Interjú Kovács Mártonnal, aki a rajzfilmre viszi Lázár Ervin egyik Bab Berci-meséjét
Élet és halál, öröklét és elmúlás, saját lényegünk elfogadásának vagy megtagadásának kérdéseit lírai erővel feloldó alkotása Lázár Ervin egyik legszebb meséje, a Bab Berci köve. A történet hőse, egy kődarab virággá szeretne változni. Képtelen leküzdeni a lehetetlen metamorfózis vágyát, és szívszorító tragédiája, hogy annak lényegét, az elhervadást akarja átélni. Az életben sokszor, a mesében mindig megtörténik a csoda. A Bab Berci kalandjai című kötet egyik legnehezebb írását dolgozza fel Kovács Márton készülő műve. A fiatal rendező animációs filmje a Magyar Média Mecenatúra program Macskássy Gyula-pályázatán elnyert forrásból készülhet el.
Az alkotóról dióhéjban
Kovács Márton 2011-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán, ugyanitt vizuális és környezetkultúra tanári szakos hallgató. Diplomafilmje, a hármas koprodukcióban készült Patrick & Theo a soproni Cartoon Forum rajzfilmvásáron a Disney Channel érdeklődését is felkeltette. Jelenleg szabadúszóként figuratervező Richly Zsolt Luther életéről szóló animációs projektjében. Számítógépes játékok fejlesztésével is foglalkozik.
– Mit gondol, miért döntött a Médiatanács a támogatás mellett az ön koncepciójának, egy elsőfilmes rajzfilmrendező tervének értékelésekor?
– Egyrészt talán a témaválasztás miatt. Lázár Ervin mesevilága olyan irodalmi minőséget képvisel, amelynek feldolgozása felkelthette a figyelmüket. Fontosnak tartom, hogy minél több jó magyar gyerekfilm készüljön, és ez a meggyőződés egybeeshetett a bírálóbizottság céljával is. Bízom benne, hogy a projektem megfelel ennek a követelménynek. Olyan szemmel készítem, hogy a gyerekek majd könnyen befogadhassák. Másrészt, remélem, maga az adaptációs terv színvonala is méltó volt az eredeti szöveghez.
– Érdekes módon a Lázár Ervin-mesékből inkább színdarabok, játékfilmek közismertek feldolgozásként, rajzfilm nem sok készült, noha kézenfekvő volna. Animátorként miért választott éppen egy ilyen történetet?
– Amikor megismerkedtem a Bab Berci-történetekkel, nekem is az volt az első benyomásom, hogy azok rajzfilmre kívánkoznak. Régóta dédelgetett tervem volt, hogy megrajzoljak egyet belőlük, és most a Médiatanács támogatásának köszönhetően ezt valóra tudom váltani. Hogy miért éppen a Bab Berci köve? Mert személyes kedvencem ez a rész volt. Amellett úgy éreztem, ez önálló, kerek történet a többi Bab Berci-mese között. Érdekes módon azonban a szakmai munka során néhány olyan művészeti dilemmába ütköztem, ami előszörre nem volt nyilvánvaló.
– Melyek voltak ezek az alkotói akadályok?
– Azt kellett eldöntenem, mennyire lehet hozzányúlni a szöveghez. Az irodalmi bravúrok, a nyelvi megfogalmazások ugyanis nem adnak elegendő támpontot az egyértelmű vizuális megjelenítésre, a figuráknak nincs külső leírása. Ezért nekem kellett meghatároznom a rajzolói szabadság határait, a megfelelő filmnyelvi formát. Hol van az a stilizációs pont, amely megengedi még az összetett színészi játékot, de teret kínál a nézőknek is az azonosulásra is? Hogyan fogjam meg Bab Berci karakterét, gyerekként, manóként, gyerekmanóként? A munkában sokat segít a produkció dramaturgja, Hermán Árpád, aki a forgatókönyvet jegyzi.
Bab Berci köve (látványterv)
– Könnyen megszületik egy-egy figura terve, vagy hajlamos inkább hosszan töprengeni az egyes karakterek kinézetén?
– Először könnyen megszületik az alapötlet, de aztán szeretem azt egy jól átgondolt, stilizált vonalas világba helyezni, ami se nem túl sok, se nem kevés. Szerencsére megtanultam – és ebben azért a határidők megléte is sokat segít –, hogy megálljt kell tudni parancsolni a tökéletesítési kényszernek. Digitális technikával dolgozom, amely az Anime Studio programra épül. Ezzel már elég sok tapasztalatot szereztem, és szerencsére sok kísérletezési lehetőségre, finom megoldásra ad lehetőséget.
– Melyik figurával tud ön a leginkább azonosulni a Bab Berci köve mese három szereplőjéből: magával Bab Bercivel, aki segít a kőnek; a kővel, „aki” virág akar lenni vagy esetleg a morózus Rimapénteki Rimai Péntekh-kel, aki nem szán időt Bab Berciékre?
– Bab Berci karaktere áll hozzám a legközelebb, nem véletlen, hogy ennek a figurának a terve született meg legelőször. Átérzi egy teljesen más szerzet, az örökléthez közel álló kő vágyát, hogy élőlény lehessen, és egyfajta barátságot tud kötni vele, segíteni próbál rajta. Aztán pedig képes elengedni őt, hogy teljesülhessen a kő kívánsága. Mindketten, Bab Berci és a kő is teljesen más látásmódot képviselnek, az idő értékelésében alapvetően különböznek, mégis működik közöttük a kapcsolat.
Bab Berci köve (figuratervek)
– Tesztelte-e a történetet gyerekeken, vajon milyen részek fogják meg őket a legjobban?
– Előzetesen nem, de tervezem, hogy a látványtervet vagy az animatikot (a rajzfilmnek az a stádiuma, amikor a program milyensége és a várható végeredmény már jól megítélhető, de még sok lehetőség van a módosításokra – a szerk.) megmutatom egy gyerekcsoportban. Ezt tanár szakosként viszonylag könnyű lesz megszerveznem. Sokat profitálhatok abból, hogy a köztes állapotot a nézői igényekhez tudom igazítani, így maga a film is sikeresebbé válhat.
– Milyen korcsoportot tekint a fő közönségnek? Ehhez képest mit gondol, a tévécsatornák melyik korhatár-kategóriába fogják besorolni a kész rajzfilmet?
– Elsősorban a hat-kilenc éves korosztálynak készítem ezt a mesét. A tervezett látvány alapján korhatár nélkül megtekinthetőnek gondolom, de lehet, hogy az összetett cselekményvezetés az óvodásoknak zavaró még. A történet maga olyan figyelmet, koncentrációt igényel, amely miatt szerintem leginkább az említett kisiskolások és akár a náluk nagyobbak érdeklődésére tarthat számot. Nekik már igényük van a bonyolultabb szimbólumrendszerekre is. Hozzáteszem, a felkészülés ideje alatt is már sok felnőtt ismerősöm jegyezte meg, ő is szívesen megnézné a kész filmet.
Bab Berci köve (látványterv)
– Ha lehetőséget kapna rá, vállalná, hogy további Bab Berci-s meséket dolgoz fel? Melyik lenne a következő rajzfilmre vitt történet ezekből?
– Természetesen szeretném folytatni. A mostani, a Bab Berci köve pilotepizódnak is felfogható – olyan tesztnek, amelyben benne rejlik a sorozat lehetősége is. Igyekszem a karaktereket eleve úgy megformálni, hogy azok illeszkedjenek a többi történethez is. Azt, hogy melyik mesét venném elő legközelebb, még mérlegelni kell. Ha megvan az igény és a pénz egy többrészes sorozatra, akkor akár több epizód előkészítése is történhetne párhuzamosan. Így nem kellene éveket várni egy-egy újabb Bab Berci-s mesére, hiszen tudjuk, az animáció nagyon időigényes műfaj.
A rendező diplomafilmje, a Patrick & Theo trailere
– Diplomamunkáját két másik animátorral közösen készítette. Most lehetősége van teljesen önállóan dolgozni. Melyiket élvezi jobban, a csoportos vagy az egyedül végzett munkát?
– A filmezés mindig csapatmunka. Bár most rendezőként egymagam vagyok, fokozottan támaszkodom a produkcióban részt vevő többi kollégára is. Kiemelem a már említett Hermán Árpádot, aki dramaturgként mindig fel tudja tenni a megfelelő kérdéseket ahhoz, hogy valóban a jó irányba fejlődjön a film. Míg nálam a vizuális megközelítés az erősebb, ő mindig felhívja a figyelmemet a történetvezetés fontosságára. Azt hiszem, hogy csapatban dolgozva könnyebben előjönnek a jobb megoldások, amik előreviszik a projektet.
A rendező 2007-ben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra készült szpotfilmje
