Trill Zsolt és Keszég László egy igazi háborús játékfilmben

2016.12.16. 10:35 :: Sajtoiroda

Interjú Kovács István filmrendezővel

Szürke senkik. Azok a gyakran szinte név nélküli férfiak, akik a háborúkban harcolnak, és az életüket adják a hazáért, egy ideáért vagy éppen egy családtagjuk emlékéért. Trill Zsolt, Keszég László, Molnár Levente és Kovács S. József főszereplésével megérkezett a hiánypótló magyar háborús film, a Szürke senkik. Kovács István tévéfilmjét az első világháború olaszországi frontjáról december 16-án, pénteken, 22.00-kor mutatja be a Duna TV. Az alkotás folyamatáról, a színészekkel való közös munkáról, és magáról a háborúról a rendezőt kérdeztük.

Az alkotóról dióhéjban

ki.jpgKovács István filmrendező. A Szegedi Tudományegyetemen végzett jogászként, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen filmrendezőként. Kisfilmje, a Betonzaj, amely egy boxoló lányról szól, a Magyar Filmhéten 2016-ban elnyerte a legjobb kisfilm díját. Készített filmet a jugoszláv háborúról Asszonyok lázadása címmel, amit szintén a Médiatanács támogatott a mecenatúraprogramban.

– Önnek van valamilyen személyes kötődése a háborúhoz?

– Jugoszláviában születtem, így a gyerekkoromban végig jelen volt a balkáni háború, később a koszovói konfliktus és a NATO-bombázás is.  A besorozás mindennapi jelenség volt a környékünkön, ennek ellenére mi szerencsések voltunk, hiszen nem kellett menekülnünk, de alig száz kilométerre már sokkal rosszabb volt a helyzet. Sok emlékem van abból a tíz évből, és az Asszonyok lázadása című dokumentumfilmünkben például pont erről a konkrét helyzetről mesélünk.

– A Szürke senkik főszereplője a Kölyök, aki fiatal fiúként éli át a háborút. Feltételezem, a jugoszláv élmények is inspirálták a karaktert, de mit gondol, akármelyik mai fiatal fiú is lehetne a Kölyök?

– Azt hiszem igen. Senki sincs felkészülve egy ilyen helyzetre, mint amibe a Kölyök csöppent. Újoncként a sűrűjébe került és nem találja a helyét. Természetesen háborús filmről beszélünk, de a Kölyök története egy felnövéstörténet is, amelynek a végén  olyan tapasztalatokat szerez, amelyek valószínűleg elkísérik az egész életében. Ezzel sokan tudnak azonosulni, még akkor is, ha szerencsére a háború borzalmait nem kell átélniük.

Egyébként Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója rengeteg anyagot tanulmányozott, korabeli beszámolókat használt fel, így a karakterek történetei sok esetben megtörtént eseményeken alapulnak.

– Hogyan választották ki a színészeket ezekhez a karakterekhez? Milyen volt a casting?

– Trill Zsolt, Molnár Levente és Keszég László biztos pontok voltak. A Kölyök és Kramer szerepe casting szempontjából kulcsfontosságú volt, hiszen a fiú esetében a főszerepről, Kramer esetében pedig egy fontos idegennyelvű szerepről beszélünk. Több mint negyven fiatalt, főleg első és másodéves színi iskolásokat hallgattunk meg, de már az elején Kovács S. József volt a legígéretesebb. Benne megtaláltam mindazt a kisugárzást, arcot és mesterségbeli tudást, amellyel neki lehetett vágni egy ilyen nehéz forgatásnak. Björn Freiberg pedig egy izgalmas első találkozás után kapta meg a szerepet.

– Milyen volt a közös munka a színészekkel?

– A próbaidőszak nehéz volt, mert javában benne voltunk a színházi szezonban. Többek közt ezért is ritka, hogy télen forgatnak. Amennyit csak lehetett, próbáltunk, és külön-külön is sokat beszéltünk a jelenetekről, a lehetséges irányokról. Józsival megbeszéltük, hogy mi a Kölyök háttere, honnan jött, milyen a szüleivel való viszonya és minden egyebet, ami segíthet felépíteni a karaktert. Ő nagyon lelkes volt, a forgatásra még a Kölyök családfáját is elkészítette, a házuk alaprajzával, benne a galambdúcok helyével. Nagyon komolyan vette és alaposan felkészült.

szs1.jpg

Kovács S. József, Keszég László és Trill Zsolt a Szürke senkik c. filmben

– A film egy téli erdőben játszódik. Hol forgattak?

– Mivel ez egy tévéfilm, nem engedhettük meg magunknak, hogy külföldön forgassunk. Valcz Gábor látványtervezővel azon dolgoztunk, hogy Magyarországon találjunk olyan helyeket, amelyek hasonlítanak a történetben lévő tájakra. A forgatás logisztikája miatt próbáltunk Budapest közelében maradni, ezért a Pilis falvainak határában forgattunk, kivétel egyedül az utolsó jelenet volt, melyet Rudabányán, a bányatónál vettünk fel.

– Mennyire volt nehéz dolog a jelmezek kiválasztása?

– Elsődleges szempont volt, hogy ezek a férfiak több év háború után olyan megjelenést kapjanak, ami hiteles, így sok időt fordítottunk a forgatáson a koszolásukra, hogy minnél elnyűttebb hatást keltsenek. Emellett néhány esetben a szedett-vedett megjelenést is preferáltuk, hiszen visszaemlékezésekre támaszkodva azt láttuk, hogy a háború ezen szakaszában már sok katona olyan felszerelést használt, amilyet talált, amire volt lehetősége. Számukra a túlélés volt a legfontosabb.

– A Kölyök karaktere egy galambász fia a filmben, és a történetben is jelentős szerepet játszanak a madarak. Milyen volt az állatokkal való munka? Voltak szakértők a segítségükre?

– Természetesen állatidomár csapattal készültünk fel ezekre a jelenetekre. Azt szokták mondani filmes berkekben, hogy gyerekkel és állattal forgatni a legnehezebb. Mi az utóbbit megtapasztaltuk. A galambok nem a legkönyebben idomíthatóak és időt vesz igénybe a betanításuk. Voltak nehézségek, de szerencsések voltunk és viszonylag gyorsan sikerültek ezek a felvételek.

szs2.jpg

Kovács S. József a galambokkal

– Történt olyan dolog a forgatás során, amire nem voltak felkészülve, és meglepetésként érte Önöket?

– Több nehézség volt: először is a terepviszonyok, mert sokszor nehezen megközelíthető, fizikailag megterhelő terepen forgattunk az erdőben, ahol még egy sima túrázás is nehéz lett volna, nemhogy egy egész stáb mozgása és a kreatív munka. Ezen kívül meg kellett küzdenie a stábnak az időjárással is, hiszen végig nulla fok körüli hidegben, sok esetben esőben és éjszaka kellett forgatnunk.

Viszont az éjszakai forgatásokat tartom a legemlékezetesebbnek, hiszen ott bonthattuk ki a szereplők hátterét. Ezeken az éjszakákon mindig megerősítést kaptam, hogy a színészekkel való munka a legfontosabb feladat. Molnár és a Kölyök jelenetét különösen szerettem.

– A filmet a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra programban támogatta. Mi a véleménye a pályázati rendszerről?

– Fontosnak tartom a programot, kell hogy tévéfilmek készüljenek, mert nagyon jó alapot adnak a nagyjátékfilmekhez. Nagy szerencsém van, hogy a Médiatanács és a Filmpositive mellém állt és szabad kezet kaptam abban, hogy ez a film olyan legyen, ahogy azt elképzeltem. Beszélgettem idősebb filmrendezőkkel, akik annak idején,  mikor végeztek az egyetemen, tévéfilmekkel kezdtek a Magyar Televízióban. Fontos lépcsőfok volt a kisjátékfilmek és a nagyjátékfilmek között. A mecenatúraprogram számomra duplán jelentős, mert a támogatásukkal forgathattuk le az Asszonyok lázadása című dokumentumfilmünket is, amely a délszláv háború egy szeletét dolgozza fel és szintén hamarosan látható lesz a Duna TV műsorán, egészen pontosan december 19-én 23.10-kor.

szs_p.jpg

Címkék: tévéfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Kovács István Fehér György

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra