Kerekasztal a gyűlöletbeszédről november 13-án

2012.11.10. 13:35 :: Sajtoiroda

A sajtóeseményeket követve egyre gyakrabban találkozunk a kirekesztés és a gyűlöletbeszéd tilalmával foglalkozó nyilatkozatokkal. A téma aktualitása és jelentősége napról napra nő, és ezzel együtt az igény is a társadalmi cselekvésre, hogy gátat szabjunk a kirekesztő és gyűlöletkeltő tartalmak terjedésének.

A társadalomra káros hatású megnyilatkozások elleni fellépés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha pontosan tudjuk, hogy mit értünk gyűlöletbeszéden. A gyűlöletbeszéd olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször a nemi, faji, etnikai, nemzeti, vallási, vagy szexualitás szerinti csoportok ellen irányul. A fenti tevékenység- és magatartásjellemzők nem férnek - és semmilyen módon nem férhetnek bele - egy demokratikus berendezkedésű ország értékrendjébe.

Érdemes tudni, hogy valamennyi európai jogállam tiltja a gyűlöletbeszédet, és abból következően, hogy ez a kötelezettség egy EU-s irányelvből fakad, a gyakorlati fellépésben felelősségteljes szerepet kapnak az európai államok törvényhozó és végrehajtó szervei. A médiának pedig kulcsszerepe van abban, hogy a társadalomban bizonyos helyeken és esetekben megjelenő intoleranciára és diszkriminációra való hajlamot erősíti-e a közösségben, vagy megpróbálja megakadályozni az előítéletesség és a kirekesztő gondolkodás terjedését.

A média jelentős véleményformáló erejét már az 1/2007. (I.18.) AB határozat is említi, amely szerint „általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. A média tehát alapvető jelentőségű a véleménypluralizmus megjelenítésében, a közösségi viták egyik legfontosabb színtere, ezzel egyidejűleg azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy a személyeket, egyes társadalmi csoportokat (s kisebbségeket vagy adott esetben a többséget) sértő, kirekesztésre, diszkriminációra irányuló műsorszolgáltatásnak ugyanilyen súlyú negatív, beláthatatlanul káros hatása is lehet.” A gyűlöletkeltés, illetve a közösségek megsértésének médiaszabályozásbeli tilalma ezek alapján alkotmányosan is elfogadható.

A médiaalkotmány – azaz a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény – kimondja, hogy „a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére”.

A Médiatanács jogalkalmazó tevékenysége során számos esetben folytatott és folytat olyan hatósági eljárásokat, amelyekben megvizsgálja, hogy a műsorszolgáltatók betartják-e a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó előírásokat. A hatósági ellenőrzések eredményeként született az a határozat is, amelyben fél millió forintos bírsággal szankcionálták az Echo TV jogsértő médiatartalom-közlését. A csatorna a Világ-panoráma című műsorának adásba szerkesztésével megszegte a gyűlöletkeltés tilalmára, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó előírásokat.

A fentiek alapján a gyűlöletbeszéd terjedésének megakadályozásában hangsúlyos szerepe van az új médiaszabályozásnak és a hatósági tevékenységnek is. Mindemellett lényeges kérdés, hogy a törvényhozás és törvényalkalmazás mellett mit tehetünk még a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő nézetek visszaszorítására?

A gyűlölködő, kirekesztő vélemények térhódítása ellen folytatott tevékenységben kulcsfontosságú tényező a megelőzés. A prevenció pedig csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha a cselekvés előtt megpróbálunk együtt gondolkodni. Erre kiváló alkalmat teremthetnek a különböző szakterületek képviselőinek közreműködésével létrejövő szakmai beszélgetések.

A Médiatudományi Intézet ezért kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést a Gyűlöletbeszéd és szabályozása a médiában címmel. A november 13-ára szervezett tapasztalatcserén Koltay András vezetésével neves médiaszakemberek – Gulyás István (MTVA), György Bence (TV2), Jó Balázs (NMHH), Kotroczó Róbert (RTL Klub), Kovács Tibor (Magyar Lapkiadók Egyesülete), Szikszai Péter (Hír TV), Tóth Szabolcs Töhötöm (Magyar Nemzet) és Weyer Balázs (Főszerkesztők Fóruma) – fogalmazzák meg kérdéseiket és válaszaikat a témával kapcsolatban.

A szervezők és a résztvevők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

1 komment

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra