Színesedhet-e a hazai zene kínálat? Könnyebben boldogulhatnak a jövőben a magyar zenészek?

2011.04.04. 13:21 :: médiatanács

 

A hazai könnyűzene jövőjéről a magyar zenei élet képviselőivel – köztük producerekkel, zeneszerzőkkel és ismert előadókkal – egyeztetett a Médiatanács két tagja, Kollarik Tamás és Auer János az A38-as rendezvényhajón. A találkozó témája a hazai rádiókban játszott magyar zeneszámok aránya volt, miután idén megváltoztak a szabályok.

 


A változásokkal a magyar zenei művek közzétételére szánt műsoridő nőtt, ennek köszönhetően már most több hazai zeneszámot kell sugározniuk a rádióknak. Ráadásul a műsorszám mintegy negyedét olyan zeneszámmal kell kitölteni, ami 5 évnél nem régebben készült, és ezeknek az arányoknak napközben is érvényesülniük kell.

Czutor Zoltán a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK) elnöke a könnyűzenészek nevében üdvözölte a változásokat: „Nem baj, hogy ha van törvényi rendelkezés arról, hogy próbáljanak színesebb palettáról újabb, érdekesebb zenét játszani, hazai zenét.” Ők külföldi példákra hivatkozva már korábban is hangoztatták, hogy több magyar zene szólhatna a rádiókban. A médiatörvénybe bekerült új passzusok most segíthetik ennek az elképzelésnek a megvalósulását.

A találkozón számos kérdés és vélemény is megfogalmazódott arra vonatkozóan, hogyan valósulhat meg mindez a jövőben. Balázs Fecó a TV2-nek adott nyilatkozatában pedig azt mondta: „Rengeteg a fiatal magyar tehetséges zenész, de a rádiók nélkül nincs semmi esélyük.”

Balról: Benkő László (Omega), Németh Alajos (Bikini) és Malek Miklós

A fiatal tehetségek pályára kerülését mozdíthatja elő az 5 évnél nem régebben készült művek, hangfelvételek közzétételi kötelezettsége. Ez biztosíthatja a magyar zenei kultúra utánpótlását és ösztönözheti a rádiókat, hogy új felvételeket is sugározzanak. Benkő László, az Omega billentyűse szerint nekik még „Hallatlan lehetőségük volt, dacára annak, hogy ott volt a vasfüggöny.”

A rádió tudja megszerettetni, megismertetni a közönséggel az új dalokat. Ha van elég magyar zene, amit jó lenne hallani a rádiókban, akkor jó, ha van egy törvény, amely lehetővé teszi, hogy több szóljon. A rádiók szerepét Balázs Fecó véleménye is alátámasztja: „Mindenünk a rádió, mert a rádió tud slágert csinálni és a rádió tud elhallgattatni, elfeledtetni minket.”

Czutor Zoltán (balra), a SZERZŐK elnöke és Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja

 

Színesedik majd vajon a zenei kínálat? És boldogulhatnak-e a zenészek az új előírások segítségével? Bízunk benne, hogy igen.


Hasonló példák más országokban is vannak, és a téma mélyebb ismerői szerint jót tettek a helyi könnyűzenéknek. A Franciaországban életbe lépett jogszabály arra kötelezi a kereskedelmi rádiókat az országban, hogy minimum 40 százalékban francia nyelvű számokat játsszanak. Vita volt azonban arról, hogy az angol nyelven éneklő francia előadók beletartoznak-e ebbe az 40 százalékba. Ezt a kérést a magyarországi törvény részletesen szabályozza:

203. § 38. Magyar zenei mű: magyar műnek minősülő szöveges vagy instrumentális zenei mű.

203. § 37. Magyar mű:
a) amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,
b) amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,
c) amely eredetileg valamely, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,
d) amely alapjául magyar irodalmi mű, zenemű szolgált,
e) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,
f) amely olyan instrumentális zenei műsorszám, amely - elsősorban szerzője révén - a magyar vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi,
g) amely olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerzője magyar,
h) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült, vagy
i) amely olyan filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.

Eszerint a magyar zenének számít az idegen nyelven előadott nóta is, ha a szerző vagy a zenekar magyar.

Portugáliában még a magyar előírásoknál is magasabb arányt állapítottak meg a hazai zenékre. A mediterrán országban 60 százalék az előírás. De törvénybe iktatták a zenearányokra vonatkozó követelményeket Szlovéniában, és Svédországban is, viszont Németországban csak ajánlást tettek közzé a törvényalkotók a német zene arányának növelésének érdekében.

10 komment

Címkék: balázs fecó médiatörvény czutor zoltán benkő lászló médiatanács kollarik tamás magyar zenészek

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra