Az oknyomozó újságírók joga információforrásaik titokban tartására

2011.01.19. 14:30 :: Tanácsnok

 

Az utóbbi hetekben vita alakult ki a magyar sajtóban azzal kapcsolatban, hogy az új törvényi szabályozás milyen mértékben védi az oknyomozó újságírók forrásait. Többen – tévesen értelmezve a törvényt – azt állítják: a korábbi szabályozáshoz képest csorbulnak az oknyomozó újságírók jogai a források titokban tartására vonatkozóan. Azt is vélelmezték ráadásképpen, hogy azokat a Médiatanács fogja csorbítani, amikor a források megnevezésére kötelezi majd a médiumokat.

De nézzük a részleteket! Az új médiaszabályozás két alapdokumentuma a médiaalkotmány (2010. évi CIV. törvény) és a médiatörvény (2010. évi CLXXXV. törvény).  A két jogszabályban egyetlen paragrafus foglalkozik a források védelmével, ez pedig a médiaalkotmány 6. §-a.

 

A félreértett rendelkezés így szól: 6. § (3) „Bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.”

A félreértés tárgyát a szövegben szereplő „hatóság” szó jelenti. Többen úgy értelmezték a törvényt, hogy az a Médiatanácsra, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH) is vonatkozik. Erről azonban nincsen szó. A hatóság ebben az esetben azon hatóságokat jelenti, amelyek „a nemzetbiztonság és a közrend védelmét vagy bűncselekmények elkövetésének felderítését vagy megelőzését” végzik. De ezen érdekek védelmével kapcsolatban sem az NMHH, sem a Médiatanács nem léphet fel.

A médiatörvény 182. paragrafusa a)-tól z)-ig pontosan és kimerítően meghatározza azon hatósági hatásköröket, amelyeket a Médiatanács gyakorolhat. A törvény által kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörök nem bővíthetők. Egyébként a hosszas hatásköri felsorolás nélkül is megállapítható lenne, hogy a Médiatanács felügyeleti jogköre nem terjed ki a források felfedésére való kötelezésre. A felügyeletet a Médiatanács csak a médiatartalom, és nem pedig annak keletkezési körülményei tekintetében gyakorolja. Azt, hogy az adott tartalom honnan származik, illetve az milyen körülmények között került az újságíró tudomására, a Médiatanács nem vizsgálja, nem vizsgálhatja.

Fölösleges tehát az aggodalom. Sem az NMHH, sem a Médiatanács nem kötelezheti és nem is kérheti, hogy az újságíró fedje fel forrását, ugyanis erre semmilyen jogosítványa nincs.

Ezzel szemben az új szabályozás a korábbinál jóval nagyobb védelmet ad az újságírónak és a forrásoknak is. A korábbi törvény szerint büntetőügyekben az újságírót a rendőrség vagy a bíróság minden további nélkül kötelezhette bizalmas forrása felfedésére. Az új szabályozás szerint ezután ezt a rendőrség és a bíróság is csak különleges esetekben teheti meg.

Akit a részletekbe menő jogi magyarázat is érdekel, itt elolvashatja. Vigyázat, csak jogászoknak!


 

10 komment

Címkék: információforrás oknyomozó újságírás

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra