Kiegyensúlyozott dokumentumfilm?

2012.06.10. 21:08 :: Tanácsnok

 

Pesty László Cigány út című dokumentumfilmje kapcsán a Médiatanács több beadvánnyal is foglalkozott. A vizsgálatok eredményéről egy korábbi bejegyzésben már szóltunk. Az eset azonban felvet egy másik kérdést is: lehet-e, kell-e számon kérni a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét egy dokumentumfilmen?

Miért nézünk dokumentumfilmeket? Miért ülünk le hétről hétre Al Ghaoui Hesna vagy Cseke Eszter és S. Takács András dokumentum- és riportfilmjei elé?

A dokumentumfilm elnevezés a francia documentaire kifejezésből ered. Régen az útifilmeket nevezték így. Az útifilmeket, amelyeket maga az utazó, az élmények személyes átélője forgat a saját szemszögéből arról, hogyan látja ő a valóságot. Egy dokumentumfilmnek számtalan témája lehet: a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a történelem kimeríthetetlen forrásként áll rendelkezésre. A lényeg, hogy az alkotó a valóságot filmezi, dokumentálja, de mindig egyedi megvilágításban. Olyan módon, ahogy azt ő látja bemutatva saját – azaz nem a többség, nem a társadalom, hanem önmaga – nézeteit, felfogását, álláspontját, véleményét. Egy dokumentum- vagy riportfilm esetében a szerkesztő választja meg, hogy kit szólaltat meg a műsorban, milyen véleményeknek ad vagy nem ad hangot, minek ad súly, minek nem.

Vajon egy dokumentumfilm szerzőjét hogyan és kinek kellene rávennie arra, hogy miután megszólaltatta egyik szereplőjét, keressen azonnal egy másikat, aki az ellenkező álláspontot képviseli? Vajon elvárható-e egy dokumentumfilm rendezőjétől vagy egy műsorkészítőtől, hogy miután egy dokumentum- vagy riportfilm formájában közzétette a maga álláspontját egy vitás kérdésben, készítsen egy másik filmet is, egy eltérő álláspont megismertetése érdekében?

A médiaalkotmány és a médiatörvény szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás előírása a média közérdekű feladatainak felismeréséből fakad. A szabály alapján a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket. A jogszabályok szerint a televíziók és a rádiók az általuk „közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kötelesek sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni”.

Azért nézünk híradót, hogy az objektív, elfogultság nélküli beszámolókból megtudjuk, mit történik a világban, a környezetünkben. A hírműsorszám jellemzője az aktuális információkról való tájékoztatás az időszerű események kapcsán, míg a dokumentumfilm adott szempontból vizsgál, mutat be valamely megtörtént eseményt, témát, jelenséget. Míg a hír- és tájékoztató műsorszámok alapvetően információt közölnek, addig a dokumentumfilm érzelmi hatás kiváltására is irányul, egy bizonyos nézőpontot – az alkotóét – képviselheti, és nem alapvető feladata, hogy a pártatlan, elfogulatlan tájékozódás lehetőségének megteremtésében segédkezzen. A dokumentumfilm mint műfaj tehát olyan alapvető szerkesztési és műfaji sajátosságokkal rendelkezik, melyek világosan megkülönböztetik a hír- és tájékoztató műsoroktól.

A kérdést, hogy kell-e, lehet-e számon kérni egy dokumentumfilmen a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, természetesen ennek ellenére is fel lehet vetni. Amennyiben viszont a jogalkalmazás és a törvény erre igenlő választ adna, úgy elveszne a dokumentumfilm és a hírműsor közötti különbség, ami végső soron a dokumentumfilm műfaj létjogosultságának megkérdőjelezését jelenthetné.

(A dokumentum műfaj és a kiegyensúlyozott tájékoztatás témájáról bővebben itt is olvashatnak az érdeklődők.)

189 komment · 5 trackback

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra