Ön újságíróként adna pénzt egy információért?

2011.10.04. 12:48 :: Tanácsnok

 

Harsogó címlapok között, véget nem érő hírözönben élünk, a sajtónak pedig ez kíméletlen hírversenyt jelent. Azt, hogy meddig mennek el az újságírók egy hír megszerzéséért az elsőségért folytatott küzdelemben, a jogszabályokon túl etikai szempontok is befolyásolják. Egybeesik-e vajon a lelkiismeretük szava a szerkesztői akarattal? Húsz fiatal újságíró életszerű helyzetgyakorlatokban tesztelhette magát, ugyanis az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete rendezte meg hazánkban az első Nemzetközi Médiaetikai Nap magyar programját, mely sok hasznos tanulsággal járt.


A Nemzetközi Médiaetikai Központ nonprofit szervezet (CIME – Center for International Media Ethics) 2011. szeptember 23-án Pakisztántól Peruig számos országban hangolta össze az első médiaetikai nap eseményeit helyi intézmények bevonásával.  Magyarország is csatlakozott, a szakmai fórumra a diákújságírókat és a média iránt érdeklődő egyetemistákat hívtak meg, akiket médiában dolgozó neves szakemberek segítettek a témák megvitatásában.

 







 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Médiatudományi Intézet segítségével két esettanulmányt dolgoztak fel, amelyek talán a nap legérdekesebb programelemei voltak. Az első feladatban egy nemi erőszak áldozatával készülő interjút szimuláltak.  El kellett dönteniük, nyilvánosságra hoznák-e az áldozat nevét, bevetnének-e megtévesztő információt önmagukról, hogy könnyebben szóra bírják az interjúalanyt, fizetnének-e  pénzt egy olyan bizonyítékért, amely egy híres ember bűnösségére utal. A másik esetnél egy tornádókatasztrófa helyszínén követendő szabályokat járták körül. Mentés idején be lehet-e lépni az úttorlasszal elzárt területre vagy magánterületre? Mennyire lehet megközelíteni a helyszínt, ahol a katasztrófavédelmi szakemberek dolgoznak? A tudósítással érzelmi megrendülést kell-e elérni, vagy az okokat és következményeket felderíteni? Meg lehet-e kérdezni az ott síró család tagjait, akik abban a pillanatban veszítették el mindenüket?

Mind-mind olyan kérdések, amelyek esetén nemcsak a jogi szabályozást kell ismerni, hanem az érvényes etikai normák szerint kell eljárni. Ön mit tenne? Mérlegelje a lehetséges válaszokat, mielőtt továbbolvasna. Elgondolkodott-e már egy-egy hír hallatán, olvastán, hogy az mennyire etikus eszközök révén került ön elé?

Nézzük, hogyan vélekedtek erről a jövő generáció képviselői és a tapasztalt újságírók.


 

 

 

 

 

 

 

 

A fiatalok fontosnak tartották az áldozat nevének pontosítását, a médiaszakemberek szerint azonban nem ad hozzá sokat a „sztorihoz” a név. Sokkal lényegesebb a képmás vagy az áldozat körülményei, életkora, lakhelye. Semmiképpen nem szabad személyes tapasztalatokra hivatkozva a riportalany bizalmába férkőzni, hanem empatikusan, de nyíltan kell megkérdezni őt a történtekről – hiszen ha már leült a kamera elé, akkor vállalta, hogy az őt ért traumáról beszélni fog. Főszabály szerint pénzért, médiában való megjelenésért, reklámért, egyéb előnyökért cserébe nem vásárolható információ. Ez az etikai kódexekben is szereplő alapelv csak nagyon kivételes esetekben írható felül, például közérdeklődésre számot tartó, nagy volumenű bűncselekmények elkövetői, áldozatai esetén.

A katasztrófariportnál a diákok nem közelítették volna meg a helyszínt, vagy ha behatoltak volna, akkor sem feltétlenül kérdezték volna meg a családot. A gyakorló szakemberek viszont egyöntetűen azt állították, hogy közel kell menni, de csak annyira, hogy ne akadályozzák a mentősök munkáját. Tájékoztatni kell ugyanis arról is, hogy a közfeladatot ellátó személyek – a rendőrök, tűzoltók, mentősök – hogyan látják el munkájukat. Másrészt, ha katasztrófa van, akkor azt kell bemutatni, és ahhoz a sírás is hozzátartozik. Az újságírónak az is feladata, hogy kiderítse, mi vezethetett a katasztrófához, például árvíz esetén az ártérre épített házak hogyan kaphattak építési engedélyt.

Világossá vált, hogy nemcsak a törvényi szabályozás számít. Egy-egy ilyen esetben a papírízű etikai kódexek is megelevenednek. Érdemes tehát nagy hangsúlyt fektetni a gondos kidolgozásukra.

10 komment

Címkék: médiaetika

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása