A Médiatanács ügyészi fellépés iránti indítványa (III.)

2012.11.19. 11:11 :: médiatanács

A hatóság a bírósági iránymutatásnak megfelelően végzés helyett határozatban mondta ki a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára beadott pályázatok alaki érvénytelenségét. Mivel egyik pályázó sem felelt meg a bíróság által támasztott aláírási követelményeknek, a hatóság a médiatörvénnyel összhangban a pályázati eljárást eredménytelennek minősítette. A bíróság ismét hatályon kívül helyezte a Médiatanács határozatát, és előidézte azt az ellentmondásos jogi helyzetet, mely szerint alakilag érvényes pályázat nincs, a pályázati eljárás ugyanakkor mégis eredményes.

Előzmény:

4. Ezt követően a Médiatanács - az Mttv. vonatkozó eljárási szabályai és a 2.K.27.372/2012/2. sz. végzés - fenti 3.2. pontban foglalt értelmezése alapján járt el. Minthogy a megismételt eljárásban a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján a Médiatanács megállapította, hogy valamennyi pályázat alaki szempontból érvénytelen, ezért az Mttv. 62. § (1)-(3) bekezdés alapján a pályázati eljárást lezáró, 1488/2012. (VIII. 15.) számon meghozott újabb határozatába foglalta e pályázatok alaki érvénytelenségét és ennek Mttv. szerinti „következményét”, vagyis a Pályázati Eljárás eredménytelenségét.

Az 1488/2012. (VIII. 15.) számú határozat (a továbbiakban: 1488Határozat) 6 rendelkező részi pontból állt:

  1. Megállapítja, hogy a pályázati eljárás eredménytelen, tekintettel arra, hogy valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki szempontból érvénytelen.
  2. Megállapítja, hogy a Click Rádió Kft. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.
  3. Megállapítja, hogy az Autórádió Kft. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.
  4. Megállapítja, hogy a Klubrádió Zrt. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.
  5. Megállapítja, hogy a Rádió 1 Kft. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.
  6. Megállapítja, hogy a Rumba Rádió Kft. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.

4.1. A Klubrádió Zrt. a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte a Fővárosi Ítélőtáblától. (Azt fontos megjegyezni, hogy a Klubrádió Zrt. a Médiatanács által jelen határozatban megállapított azon ténykérdéseket, hogy eredeti pályázati ajánlata üres hátoldalait nem látta el aláírással és folyamatos oldalszámozással, nem vitatta keresetében, illetve a perben.)
A Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.474/2012/5. számú ítéletében az 1488Határozat rendelkező részének 1. és 4. pontjait hatályon kívül helyezte. Vagyis hatályon kívül helyezte az 1488Határozat pályázati eljárás eredménytelenségét és a Klubrádió Zrt. pályázó pályázati ajánlatának alaki érvénytelenségét megállapító rendelkezéseit.
Az ítélet indokolása szerint a hatályon kívül helyezés, vagyis a tárgybani határozat jogszabálysértésének alapja, hogy a Médiatanács nem döntött egyértelműen a pályázati eljárás végeredményéről.

Az ügyészi felhívás benyújtásának egyik feltétele tárgyában, mégpedig abban, hogy az Alaphatározat 1. rendelkező részi pontja bíróság által felülbíráltnak nem minősül, az Ítélőtábla ezen, 2.K.27.474/2012/5. számú ítéletében részletes iránymutatást, jogértelmezést adott, e szerint: „Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről szóló döntés nem megváltoztathatatlan pusztán azon az alapon, hogy jogerőre emelkedett, mert azzal szemben az arra jogosultak nem éltek keresetindítási jogukkal. A Ket. ugyanis - meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén - a jogerős határozat hivatalbóli döntés-felülvizsgálatára is lehetőséget biztosít. Ennek hiányában azonban nincs mód a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről szóló rendelkezés mintegy felülírására egy új, a pályázati eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét megállapító határozattal.”

4.2. A 2.K.27.474/2012/5. számú ítélet indokolása szerint tehát a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján folytatott megismételt eljárásban nem az alaki érvénytelenség vizsgálatát kell elsődlegesen lefolytatni, hanem azt, hogy az Alaphatározat bíróság által nem vizsgált rendelkező részének 1. pontjában a pályázati eljárás eredményességét megállapító rendelkezését bármilyen jogalapon a Médiatanács vagy más állami szerv megváltoztathatja-e.

Amennyiben igen, akkor lehet érdemben értékelni a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletben foglaltak szerint a pályázati ajánlatok alaki érvényességét. A bíróság szerint tehát, amennyiben minden pályázat érvénytelen, a pályázati eljárást az Mttv. 62. § (2) bekezdése ellenére sem lehet eredménytelennek nyilvánítani (kivéve, ha a Ket. szerinti hivatalbóli jogorvoslási módok egyike jogalapot biztosít a tárgybani Alaphatározati rész megváltozatásához és a Médiatanács ez alapján és e körben módosítja Alaphatározatát).

4.3. E bírósági rendelkezést, jogértelmezési levezetést és indokolást semmiképp sem minősítenénk, egy szempontot azonban fontosnak tartunk e körben megjegyezni:

Mindezen anomália fennállása egyrészről oda vezethető vissza, hogy az Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletében a pályázat nyertesére vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett nem döntött a pályázati eljárás eredményességének megállapítására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről.

Nem vitatjuk, hogy a bírósági felülvizsgálat a határozatok egyes részei tárgyában önállóan is elvégezhető, mint ahogy a közigazgatási határozatok részbeni hatályon kívül helyezésének sincs akadálya (különösen, ha a határozat egyéb részeire nem vonatkozik a kereseti kérelem).
Egyértelműen hibás azonban a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletben foglalt azon indokolás, hogy a bíróságnak nem is lett volna lehetősége az Alaphatározat rendelkező részének pályázati eljárás eredményességét megállapító 1. rendelkezését (a továbbiakban: Alaphatározat 1. pont) hatályon kívül helyeznie. A bírósági gyakorlat ugyanis egyöntetű abban, hogy nincs mód a közigazgatási határozat részleges hatályon kívül helyezésére, ha a felülvizsgálattal érintett, illetve a keresetben nem vitatott részek egymással szorosan összefüggnek és önállóan, egymástól függetlenül nem elbírálhatóak. (EBH 2010.2200; KGD2005. 150; KGD1994. 173.)

Vagyis a bíróság - megítélésünk szerint - tévedett a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletben foglalt azon álláspontjában, hogy nem is vizsgálhatta az Alaphatározat kereseti kérelemben nem vitatott részeit. Annak vizsgálatát pedig kifejezetten elmulasztotta, hogy a határozat támadott és nem támadott rendelkezései mennyiben függnek össze.

Nem szükséges sok vizsgálat és értelmezés ugyanis annak megállapításához, hogy a pályázati eljárás eredményessége és a pályázati eljárás nyertese tárgyában hozott rendelkezés igen szorosan, sőt elválaszthatatlanul összefügg egymással: a pályázat eredményessége hiányában a pályázatnak nincs nyertese, nyertes hiányában a pályázat nem lehet eredményes, illetve „önmagában” eredményes pályázati eljárás sincs, hiszen eredményesség esetén mindig kötelező megállapítani a nyertest is. E szoros összefüggés az Mttv. 62. § (1) bekezdése alapján is egyértelmű (hiszen eredményesség esetén egyértelműen rögzíti a nyertes megállapításának kötelezettségét).

A bíróság tehát részletesen értelmezte a pályázati felhívás alapján a pályázati ajánlatok formai követelményeit és iránymutatásában a Médiatanácsot e formai követelményeket illető elvek, szempontok szerint kötelezte valamennyi pályázati ajánlat újraértékelésére. Eközben azonban elmulasztotta megvizsgálni, hogy a pályázat eredményességét mennyiben érintheti érdemben a megismételt eljárás (azaz elmulasztotta megvizsgálni, hogy a pályázat eredményessége mennyiben függ össze az Alaphatározat szerinti pályázat nyertesének hatályon kívül helyezésével).

A bíróság nem vette figyelembe, hogy amennyiben a megismételt eljárásban a bíróság által meghatározott szempontrendszer mentén a pályázatok mindegyike alaki érvénytelennek minősülne, akkor az Mttv. kifejezett szabályozásából eredően a pályázat csak eredménytelen lehet.

Sőt a bíróság azt sem vizsgálta, hogy a megismételt eljárásban a Médiatanácstól, a Médiatanács újbóli értékelésétől független objektív ok is vezethet elvileg a pályázati eljárás eredménytelenségéhez, mégpedig, ha minden pályázó visszavonná pályázatát (ez esetben ugyanis az Mttv. alapján a pályázati eljárás kizárólag eredménytelen lehet). Könnyen megállapítható, hogy ez esetben objektív alapon (nincs pályázó) sem lehetne nyertest hirdetni, így e frekvencia - a bírósági döntés szerint - az idő végtelenségéig nem lenne újra pályáztatható, hiszen nem zárható le (miután a pályázati eljárás egyébként eredményes, csak nem lehet nyertese). Ez pedig ellentmond minden frekvenciagazdálkodási szempontnak, sőt sértené a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi egyezményeket is.

E körben fontos hangsúlyozni, hogy a bíróság ítélete elvileg sem vezethet az ítélet szerinti megismételt eljárásban a hatósági határozat jogszabálysértő voltához. Márpedig amennyiben jelen megismételt eljárásban a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet alapján minden pályázati ajánlat alaki érvénytelennek minősülne, akkor az Alaphatározat 1. pontja egyértelműen jogszabálysértő lenne, ami csak kivételesen alkalmazandó a Ket. szerinti hivatalbóli jogorvoslással kezelhető.

A hivatalbóli jogorvoslás viszont csak kivételes, előre nem látható okokból állhat elő, de jelen esetben a bíróságnak ezzel a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet meghozatalakor egyértelműen számolnia kellett volna, hiszen a pályázati felhívásból általa levezetett (eddig a médiaigazgatásban nem érvényesülően szigorú) formai követelményrendszer alkalmazásának egyik előre látható lehetséges kimenetele volt, hogy a pályázati eljárás eredménytelen lesz.

A bíróság előzetesen tudva, a megismételt eljárás egyik előre valószínűsíthető kimenetele esetére sem „kódolhatja be” a hatósági határozat vagy annak egy része (jelen esetben az Alaphatározat 1. pontja) jogszabálysértő állapotát, hiszen ezzel nyilvánvalóan jogszabálysértő helyzetet idéz elő (ami igencsak távol áll a bírósági felülvizsgálat intézményének közérdekű és a közigazgatás törvényességét biztosító tartalmától, illetve alapvető céljától). A bíróság tehát álláspontunk szerint nem hozhat olyan döntést, mely a bírósági döntésen alapuló megismételt eljárás egyik lehetséges jogszerű kimenetelét eleve és előzetesen jogszabálysértővé teszi.

Ráadásul a bíróságnak egyértelmű tudomása volt az Alaphatározat Médiatanács általi módosításáról (hiszen ez a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet egyik tárgyát is képezte), így a bíróság pontosan tudhatta, hogy amennyiben a megismételt eljárásban esetlegesen minden pályázó pályázata alaki érvénytelennek bizonyulna, akkor a Médiatanácsnak nem lesz lehetősége saját hatáskörben módosítani Alaphatározatának a pályázati eljárás eredményességéről rendelkező részét (amely egyértelműen fokozza a megismételt eljárás ilyen kimeneteléből eredő törvénysértő állapotot).

Folytatjuk…

· 1 trackback

Címkék: médiatanács Klubrádió Legfőbb Ügyészség

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra