Négyszer nagyobb elérésű frekvencián negyedannyi szolgáltatási díj, óriási aránytalanságok, tulajdonosváltások, bizonytalan gazdasági helyzetű rádiók, elnémuló frekvenciák – ezek jellemezték az ORTT örökségeként kialakult rádiós piaci helyzetet. A Médiatanács által elfogadott díjszámítási rendszer és az új jogi szabályozás megújulást hozhat a következő két év során.
Az ORTT korábbi következetlen döntései, majd féléves határozatképtelensége, a kereskedelmi szolgáltatásokért fizetendő díjak aránytalanságai, az adott-vett szolgáltatási jogosultságok és a reklámpiaci helyzet megváltozása vezetett a rádiós piac jelenlegi torzulásához, a piaci szereplők nehéz helyzetéhez. A jelentős számú lejáró jogosultság megpályáztatása, az új médiatörvény adta jogszabályi keretek, és a Médiatanács díjreformja segíthet a nehéz helyzetben lévő rádiós piac megújulásában.
Tipikus példája lehet a piac torzulásából adódó aránytalanságoknak négy közelmúltban kiírt frekvencia - a Budapest 89,5 MHz, a Budapest 103,9 MHz, a több tulajdonosi változáson átment Budapest 95,3 MHz kereskedelmi jogosultság és a Kecskemét 96,5 MHz - korábbi díjának összehasonlítása.
A 95,3 MHz-en például 1999-ben pályázaton többségi tulajdonosként a Magyar Autóklub nyert, majd 2002-ben a Klubrádiót jelenleg is üzemeltető cég megvásárolta a műsorszolgáltató száz százalékos üzletrészét. A kereskedelmi frekvencia üzemeltetője mindvégig „igazi nyertese” volt az elmúlt közel másfél évtized zavaros helyzetének: ugyanis a 30 forint/fő országos átlagot jelentősen alulmúló 16 forint/fő díjat fizetett a budapesti piacon nagynak számító, jó elérésű frekvencián.
A negyedakkora elérésű egykori Sztár FM például egy főre 78 forintot, vagyis nominálisan négyszer annyit, vételkörzet alapon pedig nyolcszor annyit volt köteles fizetni. A 103,9-en szintén alacsony 18 Ft/fős díjalapon sugározhatott a szolgáltató. Eközben a 89,5 MHz-ért 50 forint/fő alapon fizetett a szolgáltató, ami jóval magasabb volt az akkori, egy potenciális hallgatóra jutó 30 forint átlagdíjnál. A feltűnő aránytalanságok talán egyik legkirívóbb példája a Kecskemét 96,5 MHz frekvencia, ahol 123 forint/fő alapon számították ki a médiaszolgáltatásért fizetendő díjat.
A lejáró frekvenciák megpályáztatásánál a Médiatanács már az újonnan bevezetett, és teljes rádiós piaca egységesen érvényes díjszámítási rendszert veszi alapul. Ennek megfelelően a 95,3 MHz és a 103,9 MHz kereskedelmi frekvenciák esetében a korábbi díjnál magasabb összegről indulhatnak a pályázók a sugárzási jogosultságért, a Budapest 89,5 MHz és a Kecskemét 96,5 MHz új hasznosítói viszont a vételkörzet nagyságot és vásárlóerő-indexet figyelembe vevő új díjszámítási rendszerrel és kevesebb alapdíjat kell majd fizetniük.
A díjszámítási rendszer a jövőben igazságos, arányos és egységes alapú szolgáltatói díjakat eredményez majd, ami reális és tényleges gazdasági verseny alapjaira helyezi a kereskedelmi szolgáltatók üzleti tevékenységét. Nagyon fontos, hogy az egész országra kiterjedően könnyíti a piaci szereplők helyzetét az, hogy a Médiatanács a korábbi átlag 30 Ft/fő bázisdíjat a negyedével, 23 Ft/fő-re csökkentette.
2010 októbere és 2011 vége között 100 rádiós frekvencia sorsa dől el, ami a valamivel több mint 200 szereplős országos rádiós piac mintegy felét jelenti. Május közepéig 36 frekvenciára kötött szerződést a Médiatanács, valamennyi esetben új médiaszolgáltatási jogosultságokra. A további mintegy 60 vidéki, illetve fővárosi frekvencián még az idén 12 év után lejáró jogosultságokat pályáztat meg a Médiatanács. Ezek közül 52 frekvencián jelenleg is több alkalommal megújítható, 60 napos ideiglenes jogosultsággal működnek a korábbi szolgáltatók. Április óta 15 jogosultság, jövő hét szerdán várhatóan további 12 frekvencia hasznosításához szükséges eljárás indult, illetve indul meg.
