Életünk szinte minden pillanatában reklámok vesznek körül bennünket. Reklámok köszönnek ránk az utcán, reklámokat hallunk a rádióban, reklámokkal találkozunk az internet világában, és reklámokat látunk tévénézés közben is. Magyar ember ez utóbbi – mármint a tévénézés – esetében nemzetközi szinten is „nagyfogyasztónak” számít. Az idei felmérésekből kiderül, hogy átlagban napi 4 óra 28 percet bámuljuk a képernyőt, azaz ébrenlétünk több mint egynegyedét tévénézéssel ütjük el.
Nem mindegy tehát, hogy ez idő alatt mennyi reklám és hogyan jut el hozzánk. Az NMHH műsorfigyelő- és elemző főosztálya részletes kutatást végzett a magyarországi televíziós reklámokról, valamint a reklámozási technikáról alkotott fogyasztói véleményekről. A részletes kutatásról szóló anyagot a Médiatanács honlapján már közzétettük. A blogon tizenegy héten keresztül, minden héten egy-egy írásban segítünk értelmezni a kutatásról szóló jelentésben látható adatokat, információkat.
Az első rész az általános médiafogyasztási szokásokról szól. A felnőtt magyar lakosság – saját bevallása szerint – több mint egyötöde napi szinten olvas napilapot, míg 17 százalék hetente többször is. A válaszadók 22 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen olvas valamilyen hetilapot, míg 52 százalékuk alkalmanként. Tízből négy felnőtt sem napilapot, sem pedig hetilapot nem olvas.
A napilapok napi gyakorisággal történő olvasása a 40 évesnél idősebbekre, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, a megyeszékhelyen élőkre és a nyugat-dunántúliakra jellemző inkább. A nők, a 40-59 év közöttiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a fővárosban élők és a dél-alföldiek között nagyobb arányban találunk olyanokat, akik rendszeres heti-, illetve havilap-olvasók.
A tévénézési és rádióhallgatási szokásaink, merőben eltérnek az olvasási szokásainktól. A magyar lakosság 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden nap hallgat rádiót, míg 84 százalékuk minden nap tévézik. Mindezen túl 45 százalék azok aránya, akik elmondásuk szerint naponta többször is tévéznek. A válaszadók mindössze 1 százaléka vallotta azt, hogy sohasem tévézik, míg 14 százalékuk soha nem hallgat rádiót.
A napi szintű rádióhallgatás jobban jellemző az idősebb korosztályokra (50 év felettiekre), az egyéb városokban élőkre és a dél-alföldiekre. A naponta többször is tévézők között kiemelkedő a 60 év felettiek, a dél-dunántúliak, a legfeljebb 8 osztályt végzettek, valamint az egyéb városokban és a községekben élők aránya. A napi szintű tévézők között nagyobb arányban találunk Észak-Magyarországon élőket, 50-59 éveseket, megyeszékhelyen lakókat és középfokú végzettséggel rendelkezőket.
A tanulmány első részét az alábbi linken találja:
(A jövő héten folytatjuk.)
