc sorsára jutunk: kis országok, jelentéktelen rajzfilmgyártással. De magasról indultunk el, így nehezen tudott volna annyira lesüllyedni a színvonal, az én generációm léte is akadályozta a terület tönkremenetelét. De a lengyelek vagy a csehek például nem tartják magukat. Ez a terület, a keleti blokkban a szocializmus idején – nem a rendszer, de a kiemelt támogatás miatt – nagyszerű volt. Jobbak voltunk, mint Nyugat-Európa. A lengyelek, bolgárok, horvátok, csehek mind nagyon jók voltak abban az időszakban. Most elkalandoztam a múltba, de teljesen logikus, hogy engem nem érdekel a jelen. Én már a múltban élek, ez a tevékenységemben is így van, most éppen Trianonról csinálok egy képeskönyvet. Amit én csinálok, nem a jövőről szól, hanem a múltról.

Szólj hozzá!

Címkék: animációs film Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Kollányi Ágoston Jankovics Marcel

A bejegyzés trackback címe:

http://mediatanacs.blog.hu/api/trackback/id/tr4412626193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Friss topikok

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra