A Médiatanács ügyészi fellépés iránti indítványa (II.)

2012.11.16. 09:55 :: Tanácsnok

Az ügyészi indítvány rámutat arra, hogy egy megismételt eljárásban a bírósági ítélet köti a hatóságot. A dokumentum leszögezi, hogy a bíróság új eljárásra kötelezte a hatóságot és nem arra, hogy a pályázaton a második legtöbb pontot szerző pályázót nyilvánítsa nyertessé. A Médiatanács lefolytatta az új eljárást és a bíróság által megkövetelt aláírások hiánya miatti alaki érvénytelenség folytán az összes pályázót kizárta. Az Ítélőtábla azonban a vonatkozó bírósági gyakorlatot és általános közigazgatási eljárásjogi szabályokat és elveket félretéve nem fogadta el a végzést, és arra szólította fel a hatóságot, hogy az ügyet határozattal zárja le.

Előzmény: A Médiatanács ügyészi fellépés iránti indítványa (I.)

1.8. Az ítéletben foglalt döntés és annak indokolása a vonatkozó jogszabályok alapján köti az eljárásban a Médiatanácsot, így a Médiatanács a megismételt eljárásban, illetve más folyamatban lévő pályázati eljárásokban is az alaki érvényesség egyik alapvető követelményeként alkalmazta, értékelte az Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletében meghatározott alaki érvényességi szempontokat, köztük az „üres hátoldalak” aláírásának, oldalszámozásának követelményét. E tekintetben a Médiatanács - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - már csak azért sem rendelkezett a legkisebb mérlegelési, értelmezési jogkörrel, mert a megismételt eljárásban, illetve a folyamatban lévő pályázati eljárásokban hozott hatósági döntés esetleges bírósági felülvizsgálati eljárását ugyanúgy a Fővárosi Ítélőtábla folytatja le. Ebből következően a Médiatanács alappal számíthatott arra, hogy a „tartalommal nem bíró” „üres oldalak” folyamatos sorszámozásának, illetve aláírásának hiányában is érvényesnek tekintett és érdemben értékelt pályázati ajánlatok alapján meghozott pályázati döntéseket - azok esetleges bírósági felülvizsgálata körében - az Ítélőtábla rendre (szinte „automatikusan”) megsemmisítené azon az alapon, hogy a hatóság megsérti a Ket. 109. § (4) bekezdését (miszerint a hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti).

2. A 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján lefolytatott megismételt eljárásban a Médiatanács megállapította, hogy a pályázati eljárásban benyújtott valamennyi pályázati ajánlat, így a Klubrádió Zrt. pályázati ajánlata is a megismételt eljárás alapjául szolgáló ítéletben meghatározott, értelmezett alaki érvényességi hibában szenved. A Klubrádió Zrt. pályázó sem írta alá ugyanis pályázati ajánlatának valamennyi oldalát, csupán pályázati ajánlatának lapjait látta el cégszerű aláírással (tehát az üres „hátoldalakat” nem írta alá), valamint szintén csak pályázati ajánlatának lapjait számozta, azaz a pályázati ajánlatának valamennyi oldalát (az „üres hátoldalakat”) nem látta el folyamatos oldalszámozással.
Mindezek alapján a megismételt eljárásban a Médiatanács az Mttv. 58. § (2) bekezdése szerinti végzésben valamennyi pályázó, így a Klubrádió Zrt. pályázati nyilvántartásba vételét is megtagadta (1198/2012. (VII. 5.) számú végzés).
Megjegyzendő, hogy amennyiben a bíróság nem értelmezte volna ilyen sajátos szigorúsággal a pályázat üres oldalai aláírásának követelményét, akkor a Médiatanácsnak jelen ügyben, jelen megismételt eljárásban az lett volna a jogszerű döntési lehetősége, ha a Klubrádió Zrt.-t, mint a Pályázati Eljárásban a második legtöbb pontszámot elért ajánlatot benyújtó pályázót, nyilvánítja a pályázati eljárás nyertesének.)

2.1. A Médiatanács a megismételt eljárásban, eljárásjogi szempontból azért döntött a pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó (Mttv. 58. § (2) bekezdése szerinti) végzés-hozatal mellett, mert miután a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet nem tartalmazott kifejezett iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a megismételt eljárást honnan kell kezdeni, így a Médiatanács a közigazgatási eljárásjog általános elveire, alapjaira és bírósági gyakorlatára (lásd később) támaszkodva a megismételt eljárást nyilvánvalóan az „elejéről” indította (ezért is hívják „új eljárásnak”).
A pályázati eljárások kezdete, „eleje” (így a megismételt pályázati eljárások kezdete, eleje is) egyértelműen meghatározható a vonatkozó jogi szabályozás és az esetleges bírósági döntések iránymutatása alapján. A 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletben foglalt iránymutatást és a vonatkozó jogszabályi (közigazgatási eljárásjogi) alapokat együttesen értelmezve megállapítható, hogy jelen megismételt pályázati eljárás kezdete a pályázati ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő eltelte (a benyújtott pályázati ajánlatok vizsgálatának kezdete).

Az ítéletben foglaltak értelmezése alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy nem új pályázati felhívás közzététele (és új ajánlatok beadása, új jelentkezés) volt a bíróság iránymutatásának tartalma, hiszen az ítélet indokolása azt határozta meg a hatóság számára, hogy: „alperesnek le kell vonnia a beavatkozó pályázati ajánlatának alaki érvénytelenségének következményeit, és a fennmaradt pályázatok elbírálásáról szóló új döntésében a beavatkozót nem nyilváníthatja a pályázati eljárás nyertesének”. Ezen rendelkezés szerint nyilvánvalóan a pályázati eljárásban szereplő, arra szabályosan jelentkezett pályázók pályázati ajánlatát kell a Médiatanácsnak ismételten értékelnie, „elbírálnia”, mégpedig az ítéletben meghatározott alaki érvényességi követelményrendszer mentén.
Ettől függetlenül is megállapítható, hogy amennyiben a bíróság teljesen új pályázati eljárást (új pályázati felhívással) tartott volna szükségesnek, akkor nem kötelezhette volna új eljárásra a hatóságot, hanem kizárólag hatályon kívül helyezhette volna az Alaphatározatot (hiszen az állami tulajdonú frekvencia pályáztatása (hivatalbóli) elindításának mérlegelését az Ítélőtábla a korábbi bírósági gyakorlat szerint sem vonhatja el a hatóságoktól).

2.2. A megismételt eljárás kezdete tekintetében a hatóságok nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel, így amennyiben a bíróság azt kétséget kizáróan nem határozza meg, akkor a megismételt eljárást az „elejéről” (kérelemre induló eljárásokban a kérelem benyújtásától, hivatalból indított eljárásokban az első eljárási cselekménytől, jelen pályázati eljárásban pedig nyilvánvalóan a pályázati ajánlatok benyújtásától) kell lefolytatni. A határozatot vagy kivételesen a határozat-részt hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező bírósági döntés ugyanis egyértelműen hatályon kívül helyezi a kizárólag eljárási joghatással rendelkező végzéseket is (minderről lásd később).

2.3. Az alaki érvénytelenséget a Médiatanács a pályázati eljárás minden szakaszában köteles, folyamatosan vizsgálni, melynek körében az alaki érvénytelenséget két döntés-típusban állapíthatja meg:

  1. A pályázati nyilvántartásba vétel körében (tehát a pályázati ajánlatok benyújtási határidejének lejártától a nyilvántartásba vételi döntéshozatalig terjedő szakaszban, melyre az Mttv. 45 napot biztosít) észlelt alaki érvénytelenség esetén a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vételt végzésében megtagadja (Mttv. 58. § (1) és (2) bekezdés). E végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, mégpedig e végzés felülvizsgálata a Fővárosi Ítélőtáblától kérhető.
  2. A pályázati nyilvántartásba vételt követően észlelt alaki érvénytelenségi ok esetén a Médiatanács a pályázat alaki érvénytelenségét külön eljárási döntésben nem állapítja meg, hanem a pályázati eljárást lezáró határozatába foglalja (Mttv. 58. § (3) bekezdés).

A 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján indított megismételt eljárásban az alaki érvénytelen pályázatok nyilvántartásba vételének végzésben - fenti a) pont - történő megtagadása (és nem „egyből” az eljárást lezáró határozatba foglalása) mellett a fentiekben és majd a későbbiekben elemzett közigazgatási eljárásjogi szempontokon túl az is érvként szerepelt, hogy egyrészt a megismételt eljárás-indítást követő „azonnali” határozat-hozatal esetén hiányozna az új eljárás elem (így különösen a megismételt eljárásban történő tényfeltárás, értékelés és egyéb eljárási cselekmények), illetve másrészt a Médiatanács alappal támadhatóan elvonna egy önálló jogorvoslatot az alaki érvénytelenség miatt kizárt pályázóktól (mégpedig a fenti a) pontban említett, nyilvántartásba vételt megtagadó végzés elleni önálló jogorvoslatot).

Ez utóbbi azért is különösen fontos szempont, mert az Ítélőtábla tárgybani ítéletében kifejezetten felrótta a Médiatanács számára, hogy az Autórádió Kft. pályázati nyilvántartásba vételét nem tagadta meg önállóan végzésben, ezzel ugyanis elvonta az Autórádió Kft. e végzés elleni önálló jogorvoslati jogosultságát.

3. A Médiatanács tehát az Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélete alapján a beadott pályázatok alaki érvénytelenségét újravizsgálta és az új eljárás során meghozott végzéseiben megállapította, hogy a pályázati eljárás során beadott valamennyi pályázati ajánlat alakilag érvénytelen, ezért pályázati nyilvántartásba vételüket megtagadta. Az 1198/2012. (VII. 5.) számú végzés (a továbbiakban: 1198Végzés) ellen, melyben a Médiatanács a Klubrádió Zrt. pályázati nyilvántartásba vételét megtagadta, a Klubrádió Zrt. kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtáblához. Az Ítélőtábla az ügyben az Mttv. 58. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban meghozta 2.K.27.372/2012/2. sz. határozatát (végzését), melyben az 1198Végzést hatályon kívül helyezte.

Az Ítélőtábla döntésének indokolása azon alapul, hogy a megismételt eljárást kivételesen nem az elejéről (a pályázati ajánlatok benyújtásának határideje leteltétől), hanem a pályázati nyilvántartásba vételi eljárási döntésektől kell kezdeni (Mttv. 58. § (1) - (2) bekezdés).

3.1. Ez a döntés tartalmában (függetlenül attól, hogy az Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélete nehezen értelmezhető és közigazgatási jogi szempontból vitatható módon megfogalmazott iránymutatásának még sajátosabb értelmezését jelenti), a vonatkozó közigazgatási jogi alapok és a bírósági gyakorlat szempontjából is ellentmondásos.

Igencsak kaotikus eredményre vezetne ugyanis, ha minden hatóság - kifejezett erre vonatkozó bírósági iránymutatás hiányában - szabadon mérlegelné, hogy honnan is kezdi a megismételt (új) eljárást, különösen, hogy a hatósági eljárás kezdete a közigazgatási eljárásjog egyik legfontosabb és napjainkra már egyértelműen rendezett, kiforrottan értelmezett garanciális jogkérdése.
Egyértelmű közigazgatási eljárásjogi alapot képez ugyanis, hogy a bíróság által elrendelt új eljárást (kivéve, ha a bíróság kifejezetten másként nem határozza meg) az eljárás „elejéről” kell kezdeni. Amennyiben ugyanis az érdemi döntés, bíróság általi hatályon kívül helyezési okot képező módon jogszabálysértő, akkor jogszabálysértő az eljárás is, vagyis az érdemi döntés meghozatalát elősegítő, azt szolgáló eljárási döntések köre is. Ha nem így lenne, a bíróságnak minden egyes új eljárásra kötelező ítéletében pontosan meg kellene határoznia, hogy mely eljárási cselekmény, végzés marad hatályban és melyik nem (ami nyilván lehetetlen és értelmetlen). Ráadásul, már csak az elnevezés is magáért beszél, vagyis az új eljárás alapesetben: „új” eljárás. Mindez következik a Ket. szabályaiból is, mely szerint a hatóság köteles elsőfokú eljárását hivatalból megindítani, ha erre bíróság kötelezte (Ket. 29. § (2) bekezdés a) pont). Amikor tehát a bíróság közigazgatási perben a hatóságot új eljárásra kötelezi, a hatóság köteles hivatalból új elsőfokú eljárást indítani.

Kiemelendő, hogy a hatóság főszabályként köteles, illetve jogosult a megismételt (új) eljárásban minden olyan eljárási cselekményt elvégezni, amit a hatályon kívül helyezett határozat tárgyában folytatott alapeljárásban is el kellett, el lehetett végezni (márpedig a pályázati nyilvántartásba vétel vagy annak megtagadása vitathatatlanul eljárási cselekménynek, eljárási döntésnek minősül).
E főszabály alóli egyedüli kivételt azok az eljárási cselekmények képezik, melyek megismétlését az új eljárásra kötelező bírósági határozat kifejezetten megtiltotta. (Lásd erről: KGD2003.160; KGD2005.140; KGD2007.76; KGD2007.95; KGD2010.64; KGD2010.166; KGD2011.26.)

Az is kifejezetten hangsúlyozandó, hogy a megismételt eljárásban a közigazgatási hatóságot annyiban mégsem köti a bírósági határozat, amennyiben a hatóság megismételt eljárásban eltérő tényállást tár fel és amennyiben ezen eltérő tényálláshoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz (KGD2003.160).

Az Ítélőtábla tehát a vonatkozó bírósági gyakorlatot és általános közigazgatási eljárásjogi szabályokat és elveket félretéve, illetve a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet indokolásában rögzített iránymutatástól eltérve akként határozott, hogy a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján folytatott megismételt eljárásban „kivételesen” a pályázati nyilvántartásba vételi eljárási döntéstől kezdődően kell lefolytatni az új eljárást.
Az Ítélőtábla 2.K.27.372/2012/2. sz. végzésében foglalt útmutató szerint „a kérelmezettnek az eljárást befejező döntésében az Mttv. 62. §-a alapján hozott határozattal kell az alaki és tartalmi alkalmasság kérdésében, az eljárás eredménytelenségéről, illetve a pályázat nyerteséről határoznia.”

3.2. A 2.K.27.372/2012/2. sz. végzés meghozatala során a bíróságnak hivatalos tudomása volt arról, hogy az Alaphatározatot a Médiatanács a Klubrádió Zrt. keresetlevele alapján (lásd 1.3. pont) egy ízben már módosította, mint ahogy arról is, hogy az Alaphatározat 1. rendelkező részi pontját (miszerint a pályázati eljárás eredményes) a bíróság 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletében nem helyezte hatályon kívül. Ebből következően, amennyiben a megismételt eljárásban a Médiatanács a bíróság 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélete alapján - a fennmaradt pályázatok elbírálása során - megállapítja, hogy valamennyi pályázati ajánlat érvénytelen, akkor eljárásjogi szempontból igencsak nehezen feloldható helyzet áll elő, az alábbiak miatt:

Az Alaphatározat szerint a pályázat eredményes, de amennyiben a megismételt eljárásban megállapított új tényállás szerint minden pályázat alakilag érvénytelen, akkor a Pályázati Eljárást elvileg, illetve az Mttv. 62. § (2)-(3) bekezdése alapján szükségszerűen eredménytelennek kellene nyilvánítani (miközben a bíróság a Pályázati Eljárás eredményességét nem helyezte hatályon kívül). Mindez tehát azt jelentené, hogy az Alaphatározatot a Médiatanácsnak újfent (immár másodszor is) módosítania kellene vagy vissza kellene vonnia, ami azonban ellentmondana a Ket. 114. §-ában foglaltaknak.

A 2.K.27.372/2012/2. sz. végzés alapján a Médiatanácsnak a pályázati eljárást lezáró érdemi határozatában kell megállapítania a pályázatok alaki érvénytelenségét és egyúttal ezen döntésében kell rendelkeznie a pályázat eredménytelenségéről.

Az Mttv. vonatkozó eljárási szabályai és a 2.K.27.372/2012/2. sz. végzésben foglaltak együttes értelmezése alapján elvileg megállapítható az is, hogy amennyiben a megismételt eljárásban valamennyi pályázat érvénytelennek bizonyulna, akkor az Mttv. 58. § (3) bekezdése és 62. § (2)-(3) bekezdése eltérő szabályokat tartalmaz a Ket. 114. §-ában foglalt döntés-felülvizsgálati eljárás szabályaihoz képest (a döntés saját hatáskörben hivatalból történő módosításától). Ezen Mttv.-beli, Ket.-hez képest eltérő szabályozás alapja, hogy az Mttv. kifejezetten rendezi azt az esetet, ha a pályázati ajánlat érvénytelenségét a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vételt követően észleli (Mttv. 58. § (3) bekezdés), amennyiben pedig minden pályázat tekintetében ez a tényhelyzet, akkor az Mttv. 62. § (2) bekezdése alapján a Médiatanács akkor is köteles eredménytelennek nyilvánítani a megismételt pályázati eljárást, ha ennek feltételei a Ket. 114. § alapján nem állnak fenn. Az Mttv. pedig intézményesen azért térhet el ilyen formában a Ket. 114. §-ában foglaltaktól, mert az Mttv. 48. § (2) bekezdése, 144. § (1) bekezdése és a Ket. 13. § (2) bekezdés f) pontja alapján az Mttv. teljes egészében eltérő szabályokat állapíthat meg a Ket. szabályaitól, sőt eltérő szabályok esetén a médiaigazgatási hatósági eljárásokban elsődlegesen, illetve kizárólag az Mttv. szabályai alkalmazandók (vagyis az Mttv.-hez képest szubszidiárius a Ket. szabályozási rendszere).

(Folytatjuk…)

1 komment

Címkék: médiatanács Klubrádió Legfőbb Ügyészség

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra