„Politikai titkok” felfedése tíz év börtönt is érhet Costa Ricában?

2012.11.22. 09:06 :: Tanácsnok

Nagy felzúdulást váltott ki a Costa Rica-i büntető törvénykönyv november 6-i módosítása, amely alapján akár tíz év börtönnel is sújtható a politikai titkok felfedője. Az újságíró-társadalom felháborodottan és tanácstalanul áll a módosítás előtt.

Costa Ricában november 6-án azonnali hatállyal lépették életbe a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, mely alapján az elkövető akár tíz év szabadságvesztést is kaphat „politikai titoknak” minősülő információk felfedése miatt. A jogszabályt azóta „szájzártörvényként” (Ley Mordaza) emlegetik újságírói körökben.
José Rodolfo Ibarra, a Costa Rica-i Újságírók Szövetségének elnöke (COLPER) úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály-módosítás elfogadása ténylegesen megszünteti az újságírók szólásszabadságát.

A Costa Rica-i újságírók a btk. 167., 196., 231. és 236. szakaszainak megváltoztatását szeretnék elérni. Ezek a szakaszok ugyanis a „személyes információk/adatok” közzétételét, felkutatását és az ezekhez való hozzáférést rendelik büntetni. Az újságírók az említett szabályok alól szeretnének felmentést kapni abban az esetben, ha az idézett cselekményeket a köz érdekében követik el.

Az újságírók legfőbb kifogása, hogy noha a btk.-ban eddig is létezett a „politikai titok” (secretas políticas) kategóriája, az elfogadott módosítás egyáltalán nem szűkíti ezt a nemzetbiztonsági körre, hanem nyitva hagyja azt, így beleérthetők a politikai titkok, biztonsági megfontolások, sőt a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk is.

Az újságírói aggodalmak mellett mindenképpen meg kell említeni, hogy a büntető törvénykönyv egyes részeinek módosítására azért került sor, mert a kormány – reagálva az információs társadalom kihívásaira – külön törvénybe kívánta illeszteni a számítógépes bűnözéssel (Ley Delitos Informáticos) kapcsolatos tipikus elkövetési magatartásokat.

Teljesen különböző területeket érintett a módosítás, ott került rá sor, ahol a számítógépes elkövetési magatartás egyáltalán releváns lehet – így például a többi között a megrontás (corrupción), levéltitok megsértése vagy éppen a címlapokra kerülő, és leginkább kifogásolt kémkedés tényállása esetében.

A kémkedés tényállása kapcsán – a kormányzat által késztett, a korábbi és jelenlegi szabályozást összehasonlító táblázat alapján – az állapítható meg, hogy valóban bővült azoknak az információknak a köre, amelyekre vonatkozóan kémkedést lehet elkövetni. Azaz büntetethető a nemzeti rendőri testületekre, illetve a drog és a szervezett bűnözés elleni háborúra vonatkozó információk illetéktelen megszerzése vagy birtoklása is.

Alapesetben 4–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a kémkedés, a tízéves elzárás pedig abban az esetben róható ki, ha az elkövetési magatartás számítógépes bűnözéssel valósul meg.

A tudósításokból az érezhető, hogy leginkább értelmezési bizonytalanság áll fenn a jogszabály-módosítással kapcsolatban. A közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó ügyekre szakosodott ügyvéd, Carlos Tiffer szerint a módosítás nem precíz, és aránytalan büntetést tartalmaz. Az „egyetlen korlátozást az Alkotmány írja elő, méghozzá az államtitoknak minősülő információk tekintetében” – mondta Tiffer.

A kérdés az, hol húzódnak az oknyomozó újságírás határai. Egy újságíró tényfeltáró munkája közben meddig mehet el, jogosult-e valamely bűncselekmény vagy egyéb visszaélés feltárása érdekében egyébként jogellenes, törvénytelen cselekményt elkövetni? Ha az a cél, hogy az újságírók segédkezzenek a közhatalom átlátható, demokratikus működésének folyamatos ellenőrzésében, akkor – együttműködésük esetén – már a nyomozó hatóság általi meggyanúsításuk is indokolatlan lehet, a rendőrséget előzetesen nem tájékoztató tényfeltáró újságírók pedig nem ítélhetők el az általuk elkövetett jogsértés miatt, mert értelemszerűen hiányzik cselekményük társadalomra való veszélyessége.

Az államtitoknak minősülő információk a magyar szabályozásban is kiemelt figyelmet kapnak. A korábban „államtitok”, „szolgálati titok” néven ismert fogalom ma a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szabályozása alá esik, és lehetővé teszi az állam számára, hogy az ott felsorolt indokok alapján – és szigorú eljárási szabályok megtartásával – bizonyos adatok fokozott védelmét biztosítsa.

Az újságíróknak a közérdekű adatok megszerzését a magyar médiaszabályozásban az Smtv. 8. § (1) bekezdése könnyíti meg. Az Smtv. ugyanis lehetővé teszi, hogy az oknyomozó újságíró mentesüljön bármilyen felelősségre vonás alól, ha a jogsértést valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követte el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető. A mentesülés feltétele, hogy az újságíró által elkövetett jogsértés ne okozzon aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére ne a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével kerüljön sor. A mentesülés nem terjed ki az újságíró jogsértő magatartásával okozott vagyoni kár megtérítésére irányuló igény polgári peres úton való érvényesítésére. A törvényszövegben szereplő „közérdekű információ” tartalmát Magyarországon a jogalkalmazási gyakorlat esetről esetre határozza meg.

A Costa Ricában bevezetni kívánt szabályozás nagyban megbéníthatja az oknyomozó újságírók munkáját, akik egyébként Magyarországon páratlan szabadságot kaptak az új szabályozásnak köszönhetően mind a forrásvédelem biztosítása, mind az információszerzés terén. A közép-amerikai állam kormányzata a bizonytalan jogértelmezés rendezése érdekében ígértet tett arra, hogy egy úgynevezett tisztázó dokumentumot nyújt be a törvényhozásnak a kifogásolt törvényszövegek értelmezésére. Ez egyértelművé tenné, hogy csak az államtitoknak minősülő információk esetében él a korlátozás, míg a politika területén és a hivatalokban keletkező egyéb információk közérdekűeknek minősülnek.

· 1 trackback

Címkék: oknyomozó újságírás Costa Rica

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra