„Nekem luxus, pedig valójában ez a normális” – helyszíni riport Tóth Barnabás első tévéfilmjének forgatásáról

2018.05.02. 13:05 :: Sajtoiroda

Tóth Barnabás, az Újratervezés című kisfilmmel ismertté vált rendező, Akik maradtak címmel, a Médiatanács 120 milliós támogatásával forgatja első tévéfilmjét. A mozis igényességgel készülő kamaradráma az ötvenes években játszódik, és egy nőgyógyász (Aldó – Hajduk Károly) és fiatal páciense (Klára – Szőke Abigél) között kialakuló barátságról, kötelékről szól. A filmben mások mellett feltűnik Jordán Adél, Lukáts Andor és Nagy Mari is. Az alkotást ősztől várhatjuk majd a Duna TV képernyőjére, ahol kiderül – a rendező szavait idézve –, hogy „lélegzik-e a film”. Helyszíni riportunk a forgatásról.

Már az is felér egy elszakadásélménnyel, ahogyan Budapestről egy félórás autóút után megérkezünk Martonvásárra a Brauch Kastélyba, ahol a film beltéren játszódó jeleneteit felveszik. Amikor odaérünk, egy külön világba csöppenünk, idilli a környezet. Ez a közhely nemcsak nekem jut eszembe, a gyártásvezetőtől, a rendező Tóth Barnabáson át a főszereplő Szőke Abigélig mind megjegyzik, hogy a nyugalom szigetére érkeztünk: madárcsicsergés, napsütés és tavaszi illatok. Az épületen kívül. Mert bent kemény és feszített tempójú munka folyik, hajnali öttől este ötig forog a kamera, dolgozik a stáb. A film F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus Férfiidők lányregénye című regénye alapján készül.

1_74.jpg

A Brauch Kastélyban nem szokatlan vendég a kamera, itt forgatták többek között a szintén Mecenatúra-támogatott Félvilágot is

A negyvenöt perces ebédszünet áll rendelkezésemre, hogy beszélgessek Tóth Barnabással és néhány színésszel. Még az ebédje közben is elszólítják a rendezőt egy fotózáshoz, látszólag nem zavarja, hogy majd gyorsan kell megennie a kihűlt ételt, de azért bevallja, hogy a forgatás számára a filmkészítés legstresszesebb része.

  • Nekem a forgatás sosem kellemes, mindig idegbajos dolog. Nem tanultam meg élvezni húsz év alatt sem. Az idő a legszorongatóbb benne, de most például nincs csúszás. Ma van a 15. napunk a 19-ből és kilenc jelenetet kellene felvennünk. Ez szappanoperai tempó, minimum harminc beállítást jelent. Egy jelenetet korrekten felvenni szerintem két-három órát venne igénybe, nekünk erre ma egy óránk van jelenetenként, ami kevés.

2_67.jpg

  • Közben azt is mondtad, hogy különleges számodra ez a helyzet, mert tényleg csak rendezőnek kell lenned.
  • Ez lenne a normális, teszem hozzá. Én eddig úgy dolgoztam mindig, hogy kicsit gyártanom is kellett, kicsit asszisztenskednem is kellett, mert nem volt kapcsolatom és pénzem profi stábra. Most van, és bár ez egy tévés produkció, mi moziként kezeljük, legyen szó a látványról, a forgatókönyvről vagy akár a színészekről. Úgy is mondhatom, hogy művészi igénnyel készül az alkotás. Ez a stábra is jellemző. A reklámok és a külföldi filmek területéről jönnek a munkatársaim. A tempó, a technikai hozzáállás és a technikai eszközpark mind nagyon igényes. Nekem az a dolgom, hogy üljek a monitor előtt és nézzem, hogy jó-e a felvétel vagy nem, valamint hogy a színészekkel beszéljek, őket instruáljam. Ez bizonyos szempontból új dolog. Nekem luxus, pedig valójában ez a normális.

3_56.jpg

Barna leginkább a díszletben szeret tartózkodni a felvétel alatt, és egy ilyen kézimonitoron ellenőrzi, hogy milyen lett a felvétel

  • Ebben a fázisban mekkora a bizonytalanság a filmmel kapcsolatban?
  • Rendkívül nagy. Hiába tetszik egy-egy kép, egy-egy beállítás és hiába van elég sok ilyenből érzésre, az egész akkor dől el, amikor egymás mellé kerül az egész a vágóasztalon. Olyan kifejezéseket használunk, hogy lélegzik-e a film. Van-e ritmusa? A nézőnek átjön-e az az ív, amit kitaláltunk? Nagyon megértem azokat a rendezőket, akik maguk vágják a filmjüket, hiszen az a lényeg. Kevesen vagyunk, akik így csinálják. De a korábbi Mecenatúra-támogatott filmemet, a Van egy határt én vágtam például, most persze lesz egy vágó, akivel dolgozom.

  • Igen, a most készülő Akik maradtakot is a Médiatanács támogatta a Fehér György-pályázaton 120 millió forinttal. Mi a véleményed, tapasztalatod a támogatási rendszerrel kapcsolatban? Mire elég ez az összeg?
  • Ezt a történetet úgy találtuk ki, hogy a jelenetek többségében ketten vannak egy lakásban. Így megoldható a forgatás ennyiből. Nagyon kevés napot dolgozunk, de ennél több nem fér bele, így viszont iszonyatosan hajtani kell. Egyébként 120 millió forint nem számít olyan nagyon sok pénznek, kültéri felvételeket például nem nagyon tudunk csinálni, mert az megnyomja a költségeket, hiszen korhű autók, járókelők kellenek hozzá. Szóval szándékosan lett kamaradráma. Ez persze nem baj, mert a színészek viszont fantasztikusak, nagyon erős a gárda.

4_31.jpg

Hajduk Károly a főszereplő nőgyógyászt, Lukáts Andor egy orvost, Nagy Mari Olgit, Klári nagynénjét alakítja a filmben – pillanatkép a jelenetfelvétel előtti próbából

És valóban, a forgatás helyszíne hemzseg az ismert színészektől. A sminkszékben Balla Eszter ül, az ebédlőasztalnál Hajduk Károly, Lukáts Andor, Nagy Mari falatoznak, Jordán Adélt pedig akkor sikerül megszólítani, amikor már végzett a munkával, sikeresen felvették az összes jelenetét. Adél Klára anyukáját játssza, aki csak a kislány képzeletében jelenik meg: egyszer emlékképként, amikor még gyerek volt és a családban élt és egy otthoni konyhai készülődés zajlik; másodszor pedig akkor, amikor lázálma van, Olgi ápolja, de egyszer csak az anyukája jelenik meg a szemei előtt, aki akkor már valószínűleg meghalt, de a kislány még reménykedik, hogy mégsem.

5_19.jpg

Jordán Adél még jelmezben nézi vissza az elkészült felvételt

Adél mosolyogva mesél arról, hogy milyen volt a közös munka:

  • Nagyon szimpatikus volt, hogy Barna úgy kért fel erre a szerepre, nem castingolt, hanem kifejezetten rám gondolt, és ez mindig nagyon jóleső egy színésznek. Azt mondta, hogy azért választ engem erre a szerepre, mert egy kedves, melegséget árasztó anyukát szeretne, és ez is igen jólesett. Egyébként nagy az összhang és nyugi van itt a forgatáson, ez mindig biztató.

6_12.jpg

Egy percre sem áll meg a munka, miközben Adéllal beszélgetek, a technikai stáb szorgosan dolgozik

A környezetet és a stábot Szőke Abigél is dicséri, amikor ebéd után utánaszaladok, hogy pár szóra megállítsam. A fiatal színésznő feltűnt A martfűi rémben, és több színházi szerepben is. A solymári Fészek Waldorf Iskola végzős tanulója, és bár a színházi elfoglaltságok miatt magántanuló, idén fog érettségizni, és azt is megtudtuk tőle, hogy jelentkezik a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Azt mondja, hogy a munka intenzív, és különleges is számára, hiszen ez az első főszerepe filmben. Barnát rendhagyó rendezőnek tartja, hiszen mindig megkérdezi az éppen játszó színészeket is arról, hogy mit gondolnak a jelenetről.

7_6.jpg

Abigél kicsit zavarban van, játszik a bögréjén lévő névtáblával, miközben kérdezgetem, de ennek a zavarnak nyoma sincs, amikor a díszletben újra látom Kláriként

A szerepéről azt mondja, hogy jól érzi magát benne, bár Klára kicsit más, mint Abigél, sokkal energikusabban reagál a helyzetekre:

  • Belőlem máshonnan jönnek és máshova mennek az energiák, mint Klárából, aki nagyon intelligens, rögtön ért mindent, és lecsap a mondatokra. Ezt azért nehéz volt megfogni. De Barna minden helyzetben rávilágított, hogy mit szeretne látni, és azt valahogy előhívtuk szavakkal.

A fiatal színésznő a jelmezzel, a díszlettel is komfortos, bár van jelenet a filmben, amikor le kell kötni a mellét, mert még fiatalabb korában alakítja Klárit, aki a történet szerint alulfejlett. Abigélt egyébként nem csak a színészet vonzza, később azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a rendezés vagy az írás felé forduljon.

8_4.jpg

Szőke Abigél a forgatás egy jelenetét próbálja, éppen a tüdőbetegen ágyban fekvő Klárát alakítja

9_2.jpg

Nagy Mari és Szőke Abigél

10_3.jpg

Az ebédet egy külön erre kialakított buszból szervírozzák

11_2.jpg

Tóth Barna olaszos tésztát választott

12_1.jpg

Nagy a hajtás, Hajduk Károly a legkisebb szünetet is kihasználja a pihenésre, hiszen nem csak napközben a forgatáson, hanem este a színházban is helyt kell állnia

A park, a kastély falai, a rengeteg lámpa, monitor és kellék már önmagában is lenyűgözően szokatlan az avatatlan szem számára, de mindez külön színezetet kap, amikor Tóth Barnának még arra is van figyelme, hogy mellénk szegődjön és bemutassa a teret, amit használnak. Külön be tudták rendezni a főszereplő Aldó, és Olgi, a nagynéni lakását. Az Akik maradtak stábja előtt egy svéd sorozatot forgattak itt, utánuk egy Mecenatúra-film jön. Az a tapéta, ami Klára betegágya mögött látható, még a szintén Mecenatúra-támogatott Félvilágból maradt a helyszínen. Persze, ha nagyobb költségvetésű egy produkció, mondjuk 4-500 millió, akkor van pénz műteremre, ahol minden adott a forgatáshoz, bárhova lehet függeszteni a lámpákat, bárhova lehet állítani a kamerát. Itt limitáltabbak a lehetőségek – mondja Barna.

13_1.jpg

A főszereplő nőgyógyász, Aldó szobájának részlete, a film harmada ebben a térben játszódik

A rendező kedvenc díszleteleme a külső bérlakásdíszlet, amit külön erre a forgatásra építettek a kastély mellé. Azért készült, hogy egy budapesti bérházat alakítson, de ehhez persze trükközniük kell benne. Például Soma Mamagésa, aki egy távoli rokont játszik a filmben, azt is eljátszotta, hogy felérkezik a lépcsőn, pedig ott igazából nincs is lépcső. Ilyen épített díszletelemmel nem volt még soha dolga, ezért Barnának nagyon tetszik.

14_1.jpg

Hirdetőtábla a felépített külső díszletben

A rendező még elmond egy kulisszatitkot a füstgépekről: minden belső díszletben használják őket, mert kellemes derengést adnak a térnek, ráadásul a füst segít, hogy ne legyen kétdimenziós érzésünk, miközben a filmet látjuk, mert mélységet ad a képnek. A mondatot azonban már sietve fejezi be, mert mennie kell, folytatódik a munka, egy újabb jelenet próbája jön, aztán a felvétel.

15_1.jpg

Tóth Barnabás a színészeket instruálja felvétel előtt

A tervek szerint az Akik maradtak ez év szeptemberéig készül el, és 2019 februárjáig tűzi műsorára a Duna TV. Érdemes figyelni a Médiatanács-blog filmajánlóját, mert egészen biztosan felhívjuk majd rá a nézők figyelmét.

Címkék: interjú tévéfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Fehér György Tóth Barnabás

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra