Pókfonál az agyban

2012.10.16. 12:41 :: Sajtoiroda

Interjú Berta Enikővel, aki a természet ihlette technikai–orvosi fejlesztéseket állítja készülő filmjének középpontjába

Véráramban gyógyszert szállító mikrorobotok, szintetikus izmok, retinasejtek szerepét játszó csipek – a napjainkban lendületesen formálódó bionika tudományágat és annak magyar szellemi műhelyeit kétrészes ismeretterjesztő filmben mutatja majd be Berta Enikő, a magyar természetfilm-fesztiválokon többszörösen díjazott rendező. Elmondása szerint úgy szeretné elkészíteni a filmet, hogy ha majd megnézi egy tizenhat éves fiatal, kapjon kedvet ahhoz, hogy akár egész életét ennek az izgalmas területnek szentelje. A forgatáshoz a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján hétmillió forint támogatáshoz jutott a Kollányi Ágoston-keretből.

Az alkotóról dióhéjban

Berta EnikőBerta Enikő közel egy évtizede a közszolgálati televíziók természetvédelmi–tudományos témájú műsoraiban dolgozik. 2009-től a Duna Tv Talpalatnyi Zöld magazinjának szerkesztő-rendező-vágója, de dolgozott többek között a Magyar Televízió Natura Természetvédelmi műsoránál, a Deltánál és a Kutyafül-macskanyelv ismeretterjesztő gyermeksorozatnál is. Mintegy húsz önálló ismeretterjesztő film fűződik a nevéhez, amelyek között útifilmek, tudósportrék is találhatók. Az egyik legnagyobb szakmai elismerést a Nagyvárosi madarak című munkája hozta meg számára, amely kategóriagyőztes lett a VII. Pusztaszeri Országos Természetfilm-fesztiválon 2011-ben. Állatkoordinátorként is dolgozott külföldi mozifilmekben. (Fotó: Magyar Természetfilm-adatbázis)

– A magyar tudományos eredmények közül miért a bionika keltette fel érdeklődését?

– Azért, mert ez egy olyan dinamikusan fejlődő, sok tudományágból merítő terület, amelynek a művelői most nevelődnek ki igazán. Sok esetben, amire ma Nobel-díjat osztanak, azt a természet már rég kitalálta. Az élettan, a technika, a biológia furcsa találkozópontja, és az a meglátásom, hogy a magyar szakértőknek helyük van ennek a fejlesztésében. A természet ötleteinek átemelése ember által készített eszközökbe izgalmas terep, ahol szinte minden szinte mindennel összefügg. A mai világban az űrkutatásba, a fegyverkezésbe és az orvoslásba pumpálják a legtöbb pénzt, és a bionika eredményei értékes hozzájárulást jelentenek ezekhez a területekhez is. Ezért kiemelném a gazdasági vetületet, hiszen az alapkutatások után beérő fejlesztések régóta fennálló technikai kérdésekre adhatnak választ. Ezek pedig jól jövedelmező vállalkozásokhoz vezethetnek itthon is.

– Ön hogy látja, versenyképesek-e nemzetközi összehasonlításban a magyar bionikai eredmények?

– Hogyne. A magyar oktatási rendszer olyan előnyt biztosít, amellyel élve a hallgatók és témavezetőik ígéretes kutatásokat tudnak folytatni. Sok magyar tudóst megszólaltatok a filmben, és meggyőződésem, hogy például aki Roska Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának kutatóprofesszora mellett dolgozik, és van egy kis asszociációs tehetsége, az sokra viheti. Éppen azért, mert nem még nem kiforrott tudományág, akinek van affinitása hozzá, könnyen érvényesülhet a saját ötleteivel – a maga képére formálhatja a szakterületét. A magyar tudásközpontok ebben nagy segítséget tudnak adni a tudósoknak.

– Milyen területekkel foglalkoznak a magyar kutatók, van-e olyan fejlesztés, ami magyar specialitásnak tekinthető?

– Nincsen egyértelmű magyar szakosodás, a magyar tudományos eredmények a bionikában is elég szerteágazóak, az intelligens anyagoktól kezdve a látásjavításig. Ha mégis mondanom kellene egy részterületet, talán a protézisfejlesztés az, amiben a magyarok hangsúlyozottan részt vesznek. A film kidolgozása során éppen az a gondom, hogy 200 százalékos a témajavaslatok köre. Nagy fejtörést okoz eldöntenem, mi az, ami fájó szívvel bár, de kimarad a tematikából, hiszen mindenki megérdemelné a figyelmet.

werk_berta01_1.jpg

Berta Enikő Állatok a praxisban című filmjének forgatása közben (kék felsőben)

– Melyik volt a legmeglepőbb természeti megoldás, amellyel ön találkozott a film előkészítésekor?

– A legmegdöbbentőbbek számomra a pókfonál lenyűgöző tulajdonságai voltak. Nincs még egy ilyen anyag, amely ennyire könnyű és erős lenne egyszerre. Képzelje el, ha pókfonállal körbekerítenénk a Földet, annak súlya alig lenne harminc dekagramm! Fajlagos szakítószilárdsága pedig ötször nagyobb az acélnál. Jelenleg arról folynak kutatások, hogy a sérült agyi idegpályákat pókfonállal helyettesítsék, és erre fűzzék fel az idegsejteket, segítve azok újbóli összekapcsolódását. Ami még elképeszt, hogy a pókfonalat nem vagy sokkal kevésbé érzékeli idegen testnek a szervezet, így a beavatkozás, a kilökődés veszélye is jóval alacsonyabb.

– Ön állatkoordinátorként is dolgozott mozifilmekben, és a szokásosnak mondható kutyák, macskák mellett csótányokkal is foglalkozott. Van-e ezeknek az állatoknak olyan jellemzője, amely érdekes lehet a bionika művelői számára is?

– A rovarok világa az egyik legnagyobb inspirációt rejtő szféra. Hogy csak két példát említsek, a marsi terepjárót építő mérnökök azt próbálják ellesni és leutánozni, hogyan fordul vissza hátáról egy bogár a legkisebb erőfeszítéssel, vagy hadvédelmi szakértők kutatják az erős és könnyű kitinpáncél titkait. Méretük ellenére talán a legtöbb trükk birtokában a rovarok vannak az állatok közül.

– Ha az egész természetet nézzük, az állatok vagy a növények rendelkeznek több hasznosításra érdemes „szabadalommal”?

– Igazi kincsesbánya mindkét terület, és ezért azon is elgondolkodtam, hogy e felosztás mentén tematizálom a sorozat két részét, de végül más okok felülírták ezt az elképzelést. Én ennek megbecslésére és összevetésére nem vállalkoznék, erre a szakértők nálam hivatottabbak.

– Hogyan épül fel a film szerkezete, azon túl, hogy kétszer huszonhat perces lesz?

– Mindkét rész a jövőbe mutat. Egy rövid történeti bevezető után, ahol szó esik a legismertebb bionikus találmányokról, mint például a bogáncs ihlette tépőzárról vagy a teflonbevonatról, amely a gekkó tappancsainak is köszönhető, a modern kort leginkább foglalkoztató bionikai kérdéseket veszem sorra. Az első részben az új, ígéretes technológiai megoldások lesznek terítéken, a másodikban főképpen az orvostan eredményeiről adok számot, kiemelve a molekuláris bionika sikereit. Itt fogom a magyar tudásközpontok szerepét is bemutatni.

– Ha ön nem filmes szakember lenne, hanem tudományos pályára ment volna, milyen szakterületet választott volna magának?

– Valószínűleg etológus lettem volna. Nem feltétlenül kutyakutató, de el tudnám magam képzelni például egy lessátras ornitológusnak is.

– Hogyan lett természetfilmes?

– Mintegy véletlenül, belecsöppentem, de egyáltalán nem bántam meg. Igazából vágó, operatőr szerettem volna lenni, de aztán Világi Gyula külpolitikai főszerkesztő beajánlott egy természetfilmes produkcióba és onnan kézről kézre kerültem egyik munkából a másikba. Sokat köszönhetek Buda Jánosnak, aki alkotótársam és férjem is egyben.

Az állatszínészt  is rendezni kell – Berta Enikő (kék felsőben), a bal szélen Buda János operatőr

Az állatszínészt is rendezni kell – Berta Enikő (kék felsőben), a bal szélen Buda János operatőr

– Van-e kedvenc filmje a sajátok közül, olyan, ami különösen kedves a szívének?

– Mindegyiknek örültem, amikor készíthettem. Nagyon élveztem például, amikor a Via Eötvös című tudományos ismeretterjesztő filmet forgattam Eötvös Lorándról, akiről egyébként egyáltalán nem köztudott, hogy Olaszországban nagy hírnévre tett szert mint alpinista. Turistautat, hegycsúcsot is elneveztek róla. Örültem, hogy megmutathattam a magyaroknak, milyen sokoldalú volt az egyik legpatinásabb egyetemünk névadója.

– Tervezi-e, hogy máskor is pályázik a Médiatanács filmes kiírásaira?

– Mindenképpen, nagy segítség a természetfilmeseknek, hogy léteznek ezek a pályázatok. Van is néhány további ötletem a tarsolyomban, de ezekről még nem beszélnék, mert nincsenek eléggé kidolgozott állapotban.

– Elkészíti majd a film angol nyelvű változatát is. Miért tartja fontosnak a nemzetközi terjesztést?

– Fel kívánom hívni más országok nézőinek a figyelmét is egyrészt magára a bionikára mint csodálatos emberi-állati koprodukcióra, másrészt a magyar kutatók világszínvonalú munkájára. Kapcsolatban állok például egy torontói televízióval, amelyet érdekli a film. Magyarországon a Duna Televízió vállalta a bemutatást, várhatóan 2014-re készülök el vele. Az a célom, hogy minél több nézőhöz eljusson a munkám, ezért bizonyos feltételek esetén akár ingyen is rendelkezésre bocsátom a filmet.

– A korábbi alkotásain is dolgozó, jól bevált csapattal dolgozik, vagy most változtatott a felálláson?

– Részben a régiekkel, hiszen remekül összeszoktunk már – például a férjem az operatőröm – de természetesen a téma jellege megkívánja, hogy a szakértők újak legyenek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne dolgoznék adott esetben ismerőssel, ahogy például Greguss Ferenccel, az Eleven találmányok című könyv szerzőjével. Ő egy szerencsés véletlen újratalálkozás folytán került be a filmbe. Szerencsére mindegyik szakértő élvezettel, szenvedéllyel mesél a munkájáról, ezért igazán nagyszerű dolgozni ezen a feladaton. A film segítségével a saját magam és a kutatók téma iránti szenvedélyét szeretném a nézőkbe is beoltani.

Címkék: Magyar Média Mecenatúra Berta Enikő

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra