Szabó Magda mondatai évtizedekre beleragadnak az emberbe – Interjú Papp Gábor Zsigmond rendezővel

2018.08.28. 12:31 :: Sajtoiroda

Szombaton 18 órakor mutatja be az M5 a Szabó Magda világsikere című dokumentumfilmet, amely az írónő külföldi ismertségét és elismertségét járja körbe. A rendező, Papp Gábor Zsigmond egy másik új dokuja vasárnap debütált a tévében: retró-sorozata újabb részét, a Magyar retró 3-at a Hír Tv naponta négy alkalommal ismétli a Vetítőben a héten. A rendezővel a két film elkészítéséről beszélgettünk.

Az alkotóról dióhéjban

pgzs.jpgPapp Gábor Zsigmond Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, műfordító. Olyan dokumentumfilmek alkotója, mint Az ügynök élete, A birodalom iskolája, a Magyar retró, Budapest retró vagy a Kémek a porfészekben. Háromrészes tévéfilmben adaptálta Vaszary Gábor Ketten Párizs ellen című regényét, és több hangjátékot is rendezett, köztük az Akarsz velem álmodni? címűt és a Római történetek feldolgozását.

Kezdjük a Szabó Magda világsikerével. A filmben többek között angol, francia és olasz műfordítók, kiadók és művészek beszélnek Szabó Magda jelentőségéről a XX. századi irodalomban, és kiderül, külföldön a szakmai elismertségen kívül művei még populárisak is. Ön szerint miben rejlik az írónő nemzeteket átívelő sikere?

Nyilván abban, hogy egyetemes dolgokról beszél. Írt színdarabokat is, de azok szinte kivétel nélkül a magyar történelem eseményeit dolgozzák fel, ott van például az Árpád-házi trilógiája, de második világháborús drámát is írt. Külföldön ezeket nem játsszák, mert nyilván nem értik a történelmi vonatkozásaikat, viszont a regényeit színpadra adaptálják, például Az ajtót és az Abigélt is. Amikor az ’50-es években, a szocializmusban a Freskóval befutott Németországban, elég ritka volt a kortárs női író, mégis sikeres lett, mert a könyvei csupa olyan lélektani drámákról szólnak, amik egy érzékeny olvasó számára ugyan úgy érthetőek japánul vagy németül egyaránt. A saját családja történetei is izgalmasak, átélte a két világháború közötti időszakot, majd a második világháborút, ’56-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot, és mindet nagyon aprólékosan elraktározott az agyában. Úgy tudott írni harminc vagy negyven évvel korábbi dolgokról, mintha végigfényképezte volna az életét, olyan mondatokkal, amik egyszerűen évtizedekre beleragadnak az emberbe.

1_79.jpg

Archív felvétel az írónőről

Miért az írónő külföldi ismertségére hegyezte ki a dokumentumfilmet?

Azt tapasztaltam, hogy külföldön sokkal nagyobb a megbecsültsége Szabó Magdának, mint Magyarországon. Itthon a lektűr író kategóriába helyezik, és ha a kritikusokat megkérdezzük, nem sorolják be a közelmúlt három legnagyobb magyar írója közé. Közben a filmben az egyik olasz kritikus is azt mondja, hogy nemhogy Magyarország, de Kelet-Európa legnagyobb írója volt. Az pedig tény, hogy ő a legtöbbet fordított és legolvasottabb magyar író külföldön, úgy gondoltam, nem árt, ha ezt itthon is tudják.

Önnek melyik a kedvenc regénye tőle?

Ez korszakonként változik. Gyerekkoromban a Tündér Lalát szerettem, majd ifjúkoromban az Abigélt, de ha mégis mondani kellene egy kedvencet, az Az ajtó, ami talán a legmesteribb, mélylélektanilag a legpontosabb regénye.

És melyikből készítene filmet?

Nyilván kiesnének azok, amikből már készült film, így a Katalin utca című önéletrajzi könyvéből.

2_71.jpg

Bereményi Géza ad interjút a filmben

Milyen arányban vannak jelen a filmben az arcív és új interjúk?

Az interjúk kilencven százalékát én csináltam az elmúlt egy évben Szabó Istvánnal, Bereményi Gézával, valamint a külföldi műfordítókkal és kiadókkal.

3_59.jpg

Szabó István és Helen Mirren Az ajtó forgatásán

Vasárnap mutatta be a televízió retró-sorozatod újabb epizódját, a Magyar retró 3-at. Mi a dokumentumfilm-széria valódi célja, az információátadás vagy a múltidézés?

A Balaton retrónál és a Budapest retrónál is azt tapasztaltam, hogy akik felnőttek voltak a ’60-as ’70-es években, azokban kelthet egyfajta nosztalgiát a fiatalságuk iránt, visszaidézhetik, hogy nekik is ilyen subaszőnyegük vagy Wartburgjuk volt, a fiatalok pedig rácsodálkoznak, hogy mindez olyan, mintha ötszáz évvel ezelőtt lett volna, és nehezen tudják elhinni, hogy a szüleik ebben a világban éltek és hittek. A Kádár-korszakban készült propagandafilmek adják a filmek alapját, és néhány szituációban érződik is, hogy a megszólalók betanult szövegeket adnak elő, az egészben van valami suta és bumfordi. Azt szoktam mondani, hogy ezek a dokumentumfilmek nem is a Kádár-korszakról, hanem a korszak propagandájáról szólnak, arról, hogy a politika milyennek akarta a rendszert bemutatni. Ezekkel a propagandaanyagokkal azt akarták közvetíteni, hogy a szocializmus a létező világok legeslegjobbja, aztán sokszor saját magukat leplezték le azzal, hogy két típusú fürdőnadrágból vagy autóból lehetett választani, így mindig van ezekben a filmekben valami szánalmas vagy megmosolyogtató. Az új epizódban nekem az egyházról szóló rész volt a legizgalmasabb, a szocialista és a vallásos nevelés kettőssége, és, hogy milyen ellentmondásos és megalázó dolog, hogy a főpapoknak a szocialista – ateista – alkotmányra kellett felesküdniük.

4_32.jpg

Jelenet a Magyar retró 3-ból

Mindkét film a mecenatúraprogram támogatásával készült. Milyennek látja a támogatási rendszert?

Alapvetően jónak tartom. Pozitívum, hogy dokumentumfilm-tervekkel egy évben többször, több pénzre lehet pályázni mint korábban. A nagyjából egy éves határidő olyan szempontból nem szerencsés, hogy lennének több éves követést igénylő témák. A Fehér György-pályázatnál is problémás, hogy május-június környékén van eredményhirdetés, és a következő májusban kell leadni a kész anyagot, viszont a filmforgatások nyáron zajlanak, és májusra az összes színész és filmes elígérkezik más produkciókra. Nagyon jó, hogy sokféle pályázat van, külön örülök, hogy hangjátékot is lehet készíteni, ami nekem a szívügyem, és szerintem egy méltatlanul háttérbe szorított műfaj.

Milyen további filmtervei vannak? A retró-sorozatot például szeretné folytatni?

Mindig azt mondom a retróra, hogy ez az utolsó, de aztán mindig megszegem, így most már nem merek semmit sem mondani. De valószínű, hogy már nem fogok ilyen témájú filmet készíteni. Vannak játékfilm és dokumentumfilm terveim. Az elmúlt egy évben a Kodály-módszer külföldi alkalmazásáról forgattam filmet, annak most kezdődnek majd az utómunkálatai. Kínában, az Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában és Portugáliában forgattuk, várhatóan izgalmas anyag lesz.

Címkék: interjú dokumentumfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Papp Gábor Zsigmond Ember Judit-pályázat

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra