Válaszok Varga G. Gábornak (Nol.hu)

2011.08.11. 11:33 :: médiatanács

 

Az év eleje óta hatályos médiaszabályozás értelmezésére vonatkozó kérdésekre mindig készek vagyunk felelni. Mivel ilyen kérdéseket tett fel Varga G. Gábor a nol.hu-n megjelent Belső használatra! című véleménycikkében is, nem szeretnénk azokat válasz nélkül hagyni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A cikk szerzője arra kíváncsi, hogy „ha a rendeletalkotási jog tényleg csak a hírközlési ágazatra vonatkozik, az miért nem került be idejekorán és egyértelműen a törvénybe, megelőzve a hónapokig tartó, olykor hisztérikus vitákat?”


A médiaszolgáltatásokról és a tömegtájékoztatásról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 206. §-a 2011. január 2-ától hatályos, tehát „idejekorán” a törvény része lett, és teljesen egyértelműen fogalmaz:


206. § (1) Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, hogy
a) a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, továbbá a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét,
b) a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját,
c) a Hatóság és a Médiatanács eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait
rendeletben megállapítsa.


Az alkotmányosság szabályai alapján minden jogalkotó szerv csak törvényben foglalt felhatalmazás alapján, az ott meghatározott formában és tárgykörökben fogadhat el jogszabályt. Arról sem rendelkezik törvény, hogy Varga G. Gábor úr nem hozhat kötelező erejű rendeleteket, ezt mégis mindenki evidensnek veszi. A fenti paragrafusokból egyértelmű, hogy NMHH elnöke semmiféle olyan tárgykörben nem hozhat rendeletet, mellyel a média szabad működését korlátozhatná.


Varga G. Gábor felteszi azt a kérdést is, hogy „a törvény mely passzusa alapján cáfolja az elnök asszony a nagy összegű büntetések lehetőségét?”


Nos, mindenekelőtt nézzük a megcáfolt állítást. Thomas O. Melia jelentésében úgy fogalmazott, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiumok nagy összegű, akár 950.000 dolláros pénzbírsággal is sújthatók.


Az állítás cáfolata az Mttv. 181. § (5) bekezdése: „Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt időpontban és módon - a Hatóság döntésében foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek az álláspontja megjelenítésére. A jogsértővel szemben ezen túl a 186-187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.”


Tehát kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén pénzbírság nem szabható ki.
A cikk szerzőjének következő kérdése úgy szól, hogy „ha nem minősül a média befolyásolásának, akkor minek kell nevezzük, amikor az állami tulajdonú frekvenciák használatáról szóló (tehát a hírközlési ágazatra vonatkozó) rendeletalkotási jog birtokában a rádiócsatornákról dönt az elnök….)”


Itt két dolgot is érdemes tisztázni. Az elnöknek nincs az „állami tulajdonú frekvenciák használatáról szóló rendeletalkotási joga”, és nem dönt rádiócsatornákról.


Hogy az elnöknek mely tárgykörökben van rendeletalkotási joga, azt az előzőekben részleteztük. A rádiócsatornák, helyesebben rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatási jogosultságok tekintetében pedig nem az elnök, hanem a Médiatanács dönt egy szigorúan szabályozott pályázati eljárás keretében.


„Senki nem kérdezte az elnök asszonyt arról, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás ügyében vizsgálódó, a Médiatanáccsal leszerződött önszabályozó testületekkel miért lehet gyakorlatilag indoklás nélkül szerződést bontani, majd átvenni a szabályozás (ellenőrzés) jogát.” – fogalmaz cikkében Varga G. Gábor.


Ezt a kérdést/állítást is érdemes kétfelé bontani.


Nos, a Médiatanács valóban felmondhatja a (helyesen) társszabályozó szervezetekkel kötött szerződését, de csak az abban meghatározott szigorú feltételek mellett.
Az állítás első fele azonban súlyos tévedés, ugyanis a társszabályozó szervezetek egyáltalán nem is vizsgálhatnak kiegyensúlyozottsági ügyeket, mert e szabály (azaz a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége) csak a televíziókra és a rádiókra vonatkozik (immár 15 éve), a társszabályozás körébe tartozó lekérhető médiaszolgáltatásokra és a nyomtatott és írott sajtóra nem.

1 komment

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra