Egy ’68-as magyar sikertörténet (?) Romániában – interjú Daczó Katalin dokumentumfilm-rendezővel

2019.11.29. 13:09 :: Sajtoiroda

Valóban jól járt Csíkszereda azzal, hogy megyeszékhely lett?

Bő fél évszázada a Ceausescu-diktatúra Romániájában, 1968. február 13-án a megyerendszer kialakításakor sikerrel vonultak az utcára érdekeik védelmében a magyar emberek Csíkszeredában: a diktátor visszavonta Székelyudvarhelyt kijelölő döntését, így az eredeti terveknek megfelelően mégis Csíkszereda lett Hargita megye központja. A legendássá vált eseményekről Daczó Katalin készített dokumentumfilmet a Médiatanács mecenatúrás támogatásával, Megyecsinálók címmel. A filmet december 1-jén, vasárnap, 21 óra 35 perckor tűzi műsorára a Duna World. A rendezővel többek között arról beszélgettünk, mi volt Ceausescu célja a megyésítéssel, és miért hajolt meg a magyar tüntetők akarata előtt.

Az alkotóról dióhéjban

daczo_katalin.jpg

Fotó: Daczó Dénes

Daczó Katalin erdélyi rendező, újságíró, tévés szakember. Elsősorban dokumentumfilmeket és portréfilmeket készít, ő rendezte a Régi idők ezer leánya, a Civilek Székelyföldön, a Kinda Lázár és a Csíki Traktor, a Gondolatok az öregségről vagy a Kőbe vésett álom című filmeket.

Már a dokumentumfilm elkészítése előtt jól ismerte az 1968-as csíki tüntetést, annak hátterét és előzményeit, a mínusz 20 fokos hidegben csaknem két napig tartó tüntetés azóta majdhogynem legendaként él a helyiek emlékezetében. Mikor kezdte el Önt erdélyiként foglalkoztatni az esemény?

Húsz évvel ezelőtt, 1998-ban kezdem el foglalkozni a témával. Fiatal újságíró voltam, és kihívásnak találtam megkeresni azokat az embereket, akik részt vettek a tüntetésen. A történésekről a Székelyföldbe írtam egy dokumentumriportot. Ahogy később méginkább beleástam magam a témába, folyton úgy éreztem, hogy még mindig sok a kibogozatlan szál, sőt, ma sem vagyok mindennel teljesen egyenesben, mert annyiféle véleményt és megközelítést hallottam azokról a napokról. Ezek között nem lehet igazságot tenni, és igazából nem is kell. A tüntetés ma már legenda.

Mik voltak a tüntetés előzményei?

Fontos körülmény, hogy ez a megmozdulás a Ceausescu-diktatúra kezdetén, 1968-ban történt, és akkor még kicsit lazább volt a légkör, mint később. Ceausescu 1965-ben került hatalomra, és akkor még egy „szelíd” embernek látszott, nem hozzá kötötték az ’50-es évekbeli megtorlásokat. 1964-ben volt egy amnesztia, amikor rengeteg politikai foglyot hazaengedtek, és még voltak emberek, akik hittek a kommunizmusban.

A konkrét helyzet megértéséhez még korábbra kell visszamennünk: 1960-ban már megkezdődött a Magyar Autonóm Tartomány átalakítása, akkor jött létre a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. 1965-ben Nicolae Ceaușescu lett a Román Kommunista Párt főtitkára, és az új pártvezetés kezdeményezte az ország területi-közigazgatási átszervezését, remélve, hogy a gazdasági és politikai reformmal, valamint az elitcserével hosszú távon megszilárdítja a hatalmát. Az 1950-es években szovjet mintára létrehozott tartományok helyett kisebb, átláthatóbb és könnyebben megszervezhető megyék létrehozását tűzték ki célul. Jó alkalom volt ez arra is, hogy végleg felszámolják a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy lesz egy nagy székely megye, amelynek Csíkszereda lett volna a központja. De az végül nem jött létre, ahelyett megalakult Kovászna és Hargita megye, és az utolsó pillanatban közölték, hogy Hargita megyének nem Csíkszereda, hanem Székelyudvarhely lesz a központja. Ezen háborodtak fel az emberek, akik az utcára vonultak. Nem Székelyudvarhely ellen történt a megmozdulás, mert ha a közigazgatási átszervezés előkészítése során mindvégig Székelyudvarhely szerepelt volna tervezett megyeközpontként, akkor feltételezhetően nem került volna sor a tüntetésre.

Csíkszereda és Székelyudvarhely között ez nem váltott ki valamilyen ellenségeskedést?

Korábban is volt a két város között egyfajta vetélkedés, és ez a mai napig is érződik. Ezt nem is kerüljük meg a filmben.

imrekalman.jpg

Imre Kálmán visszaemlékezővel Szabó Ádám beszélget (fotó: Daczó Dénes)

Hogyan talált rá a filmben nyilatkozó, a megmozdulásokban részvevő visszaemlékezőkre? Könnyen belementek, hogy szerepeljenek a dokumentumfilmben?

A hatvan évnél idősebb csíkszeredaiak közül csaknem mindenkinek van valamilyen emléke a tüntetésről, de mi elsősorban olyan személyeket szerettünk volna megszólaltatni, akik úgymond közelebb ültek a tűzhöz, valamilyen szerepük, beosztásuk volt az adott pillanatban, fotóztak a tüntetésen, vagy éppen – mint Székely Antal vagy Füstös Mária – tagjai voltak annak a Bukarestbe utazó küldöttségnek, amely egyeztetett magával Ceausescuval és a többi pártvezetővel. A megkeresettek nagy része vállalta, hogy kamera elé áll. Azért bőven kellett nyomozni így is, hiszen megpróbáltam a küldöttség összes tagját, illetve utódaikat megkeresni, fényképeket kérni és elkészíteni a küldöttség tablóját, amit a filmben is bemutatunk.

Miért volt fontos Ceausescunak a Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolása?

Többek között azért, mert az új megyékben és a megyeszékhelyeken Ceausescu saját emberei kerültek vezető pozíciókba, így megszilárdította hatalmát. Emellett több közigazgatási egység, több megye területéhez került az addig egyetlen tartományhoz tartozó Székelyföld, és mindegyik megyéhez román lakosságú településeket is csatoltak, így felgyorsult a román nemzetiségűek betelepítésének folyamata. Persze, ez a kérdés jóval bonyolultabb és megválaszolása történészekre tartozik.

Miért mehetett bele Ceausescu abba, hogy Csíkszereda legyen a megyeszékhely?

Gondolom, egyebek mellett azért is, mert ezzel maga mellé állította a csíki elitet, de a lakosságot is. Csíkszeredában viszont nagymértékű, de erőszakos iparosítás kezdődött. Mindez azzal járt, hogy gyárak épültek, a gyárakba munkaerő, a munkásoknak lakás kellett. Így tulajdonképpen a megyésítés következménye, hogy a város központját lebontották és a régi polgári házak helyett tömbháznegyedeket, kommunista betonrengeteget emeltek, ahova a környező falvakból beköltöző munkások mellett idegenből érkező román nemzetiségűek is betelepedtek. Egyetlen évtized alatt megháromszorozódott a lakosság száma. Tehát utólag jó kérdés, hogy jól járt-e Csíkszereda vagy sem azzal, hogy megyeszékhely lett.

orban_levente.jpg

Orbán János rajoni néptanácsos titkárt, a küldöttség egyik tagját Orbán Levente alakította a filmben (fotó: Daczó Dénes)

Mi a véleménye a film elkészítését támogató mecenatúraprogramról?

Számunkra egyedi lehetőséget teremtett, így alapvetően jónak tartom a mecenatúraprogramot. Sok rendező kollégám is pályázott, és rengeteg jó fikciós és dokumentumfilm született a program támogatásával. Bonyolult volt a pályázat, de szerencsére hozzáértő munkatársakkal, producerrel és könyvvizsgálóval sikerült a tőlem mint újságírótól és filmestől kissé idegen dolgokban is eligazodnom. Szeretném közülük is kiemelni Haba Tünde producert és Smider Tünde könyvvizsgálót, akik végigkísértek a pályázati procedúra során.

Milyen volt a közös munka a film készítőivel?

Remekül tudtunk együtt dolgozni. Berszán-Árus György volt az operatőr, Daczó Dénes társrendezőként, forgatókönyvíróként, vágóként és segédoperatőrként is részt vett a filmkészítésben. Azért választottuk Szabó Ádámot riporternek, mert azt szerettük volna, hogy a visszaemlékezők egy fiatalnak meséljék el az emlékeiket. Gál Árpád, a korszak ismert csíkszeredai zeneszerzőjének hagyatékából Máthé Ágnes, egy fiatal, szintén csíkszeredai zeneszerző-hallgató dolgozott fel dallamokat, ezek adták a különleges filmzenét.  

Min dolgozik most? Milyen jövőbeli tervei vannak?

Idén októbertől a Román Televízió magyar adásánál dolgozom, most elsősorban az ott készülő riportjaim foglalkoztatnak, de a filmkészítésben is van még dédelgetett témánk az alkotótársakkal, méghozzá a csíkszeredai városközpont lebontásának és megsemmisítésének története.

Címkék: interjú dokumentumfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Daczó Katalin

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: dr. Karas Monika elnök, dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András, dr. Vass Ágnes.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra