Miért nincs jogorvoslat, ha van?

2012.01.17. 17:29 :: Tanácsnok

 

A frekvenciadöntésekkel szemben az új médiaszabályozás teremtette meg a jogorvoslati lehetőséget


A nemrégiben lezajlott egyik budapesti frekvenciapályázaton vesztes fél hangosan vitatta a hatóság döntését, és a bírósághoz fordult jogorvoslatért. A hírt szinte minden médium közzétette. Ugyanakkor mindannyian elfeledkeztek egy apró, de fontos momentumról, mégpedig arról, hogy a frekvenciapályázaton alulmaradt fél érdemi, teljes körű jogorvoslathoz való jogát, éppen (a vesztes által is) sokat kárhoztatott új médiaszabályozás teremtette meg.

Mi tehetett volna a frekvenciapályázaton alulmaradt, a pályázati eredményt megkérdőjelező rádió korábban, az új médiatörvény hatálybalépése előtt?
A régi médiatörvény rendelkezései szerint, a pályázati eredményt vitató fél az eredményt megállapító határozat ellen nem fordulhatott közigazgatási bírósághoz. Ez azért volt így, mert az ORTT a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása tárgyában nem közigazgatási hatósági hatáskörben járt el, ezért a pályáztatással kapcsolatos döntéseit csak polgári peres eljárásban lehetett vitatni.

A polgári jogi perben a bíróság kimondhatta, hogy a hatóság jól döntött, de megállapíthatta a hatóság jogsértését is, azonban ez utóbbi esetben nem kötelezhette a hatóságot döntése megváltoztatására vagy ismételt pályázati eljárás lefolytatására. Azaz, a nyertes akkor is nyertes maradt, és sugározhatott az elnyert frekvencián, ha a bíróság a pályázat eredményével kapcsolatban más álláspontra helyezkedett.

Ezt a visszásságot ismerte fel az Alkotmánybíróság is, amikor 46/2007. (VI. 27.) számú határozatában kimondta, hogy mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés azzal, hogy nem szabályozta a műsor-szolgáltatási jogosultságok elnyeréséről szóló hatósági döntések érdemi bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.

E hiányosság orvoslását végezte el az új médiaszabályozás, amely minden, a pályázat során hozott hatósági döntés ellen valóban érdemi jogorvoslatot biztosít. Ezt a szabályozás számos kritikusa – feltehetően félreértésből eredően – tagadja, holott a törvényben feketén-fehéren leírva szerepel. Ha valaki tehát vitatja a hatóság döntésének jogszerűségét, most már érdemi, és hatékony döntést kérve fordulhat a bírósághoz. A bíróság az ítéletében a hatóság döntését helyben hagyhatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a Médiatanácsot új eljárásra kötelezheti. Ráadásul a hatóságot a bíróság határozata köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

A budapesti frekvenciapályázatok eredményét vitató döntéssel kapcsolatban benyújtott bírósági kereset bizonyítja, hogy az új médiaszabályozás a gyakorlatban is működik, és a hatóság döntését minden esetben egy független bírói fórum ítélheti meg.

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra