„A saját kultúránk szeretete és az egymás mellett élők kultúrájának megismerése sokat segíthet egymás megértésében.”

2013.04.23. 09:34 :: Sajtoiroda

Interjú Horváth Mária animációs rendezővel

A Magyar Média Mecenatúra program 2012-es Macskássy Gyula animációs pályázatán Horváth Mária Cigánymesék című rajzfilmsorozat-terve is támogatást nyert. Az alkotó a rajzfilmet a Magyar népmesék sorozat több évtizedes tapasztalatait felhasználva készíti el. Az első film Szécsi Magda: A cigányasszony meg az ördög című meséjéből készül Orsós Teréz cigány festőnő közreműködésével.

Az alkotóról dióhéjban

horvath_maria.jpgHorváth Mária 1952-ben született. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában ötvösnek tanult, de 1971 óta a Kecskeméti Animációs Filmstúdió munkatársa, ahol a rajzfilmgyártás minden fázisában dolgozott már. Plakátjaival és grafikai alkotásaival több rangos kiállításon vett részt. Rövid animációs filmjeivel évek óta eredményesen szerepel a nemzetközi fesztiválokon. Bábszínházi tevékenysége is jelentős.

Munkái közül kiemelkedik az 1987-es Ajtó című sorozat 3. része, a 92-es Zöldfa utca 66, és a 2000-es Állóképek. A Magyar népmesék sorozatban közel 50 epizód fűződik az ő nevéhez. Ezek közül – különböző neves fesztiválokon – több is díjat nyert.

  • A Cerceruska című epizód Kínában, a Changzhou-ban 2004-ben megrendezett CICDAF filmmustrán (China International Cartoon and Digital Art Festival), a televíziós programok kategóriájában érdemelte ki a zsűri különdíját.
  • A kővé vált királyfi c. alkotása Japánban, 2004 márciusában, a 2. Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztiválon lett különdíjas;
  • A Gyöngyvirág Palkó c. filmje Kínában, 2005 őszén, a 2. Nemzetközi Animációs Seregszemlén kapott ugyancsak különdíjat.
  • A Hogyan telt a gyerekkorom? c. epizód 2008-ban, a 25. Chicagói Nemzetközi Gyermekfilmfesztiválon (CICFF) – a gyerekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi bemutatóján – az animációs tv-program kategóriában I. díjas lett.

A Magyar népmesék számos ismert epizódját Ön készítette. A Cigánymesék esetében is hasonló hangulatú mesékre számíthatunk majd?

– Amikor – egy éve már – befejeztük a 100., egyben utolsó epizódját a Magyar népmesék sorozatnak, furcsa érzés volt, hiszen olyan sok éven át készültek, hozzátartoztak az életemhez. Eszter lányom vetette fel, hogy ezt valahogy folytatni kellene. Olyan sok tapasztalat gyűlt össze az évek során, a cigány mesék pedig gyönyörűek. Megfogadva ötletét foglalkozni kezdtem vele.

Hogyan gyűjtik a cigánymeséket? Ön hol lelte fel ezeket?

– Nagy segítségemre volt Varga Erika és Vajda Imre. Imre a meseválogatásban és a tárgyi kultúra dokumentumainak összegyűjtésében segített, Erikától pedig a viselettörténet és motívumvilág kapcsán kaptam gazdag anyagot. A mesék között vannak népmesegyűjtések és írott (szerzett) mesék is. Az első film Szécsi Magda A cigányasszony és az ördög című meséjéből készül. Az anyai önfeláldozás szép példája ez a történet.

A pályázatában azt írta, hogy a cigánymesék készítésébe szeretne bevonni cigány alkotókat, írókat, festőket és zenészeket. Kiket talált meg és vett be a munkába?

– Így van, hiszen ők a legjobb ismerői saját kultúrájuknak. A már említett cigány írónőtől, Szécsi Magdától három mesét dolgozunk fel. A hangfelvétel már elkészült, Nyakó Júlia a mesemondó. A látvány megteremtésében Orsós Terézzel, egy Pécsen élő cigány festőnővel dolgozunk együtt. Volt egy zenei pályázat a sorozat főcímzenéjére. Sok jó munka érkezett. A Parno Graszt együttesből Oláh József pályázata bizonyult a legjobbnak, így a film zenéjét is ők szerzik majd.  

A romatársadalom kultúrtörténeti és néprajzi hagyományai megtalálhatók ezekben a mesékben. Milyen értékes üzenetei vannak a cigánymeséknek?

– Olyan meséket válogattunk, melyekben a cigány lélek jól megmutatkozik és büszkén vállalható üzenetük van. Ezek a hűségről, szerelemről, vándorlásról, a cigányok eredettörténetéről, humorukról, a család és az anya fontos szerepéről szólnak.

munka_orsos_terez_lakasan.jpg

Munka Orsós Teréz lakásán

A sorozat először magyarul készül el, de úgy tudom, hogy tervezik a cigány nyelven való megjelenését is, amit aztán nyelvoktatás céljára is fel lehetne használni. Miért fontos ez?

– Egy külföldieket magyarra tanító nyelvtanár, Dávid Mária kiváló dolgozatában – Hungaricummá vált rajzfilmek a magyar órán – olvastam arról, hogy a Magyar népmesék rajzfilmsorozat milyen nagy segítséget jelent és mennyi ötletet ad a nyelvtanításban. Az írás mottója: Minden közösség legnagyobb összetartó ereje a közös történetek ismerete. Ezért gondoltam arra, hogy a cigánymeséket is lehessen oktatási célra használni itthon.

Van a mesék közül kedvence?

– A tündérmeséket szeretem, ahol több lehetőség van az elvont, vagy szürreális képi megoldásokra, és hát Lázár Ervint, a tündéri, vagy mágikus realizmus nagy mesélőjét. A négyszögletű kerek erdőjének most készültünk el egy újabb epizódjával, a Maminti a kicsi zöld tündérrel. Az előző epizódját nemrégiben díjazták a teheráni Animációs Fesztiválon. (A szerk: a Maminti a kicsi zöld tündér a Médiatanács 2011-es animációs pályázatán nyert támogatást.)

maminti2.jpg

Horváth Mária: Maminti, a kicsi zöld tündér, látványterv

Milyen technikával készül a rajzfilm?

– A technológiája még nem forrott ki, de sík animáció lesz. Nem hagyományos, rajzolt, kézzel festett, „becsontozott” figurákkal, díszletszerű hátterekkel. Szóval kísérletezünk.

Hányan dolgoznak egy-egy rajzon? Mennyi ideig készül egy epizód?

– Az első epizód kb. 8 hónap alatt készül el. Kisebb stáb dolgozik, körülbelül 7 emberrel.

Mikor láthatjuk a mesét és hol?

– A Duna televíziótól kaptunk szándéknyilatkozatot a bemutatásra, amire leghamarabb 2014-ben kerülhet sor.

gyongyvirag_palko.jpg

Magyar Népmesék: Gyöngyvirág Palkó

Fontosnak tartja a műfaj támogatását?

– A magyar animáció rengeteg értéket adott, máig vetítik a sok jó „pannóniás” rajzfilmet, és nem koptak el. Ebből is látszik, hogy érdemes befektetni ebbe a műfajba. A Magyar népmesék sikere is mutatja, hogy a generációk közös élményének milyen pozitív hatása van. Nagymamák, mamák, unokák ezeken a meséken nőttek fel. Nem ciki a népi motívumok használata, sőt úgy látszik, kezdünk büszkék lenni rá, kezdjük büszkén viselni. Remélem, hogy ez nem csak divathullám. A saját kultúránk szeretete és az egymás mellett élők kultúrájának megismerése sokat segíthet egymás megértésében.

Horváth Mária: Cerceruska

Vannak már újabb tervei a jövőre nézve? Dolgozik már újabb filmen? Vagy még ennek az utómunkálatai folynak?

– A Cigánymesék és a Négyszögletű kerek erdő is sorozatterv. Szeretnék még Weöres Sándor gyerekverseiből is filmeket készíteni… egyszer valamikor… Kell egy adag – néhány évre szóló – bizakodó kitartás. Biztató történések azért már most is vannak: a Cigánymesék sorozatra Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kaptunk támogatást, emellett az első epizódját a Médiatanácstól, a második és harmadik epizódot az NKA miniszteri keretéből kapott támogatás segítségével valósítjuk meg.

hangfelvetelen_nyako_julival.jpg

Hangfelvétel Nyakó Julival

Címkék: animációs film Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Macskássy Gyula Horváth Mária

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra