Médiatanács-blog

8. Mindezek alapján tényszerűen megállapítható, hogy:

1. A 2011. július 21-én közzétett pályázati felhívással a Budapest 95,3 MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására megindított Pályázati Eljárásban a Klubrádió Zrt., az általa benyújtott eredeti pályázati ajánlata „üres hátoldalait” - az általa 126-136. oldalszámmal megjelölt oldalak kivételével - nem látta el cégszerű aláírással és - szintén az általa 126-136. oldalszámmal megjelölt oldalak kivételével - folyamatos oldalszámozással sem (lásd az Ítélőtábla által hatályon kívül helyezett 1488/2012. (VIII. 15.) számú határozat 12-13. oldal).
2. Az Ítélőtábla a Klubrádió Zrt. (Budapest 95,3 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló Pályázati Eljárás) pályázatával érintett pályázati felhívással a formai szempontok tekintetében szó szerint azonos tartalommal bíró pályázati felhívások alapján a 2.K.27.489/2012/7. sz. ítéletében (5. oldal) és a 2.K.27.467/2012/4. sz. ítéletében (4. oldal) egyértelműen megállapította, hogy a pályázati ajánlat „üres hátoldalai” aláírásának és folyamatos oldalszámozásának hiánya alaki érvénytelenségi ok, melyet a Médiatanács a pályázati eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni és megállapítani.
3. Az Alaphatározat 2. rendelkező részi pontja (a pályázat nyertese) tárgyában a 2.K.27.053/2012/20. sz. ítélet 10. oldalán foglaltak szerinti módon lefolytatandó megismételt eljárásban az Ítélőtábla vonatkozó ítéletei alapján a Klubrádió Zrt. (Budapest 95,3 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló Pályázati Eljárás) - és ezen eljárásban mindegyik más pályázó - pályázati ajánlata tényszerűen alakilag érvénytelen, melyből következően a Pályázati Eljárás az Mttv. 62. § (1)-(2) bekezdései alapján kizárólag eredménytelennek minősülhet. Az Alaphatározat - bíróság által hatályon kívül nem helyezett - rendelkező részének 1. pontja szerint azonban a Pályázati Eljárás eredményes.
4. Az Alaphatározat rendelkező részének 1. pontja, miszerint a Pályázati Eljárás eredményes, a bíróság által nem felülbírált (lásd erről 2.K.27.474/2012/5. számú ítélet 6. oldal), tehát a Ket. szerinti hivatalbóli jogorvoslási módokkal - azok feltételei szerint - megváltoztatható, melyet a bíróság 2.K.27.474/2012/5. számú ítéletének 6. oldalán szintén, kifejezetten hangsúlyozott.
5. A Médiatanács hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárás keretében saját hatáskörben a Ket. 114. §-ában foglaltak szerinti módon már nem módosíthatja Alaphatározatának pályázati eljárás eredményességéről rendelkező 1. pontját, miután annak Ket. szerinti feltételei nem állnak fenn (Alaphatározatát ugyanis a Médiatanács már egy ízben, 196/2012. (II. 1.) számú határozatával módosította). Ebből következően a Médiatanácsnak nincs lehetősége jogszerű módon lezárni a megismételt eljárást, miután egyértelműen jogszabálysértő lezárásnak minősülne, ha a Médiatanács hatósági jogalkalmazása körében alaki érvénytelennek minősített pályázati ajánlatot benyújtó pályázót hirdetne ki nyertesnek, hiszen az kifejezetten az Mttv. 58. § (3) bekezdésébe és 62. § (1)-(2) bekezdésébe ütközne (különösen azt figyelembe véve, hogy a Klubrádió Zrt. pályázatának tényszerű alaki, formai hibái alapján zárt ki a Médiatanács a pályázati eljárásokból jogerősen (és több esetben bíróság által elbíráltan) 58 pályázót, köztük a tárgybani Pályázati Eljárásban 5 pályázót). Ugyanúgy jogszabálysértő lezárása lenne az eljárásnak, ha a Médiatanács az ügyben nem hozna döntést, mert akkor nem tenne eleget a bíróság általi új eljárásra kötelezésnek (azaz többek között a „hallgatás” eljárási jogszabálysértését valósítaná meg).

Így az Alaphatározat rendelkező részének 1. pontja törvénysértő állapotot valósít meg és kifejezetten jogszabálysértő.

A Médiatanácsnak az Mttv. hatályba lépésével a Ket. hatálya alá helyezett pályázati eljárások körében is elsődleges, alapvető és elkötelezett célja a következetes, világos és egyértelmű jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, ennek keretében pedig a bírósági jogfejlesztő gyakorlat követése, érvényesítése. Mindezt a Médiatanács a piaci szereplők és a médiaigazgatás hatálya alá tartozó jogalanyok szempontjából is kiemelt jelentőségűnek tartja. A bírósági döntéseket megkérdőjelezés nélkül követni szándékozó hatósági jogalkalmazó számára azonban jelentősen megnehezíti a következetes jogérvényesülés megvalósítását, a tárgybani pályázati eljárásokban folytatott bírósági jogalkalmazás.

Mindebből következően tehát - álláspontunk szerint - az Alaphatározat rendelkező részének 1. pontja tekintetében az ügyészi felhívás benyújtásának valamennyi jogszabályi alapja és feltétele fennáll.

9. Fontos hangsúlyozni továbbá azt is, hogy jelen ügy a sajtóvisszhangoktól eltérően a Médiatanács részéről nem a „Médiatanács és a Klubrádió Zrt. küzdelme” a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságokkal összefüggésben. A Médiatanács nem vitatja, sőt teljes körűen elismeri, hogy a Klubrádió Zrt. alanyi jogait érvényesítve megfelelően gyakorolta a hatósági eljárásban számára biztosított ügyféli jogokat, illetve jogorvoslati jogait. Jelen ügyben tehát még távolról sem a Klubrádió Zrt. magatartása, jogérvényesítése képezi a problémák forrását, hanem a Fővárosi Ítélőtábla következetlen jogalkalmazása és szinte értelmezhetetlen eljárásjogi gyakorlata, iránymutatása.

A Médiatanács kizárólagos célja jelen ügyben is a következetes közigazgatási jogérvényesülés biztosítása (és nem a Klubrádió Zrt. vagy bármely más pályázó pályázatból történő kizárása). A Fővárosi Ítélőtáblának - a tárgybani eljárásokban - az érdemi döntéshozatal elkerülése által vezérelt, annak szolgálatába állított jogalkalmazási gyakorlata több évtizedes közigazgatási eljárásjogi alapokat, jogelveket sért (így különösen az új (megismételt) eljárás kezdetével, az eljárási döntések (végzések) joghatásával, a Ket. (vagyis az általános) és a különös eljárási szabályok viszonyával, közigazgatási perben a kereseti kérelemhez kötöttséggel, a hatóságot új eljárásra kötelező ítélet indokolásának, „iránymutatásának” világosságával, egyértelműségével és értelmezhetőségével kapcsolatosan).

Ráadásul e bírósági jogalkalmazási gyakorlat alapján a Médiatanács a tárgybani bírósági döntések következetes alkalmazásával 58 pályázót zárt ki a folyamatban lévő pályázati eljárásokból (ezen döntések  jogszerűségét később - a benyújtott jogorvoslatok keretében - maga a Fővárosi Ítélőtábla is megerősített).

Jelen pályázati eljárások körében a pályázati eljárásokból kizárt pályázók jogai védelmében, a velük szembeni diszkriminatív jogalkalmazás elkerülése érdekében, illetve a tárgybani bírósági jogalkalmazási gyakorlat következetlensége, elméleti-elvi szempontból vitatható közérdek tartalma tekintetében a Médiatanács számára kizárólag az ügyészség objektív törvényességet biztosító közérdekvédelmi, azon belül a Ket. és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti hivatalbóli jogorvoslási hatásköre, illetve a nyilvánosság eszköze maradt.

A fentiekben foglaltak alapján tehát a Médiatanács indítványozza, hogy az ügyészség, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 26. §-a és 29. §-a alapján - mérlegelése szerint - hivatalból indítson vizsgálatot és a hatósági eljárásokhoz kapcsolódó törvényességi ellenőrzési hatáskörében a Médiatanács 1983/2011. (XII. 20.) számú határozata (rendelkező részének a bíróság által felül nem bírált, tárgybani pályázati eljárás eredményességéről rendelkező 1. pontjában foglalt rendelkezése) ellen ügyészi felhívást előterjeszteni szíveskedjen.