Folytatódik a televíziós reklámokról szóló sorozatunk. Az eheti részben a sokszor emlegetett reklámhangerőről lesz szó.
Blogunkban is többször foglalkoztunk már a reklámhangerő kérdésével. Az új médiatörvény megjelenésig bevett gyakorlat volt, hogy a reklámblokkot a televíziók hangosabban sugározták, mint a körülötte lévő műsorrészeket. Ennek, nyilvánvaló előnye a reklámot sugárzó csatorna részéről, hogy a tévénézők a hangosabb műsorrészre jobban odafigyelnek. A hangosság változásai egy film hanganyagában a jelenetek közötti váltások során, dramaturgiailag indokolható helyzetekben természetesen hatnak, így semmiféle ellenérzést nem váltanak ki. Feltűnő és zavaró lehet azonban, ha a különböző, egymástól elkülönülő műsorszámok hangossága között lényeges eltérés van. Ezek ellen a világ különböző pontjain részben az önszabályozás eszközeivel, részben törvényi erővel igyekeznek fellépni.
A törvényalkotó Magyarországon is jogszabályban (2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról) rögzítette a hangos reklámok tilalmát: „A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.”
A műsorszórásban megjelenő médiumok hangosságának váratlan, zavaró változásai (hangerő-ugrásai) világszerte komoly panaszokat váltanak ki, és nincs ez másképpen hazánkban sem.
A Médiatanács „A magyarországi televíziós reklámokról, valamint a reklámozási technikáról alkotott fogyasztói véleményekről” című kutatása erre a kérdéskörre is kitér.
Az eredmények érdekes képet mutatnak: A magyar lakosság többsége, 69%-a úgy véli, hogy a televíziós reklámok hangosabbak, mint az egyéb műsorok. Ezt különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a megyeszékhelyen élők, valamint a közép-dunántúliak érzékelik így. Mindössze 10% érzi azt, hogy a tévés reklámok nem hangosabbak, elsősorban a 8 osztállyal rendelkezők és a községekben élők. A megkérdezettek 16%-a nem tudott egyértelmű választ adni: szerintük néha hangosabbak a reklámok, néha nem. 4% úgy tapasztalja, hogy csak bizonyos csatornákon hangosabbak a televíziós reklámok. Utóbbi nagyobb arányban jellemző a középfokú végzettségűekre és a megyeszékhelyen élőkre.
A megkérdezettek döntő többsége tehát még mindig úgy „hallja”, hogy a reklámok hangosabban szólnak, mint a körülötte levő műsorrészek. A válaszadók 63%-a szerint pedig minden adón hangosabbak a reklámok.
A részletes adatokat az alábbi linkre kattintva, majd a 31. oldalra görgetve találja.
(A jövő héten folytatjuk.)
