„Izgalmas feladat visszaadni az országnak ezt a történetet”

2012.10.09. 16:40 :: Sajtoiroda

Interjú Kocsis Tibor rendezővel, aki Kubala László katalán legendává vált labdarúgóról forgat

A Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra program keretében indított Ember Judit dokumentumfilm-pályázatán idén Kocsis Tibor filmtervét is támogatta 11,5 millió forinttal. A rendező Kubala Lászlóról készít filmet – arról a focistáról, akit a World Soccer Magazin 1999 decemberében a XX. század száz legnagyszerűbb labdarúgó-játékosai közé sorolt.

Az alkotóról dióhéjban

Kocsis Tibor producer, rendező, operatőr 1993-ban diplomázott a Magyar Filmművészeti Akadémián rendező-operatőr szakon. Dr. Kárpáti György dokumentumfilmes osztályába járt, de olyan mesterektől is tanult, mint Szőcs István, Fábri Zoltán vagy az operatőri mesterkurzusokat tartó az Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos, Haskell Wexler és Kovács László. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét, 2008-ban Balázs Béla-díjas lett.
Kocsis az igazi sikert a számos díjat besöprő Új Eldorádó c. filmjével érte el, amely Verespatak és a külszíni fejtésű, kanadai aranybányaterv esetét meséli el. A Tiszát ért cianidszennyezés kapcsán Magyarországra utazó kutatócsoportokat követve, munkájukat megörökítve jutott el Verespatakig, ahová egy kanadai cég a térség legnagyobb aranybányáját tervezi, hegyek eltüntetésével. A filmet sok száz órában vette fel, részletekbe menően dokumentálva az ott történteket. Az Új Eldorádó meghívást kapott több külföldi fesztiválra is. A történetről szóló új film, az Új Eldorádó 2. hamarosan látható lesz a televízióban, a 90 perces moziváltozatát pedig jövő tavaszra tervezi befejezni a rendező.
Tizennyolc éve készíti a Duna Televíziónak a Talpalatnyi zöld című ökológiai magazinműsort. Diplomamunkájával, a WAPRA-jelentés című áldokumentumfilmjével a légszennyezés káros hatásaira hívta fel a figyelmet, groteszk módon, úgy, hogy a magyarországi szmog jótékony hatását ecsetelte. Munkáiban szívén viseli a környezetvédelmi szemléletformálást, de számos egyéb ismeretterjesztő, dokumentum- és portréfilmet tudhat maga mögött. Nagy vitát váltott ki Doszpod Bélával közösen készített Filmszemle-fődíjas filmje, az „Egy nap döntöttem: drog helyett élet.” Operatőrként jegyzi például Konecsny Emőke, Döry Ilona és Kovách György nem mindennapi szerelméről szóló filmjét (Gogo&George). „Road movie”-t (Cadillac Drive) Fábry Sándorral és Wahorn Andrással, sőt zenés dokumentumfilmet is készített (Tátrai Orszáczkynál Ausztráliában). Kocsis Tibor most készülő legújabb filmje, a Kubala egészen új témához nyúl.

Idén májusban volt tíz esztendeje, hogy elhunyt Kubala László, aki idén ünnepelné a 85. születésnapját. Szobra a Camp Nou-stadion előtt díszeleg. Olyan emberek nyilatkoztak már róla, mint Carles Rexach, az FC Barcelona öregfiúk-csapatának szakmai vezetője, a katalán klub egykori technikai igazgatója, Lionel Messi felfedezője:

„Kubala edzőként óriási hangsúlyt fektetett a tréningeken arra, hogy játékosai tanulják meg uralni a labdát. A Barcelonánál tulajdonképpen ő fektette le a labdarúgás alapjait. Tőle származik az a fontos kijelentés, amihez a katalán csapat ma is tartja magát: "nem szabad elveszíteni a labdát”.

Valójában betege volt a focinak, s még egy gyerekmeccs mellett sem tudott úgy elmenni, hogy ne kereste volna az ifjú tehetségeket. Ebből valamit talán én is örököltem tőle.” (Forrás: sport365.hu)

Életéről, pályafutásáról Magyarországon viszonylag keveset tudunk. Ezen változtat Kocsis Tibor készülő új filmje, amelyet a nézők várhatóan 2014-ben láthatnak majd először a Duna TV műsorán.

– Idén lenne 85 éves Kubala László. Hogyan döntötte el, hogy róla szeretne filmet készíteni?

– Régi terv volt. A történet visszanyúlik egészen 2008-ra, amikor először hallottam Kubaláról. Érdekes sztori volt. Éppen az Új Eldorádó 2.-vel voltam európai körúton (a verespataki cianidos aranybánya beruházás története – a szerző), ahol a filmhez külföldi televíziós partnereket kerestem. Amszterdamban összefutottam egy producer barátommal, és a társaságban focira terelődött a szó. Akkor a katalán megkérdezte tőlem, hogy ki volt a legnagyobb magyar focista, aki Spanyolországban is játszott. Erre én azt válaszoltam, hogy Puskás. Ő mérges lett, rám pirított, hogy nem Kubala Lászlót mondtam elsőként.

Meglepődtem, hogy sosem hallottam még róla, aki akkora sikereket ért el, és a legnagyobbak közt tartják számon külföldön. Azonnal izgalomba jöttem, hogy létezik, hogy én, aki szeretem a focit, követem a világrangadókat, nem tudok róla semmit. Ami a végső lökést adta ahhoz, hogy elhatározzam, filmet forgatok az életéről, az az a pillanat volt, amikor megtudtam, négy évvel Kubala Spanyolországba érkezése után játékfilmet készítettek róla, amiben saját magát alakította.

– A hiánypótló sporttörténeti témával egy újabb legendát szeretne bemutatni az Aranycsapat és Puskás mellett.

– Kubala nagyon fiatalon, mindössze 22 évesen ment végleg külföldre. Itthon évekig nem lehetett hallani róla, hiszen távozása miatt nem nagyon illett beszélni róla. Azok közül, akikkel beszélgettem, sokan állítják, hogy ha nem megy el, helye lett volna az Aranycsapatban. Ő azonban Barcelonában, a világ egyik legjobb csapatában vált igazi sztárrá. Legendás élete volt. Hihetetlen az, amit elért.

– Hogyan dolgozza fel a témát? Milyen anyagokból tervezi a forgatást?

– Egy ideje már kutatom Kubala életét, de korábban nem sikerült rá pályázatot nyerni. A kutatómunka során ráakadtam egy megszállott rajongójára, aki könyvet ír róla, ő Varró Krisztián. Felkértem, hogy legyen a film szakértője, egyik írója. Összeültünk, és megbeszéltük, hogy Kubala legendás életéhez méltó filmet készítünk. Olyan embert szeretnénk közelebb hozni a magyar közönséghez, akiről csak kevesen tudnak. Említettem, hogy az ötvenes és hatvanas években nem volt szokás olyanokkal foglalkozni, akik külföldre mentek, ezért Kubala eltűnt a magyar köztudatból.

Úgy tervezem, hogy szemtanúkat is megszólaltatok a filmben, olyanokat, akik még ismerték életében: játékostársai, barátai, családja, gyermekei, szerelmei. Játékostársai már mind nyolcvan felett vannak, szeretném őket is mindenképpen elérni. 

Nagy harcosa vagyok azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek versenybe szállhatnak a főműsoridős helyekért a televízióban. Olyan alapossággal kell megcsinálni, mintha játékfilmet vagy tévéjátékot készítene az ember. Ehhez viszont nagyobb költségvetéssel kell dolgoznunk. Ezért is örülök annak, hogy megváltozott a pályáztatás, és létrejött a Magyar Média Mecenatúra program. Azok, akik ezen a pályázaton nyernek, nagyobb előkészítéssel, több forgatással,  alaposabban járhatják  körbe választott témájukat és az utómunka is komolyabb lehet, mint korábban.

Egy ilyen dokumentumfilmhez számos kolléga kell, akik a munkát segítik. Sőt, olyanokat is fel kell kutatni, akik a legtöbbet tudják a témáról – ilyen például Dunai Antal sokszoros válogatott. Ez nekik is munka, idő, elfoglaltság, őket is ki kell fizetni. De említhetem akár a fordítási költségeket. Számos külföldi forgatási helyszín lesz. Itthon tizennyolc évet élt Kubala, de kell forgatni Szlovákiában is, ahol szintén játszott és természetesen Spanyolországban, ahol élete nagy részét töltötte.

A spanyol forgatáshoz szükség van olyan valakire, aki spanyolul és katalánul is tud. Közel 140 jelentkezőből választottuk ki azt a három jelöltet, akit a legalkalmasabbnak ítéltünk erre a munkára. A katalán nyelv ismerete is fontos nekünk, hiszen akiket meg akarunk szólaltatni, idősek, és sokan nem spanyolul mesélik el a történeteket. Szintén komoly fordítómunka folyik szlovákról magyarra: sokórányi visszaemlékezést, riportot, és temérdek cikket, dokumentumot kell majd lefordítani.

– Ütközik-e akadályokba, nehézségekbe a munka során?

– Olyan emberről forgatni, akinek az élete fénykora hatvan-hetven évvel ezelőtt volt, nagyon nehéz dolog. A kutatómunka nehezebb és fáradságosabb, mint a forgatás. Archívumokban kell keresgélni: a spanyol tévék híranyagaiban, 1950-es újságokban, azokból az időkből, amikor Kubala megérkezett. A Barcelonai Sportmúzeumban, levéltárban kutakodni. Archív fotók jogát megszerezni. Emlékszem, amikor Almási Tamás forgatta a Puskás-filmet, említette, hogy volt olyan fotó, amiért egymillió forintnyi összeget kellett fizetni, mert magángyűjteményi darab volt. De hát az a fotó kellett! Szóval nagy út előtt állunk.

Ráadásul sokakat, akiket szeretnék a filmben megszólaltatni nehéz elérni, felkeresni. Alfredo Di Stefano, a Real legendája miatt is Madridba kell majd utaznom.

– Milyen érdekességeket tartogat a közönségnek?

– Szerettem volna az évfordulóra, kettőezer-tizenkettőre megrendezni a filmet, de ez nem sikerült. A film azonban a kettőezer-tizennégyes foci-világbajnokság előtt is kiemelt szerephez juthat. A Verespatak-filmnél a történet minden percben változhatott az események hatására – ez az observer, vagyis megfigyelő, követő típusú dokumentumfilm jellemzője. A Kubala-film másért lesz izgalmas a közönségnek. Van egy világhírű játékos, aki magyar, aki miatt felépült a Camp Nou (katalán – magyarul: Új Stadion), az FC Barcelona labdarúgócsapatának otthona. És itthon szinte semmit sem tudtunk róla. A Camp Nou történetének lényege, hogy Kubala 1950-es érkezése nyilvánvalóvá tette, hogy a Barca kinőtte a Les Corts Stadiont, hiszen nem fértek be Kubala rajongói. Izgalmas feladat visszaadni az országnak ezt a történetet. Olyan ez történet nekem, mint amikor külföldön jársz, és felfedezel egy újabb Munkácsy-, vagy Csontváry-képet, amiről eddig nem tudtak otthon, és segítesz, hogy hazakerüljön.

Sokan nem tudják, hogy a világ egyik legjobb csapatának a stadionjában egy kétméteres Kubala-szobor áll:

kubala_laszlo_szobra_barcelonaban_560x338.jpg

Forrás: Vasas Kubala Akadémia, http://www.vkla.hu/kubala-laszlo-elete

– Kik fognak megszólalni a filmben? 

– Amikor a Barca elnöke, Sandro Rossel itt volt Kocsis Sándor budapesti újratemetésén, örök barátság született a spanyol és a magyar futballszövetség között. Azt remélem, hogy az én filmem ezt tovább tudja erősíteni, azzal hogy magyar és spanyol részről is megszólalnak mindazok, akik Kubala életének részesei vagy szemtanúi voltak. Már sokukkal egyeztettem. Élnek még olyanok, akikkel együtt játszott a Fradiban, a Vasasban és a Ganz MÁVAG csapatában, él Magyarországon rokona, találtam olyan barátot is, akivel együtt nőtt fel. Mindegyikőjüket megszólaltatom a filmben. Nagyon bízom benne, hogy nem csak a régi idők nagy focisztárjai mondanak igent a felkérésre, de sikerül elérni a mai FC Barcelona világklasszisait is, mint Messit, Puyolt, Xavit vagy Iniestát is.

Találkoztam már a spanyol futballszövetség elnökével, Ángel María Villarral és Michel Platinivel, akinek úgy mutatkoztam be, hogy „Kokszisz”, hiszen Kocsist is így emlegetik. Apámnak úgy mesélte nagyapám, hogy távoli rokonok vagyunk.  De megszólal Luis Suarez is például – aki Kubala mellett Kocsissal és Czibor Zoltánnal is együtt futballozott – és jelenleg Milánóban él. Természetesen nem csak focisták szólalnak meg, hanem művészek és olyan hölgyrajongók is, akik túl a nyolcavanon is elpirulnak, ha Kubala nevét említik.

– Igaz-e a hír, hogy Kubala volt az első futballista, aki miatt a nők is elkezdtek focimeccsre járni?

– Kubala vagy ahogy a spanyolok emlegetik, „Laszy” jóképű volt. Szőke, kékszemű, akiért a nők akár több száz kilométert is utaztak, hogy láthassák a meccsen, sőt dalok, versek, sanzonok születtek róla. Sikerült megszereznünk egy rövid könyvet, amelyben egy nő ír hozzá, és viking istenhez hasonlítja. Imádták őt, páratlan népszerűségnek örvendett. Mindenkiben, akivel eddig beszéltem, szép emlékeket ébresztett. Mesélték például, hogy nagyon szépen énekelte a magyar dalokat spanyol éttermekben.

A Barca sikereit is neki tulajdonították, vezéregyénisége volt a Barca Veteránoknak. Nyugdíjas éveit sem a tétlenség jellemezte, egyszerűen nem lehetett vele lépést tartani. Foglalkozott az ifjúsággal, támogatta, segítette a barátait. Kocsisnak is segített a kijutásban. Idős korára is fontos maradt a kondija, Hetvenöt éves koráig napi húsz kilométert biciklizett, sokat teniszezett és úszott. A futballt – nemcsak az én véleményem szerint – művészi szinten művelte.

– Mikor láthatjuk a képernyőkön a filmet?

– Kettőezer-tizennégy elejére készülök el vele, és remélem, nagyon jó helye lesz az az évi világbajnokság idejére. Bízom benne, hogy a munka végén összeáll egy olyan kép, portré, ami méltó egy világklasszishoz. Azt gondolom, hogy igazán sikeres az tud lenni, akit nem a pénz motivál, hanem az, hogy fejlődjön, utolérje a nagyokat. Kubala briliánsan focizott, fantasztikus tehetség volt és csodás egyéniség. A Ganztól jutott a Barcáig, hitvallását át kell venni az élet minden területén. Örülnék, ha az ő története is motiválná a fiatalokat. Kubala élete lenne a példa arra, hogyan lehet elérni a sokszor elérhetetlennek tűnő céljainkat. A spanyol foci egyébként is népszerű nálunk. Remélem, hogy ez a film még inkább megszeretteti a dokumentumfilmes műfajt a nézőkkel.

Lladislao Kubala, ahogy emlegették. Briliáns technikája volt, állítják róla:

Címkék: Kocsis Tibor Magyar Média Mecenatúra Kubala László

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra