A brit parlament a sajtófelügyelet rendszeréről és egy önszabályozó testület felállításáról határozott március 18-án, amely élénk vitát generált a szigetországban. A brit lapok egy része hevesen ellenzi és autonómiájukba való szükségtelen beavatkozásként értékeli a döntést, míg más vélemények szerint az utóbbi időszakban a brit sajtó eljátszotta a „tiszta önszabályozáshoz való jogának” becsületét, ezért a sorozatos etikai kihágások és jogsértések egy új szabályozási rendszer bevezetését indokolják.
Az új testület létrehozását royal charterben, azaz királyi kartában fektették le, amelyben a felállítandó testület munkáját, tagjainak választását részletesen lefektetik. A királyi kartát formálisan az angol király(nő), valójában a parlament bocsátja ki. Kritikus hangok szerint az önszabályozó testület működésének e formában való biztosítása nem fedi a jelentés által előirányzott törvényi keret követelményeit. A brit sajtó öt nagy lapja közös közleményben fejezte ki ellenérzését akár bojkottot is kilátásba helyezve. Számon kérik azt is, hogy az előzetes tárgyalásokon nem volt jelen a sajtó egyetlen képviselője sem.
A karta előírása szerint a független önszabályozó szervet független testületnek kell irányítania. A függetlenség biztosítása érdekében a testület elnökét és tagjait átlátható, nyílt formában, valamint a kormány és a piac befolyásától függetlenül kell választani. A testület elnökét a választási bizottság (appointment panel), tagjait e bizottság és az elnök együtt jelöli (Royal Charter on Self-Regulation of the Press – Schedule 3 Recognition Criteria 2. pont). Az elnökön kívül a testületnek minimum négy, de maximum 8 tagja lehet (5. Appointments and membership).
A testület tagjainak függetlenségét a karta különböző előírásokkal védelmezi. Így előírja többek között, hogy nem lehet a testület tagja az, aki jelenleg vagy korábban a kiadó szerkesztője vagy az, aki a kiadó vagy a hírek közzétételében más módon érintett az Egyesült Királyság területén. Nem lehet tagja az sem, aki tagja a Közösségek Házának, a skót parlamentnek, az Észak Ír Közgyűlésnek, a Walesi Nemzeti Közgyűlésnek, az Európai Parlamentnek vagy a Lordok házának (3. Criteria for Appointment to the Board of the Recognition Panel 3.3).
A karta a testületet szankció kibocsátására is felhatalmazza, amely magában foglalja, hogy a testület akár 1 millió fontos bírságot is kiszabhat az önszabályozó kódex előírásainak megsértése esetén. A testület helyreigazítás közzétételére is kötelezhet (Schedule 3 Recognition Criteria 19. pont). Ezen felül gyors és megfelelő panaszkezelési mechanizmus kidolgozására kötelezi a kódexet aláíró lapokat (Schedule 3 Recognition Criteria 10. pont).
Nagy-Britanniában a nyomtatott sajtó felügyeletét jelenleg is egy önszabályozó panaszbizottság (Press Complaints Commission – PCC) látja el. Ez a szerv felügyeli az újságírók etikai kódexében foglalt rendelkezések betartását. A PCC azonban nem teljesen képes függetlenedni a szakmától, és gyakorlatilag a sajtó érdekeit szolgálja, hiszen a kódexet azok az újságírók alkották, akiknek szólnak a benne foglalt szankciók. Eszközei sem feltétlenül hatékonyak, csupán helyreigazításra, bocsánatkérésre kötelezheti a kiadókat, de hatásköre nem terjed a formalitás határain túl.
Az éles kritikák ellenére a karta nem alakít teljesen új szervet a sajtó szabályozására. A kidolgozók szerint az új rendszer nem ad lehetőséget a politikai hatalmak befolyásoló erejének, így azt sem teszi lehetővé, hogy az újságban megjelenő tartalmakra a kormány befolyást gyakoroljon. Arra viszont kötelezné a kormányt, hogy törvénybe foglalás útján biztosítsa a sajtószabadság védelmét, valamint hogy ugyanilyen módon elismerje az önszabályozó szervet. A jelentés hangsúlyozza, hogy a karta csupán a sajtó önszabályozásának adna kereteket. Az audiovizuális médiumokat szabályozó Ofcom ugyanis a megállapodást kidolgozó Leveson-bizottság szerint hatékonyan működik.
A jelentés kizárólag a nyomtatott sajtóra és ezek internetes kiadására) vonatkozik. Ezzel együtt a blogszféra aggódik, mert egyelőre túl laza a közéleti blog meghatározása, és szerintük a webkettes média térnyerésével eléggé nehéz megállapítani, mi minősül hírterméknek. A brit miniszterelnöki hivatal egyik illetékese hétfőn a BBC-nek azonban kijelentette, hogy az új rendszer a blogokra nem terjed ki.
A legfőbb újdonság az a régi rendszerhez képest, hogy az önszabályozás rendszerét törvény biztosítja, így hatékonyabban érvényesülhetnek a szerv által elvárt szakmai követelmények is. A hétfői döntés kétharmados többséggel meghozott parlamenti határozatot ír elő a szabályozási dokumentum bármiféle változtatásának feltételéül. Ennek ellenére aggodalmának adott hangot a brit sajtószabályozási testület létrehozásának terve miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékese, Dunja Mijatovic. A karta készítői szerint azonban a média új önszabályozási rendszere megfelel mind a sajtó, mind a politikusok és a bulvármédia áldozatai által támasztott igényeknek.
