A rangos kecskeméti seregszemlén sikerrel mérettették meg magukat a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának pályázati forrásából megvalósult animációs rövidfilmes alkotások. A versenyprogramban résztvevő hat mecenatúrás alkotás összesen négy díjat söpört be a rangos nemzetközi hírű szemlén.
Az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra összesen 174 alkotás nevezett. A filmeket egy öttagú rangos nemzetközi zsűri bírálta el. A Magyar Média Mecenatúra program pályázati forrásaiból megvalósult alkotások közül három film szerepelt sikerrel, egyikük két díjat is kapott.
A parádés szereplés jól bizonyítja a Mecenatúra sikerét. Az animációs filmek gyártását támogató programot a Médiatanács még 2011-ben indította el Macskássy Gyula pályázat néven azért, hogy minél több rajzfilmes alkotó ötlete valósulhasson meg, és jusson el a közszolgálati csatornákon keresztül a közönséghez. A program elindítása óta összesen huszonhat alkotás valósult meg 222 millió forintos keretből.
A KAFF-on a legjobb forgatókönyvért járó különdíjat Glaser Katalin: Három nagymamám volt című munkája kapta. Az alkotó a negyedórás filmben három nagymamája különböző életútját mutatja be. Az anyai és apai nagyanyák mellett a rendezőnő nagyapjának második felesége is egyenrangúan jelenik meg a történetben. „A nők sok mindent tanulnak nagyanyáiktól, akik sokszor ugyanolyan nagy hatással vannak unokáik életére, mint szüleik. A nagymama a család fundamentuma, ős szervezőereje. De a nagymama is volt fiatal, volt kislány, nagylány és nőcske.” – vallja a rendező. A film duplán is díjazott, hiszen az Országos Diákzsűri is ennek az alkotásnak adta az oklevelét, ezzel az indoklással: „Ez a film remek narrációval dolgozik, hétköznapi és esendő embereket ábrázol szeretettel, személyes hangvételű, szép képekben mesél, és bár problémák sorozatáról szól, mégis pozitív kicsengésű. És azt is megtudhattuk belőle, milyen volt a nagyi a »bezzeg az én időmben«.” A film két narrátora Jordán Adél és Ónodi Eszter.
Három nagymamám volt
Az indulók között volt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas művész alkotása is, amely szintén a Magyar Média Mecenatúra programjának Macskássy-pályázatán nyert támogatást. Az Egy komisz kölyök naplója bevezető, valamint a Fifi című epizódja a legjobb televíziós sorozat kategóriadíját vihette haza. A történetet a rendező írta Metta Victoria Fuller amerikai írónő műve nyomán. Az eredeti mű a XIX. századi Amerika izgalmas világát eleveníti meg egy nyolcéves kisfiú életén keresztül. A díjazott epizódban a főhős, Bandika, nyolcadik szülinapjára egy naplót kap. Ebben a naplóban örökíti meg a kisfiú családja, környezete – a XIX. századi Amerika – izgalmas, mozgalmas életét. Bandika egy átlagos amerikai család egyáltalán nem átlagos tagja – családja istencsapásként éli meg jelenlétét. A napló a kisfiú hajmeresztő kalandjait örökíti meg és bemutatja, hogy a XIX. század technikai újításaival milyen izgalmas korszaka volt az emberiségnek.
Egy komisz kölyök naplója bevezető, valamint a Fifi
Horváth Mária, Balázs Béla-díjas alkotó, a Magyar népmesék számos ismert epizódjának rendezőnője is mecenatúrás támogatásból készítette el a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon díjazott filmjét. A zsűri a legjobb 3D film különdíját adta a Maminti a kicsi zöld tündér címűalkotásnak. Az animációs film Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő című művének egyik kedves történetét dolgozza fel. Az erdő lakói egymást elfogadó, torzsalkodó, szeretetteljes baráti társaság, nevük ismerősen csenghet sokak számára: Mikkamakka, Vacskamati, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Aromó, Nagy Zoárd, Egér Elek és Dömdödöm. A meseszereplők a nyertes epizódban egy fát készülnek kivágni Mikkamakka faügyi szakértő vezetésével. A kalandos művelet során a szűkszavú Dömdödöm bajba keveredik, de egy mákszemnyi picike tündérlány megmenti. Az alkotást márciusban Teheránban is elismerték, ott a legjobb gyermek és ifjúsági témájú animációs film díját nyerte.
Maminti a kicsi zöld tündér
