Interjú Sárospataki Zsuzsannával, az „Uram, mily sötétek a Te döntéseid” című rádiójáték rendezőjével
Elgondolkodtató, friss megközelítésű művet hallgathatnak meg az érdeklődők szombaton a Magyar Katolikus Rádióban. Az „Uram, mily sötétek a Te döntéseid” opera secca rádiójáték Georg Friedrich Händelt állítja a középpontba, aki élete végén a valóság és a fikció keveredésével emlékezik vissza jelentős darabjaira, szerelmeire, és szembesül az élet és a halál fő kérdéseivel. A hangjáték forgatókönyvét Elek Szilvia írta, az alkotást Sárospataki Zsuzsanna rendezte. A Médiatanács Cserés Miklós-pályázatán nyertes művet a Magyar Katolikus Rádió október 31-én 17 óra 4 perctől mutatja be Páholy és Pódium című műsorában.
Az alkotóról dióhéjban
Sárospataki Zsuzsanna szerkesztő, rendező a Magyar Rádióban 1978-tól kezdve ügyelőként, rendezőasszisztensként dolgozott a színház- és rádiós rendezők hangjátékaiban, valamint sokféle tematikájú ifjúsági és irodalmi magazinműsorban. Később az akkori főrendező munkatársaként a színművészeti főiskolások rádiós szakmai képzésében, a végzős színészek vizsgaelőadásainak rendezésében vett részt. Rendezőként magazin- és portréműsorokban, majd más irodalmi műsorokban vett fel színészekkel irodalmi szemelvényeket és dramatikus változatokat is tartalmazó sorozatokat. Részt vett a Rádiós Gyermekstúdió munkájában, rendezett felnőtteknek (is) szóló mesejátékokat. A 2007-es nyugdíjazása előtti években a Szabó család c. sorozat egyik rendezője volt. A Magyar Rádióban kétszer kapott Nívódíjat. 2014-ben a Korrektúra hangjátékpályázaton a Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya c. sorozat egyik általa rendezett epizódja II. helyezést ért el. Jelenleg a Magyar Katolikus Rádióban dramaturgiai, rendezői és szerkesztői feladatokat lát el.
– Szokatlan módon „opera secca” a meghatározása a műnek. Mit jelent ez pontosan erre a hangjátékra vonatkozóan?
– A műfaj Elek Szilvia szerzői leleménye; az „opera secca” az ő olvasatában ének nélküli operát jelent. A darab szerkezete a Händel által használt zenei formákat követi: annak mintájára áláriák és álduettek, -tercettek módjára formálódik a szöveg. A szereplők többsége ritmizáltan elmondott énekbeszédben szólal meg.
– Hogyan került kapcsolatba a szövegkönyvvel, miért érezte fontosnak, hogy megrendezze?
– Elek Szilvia a forgatókönyv ötletével már jóval a hangjátékpályázat kiírása előtt megkeresett bennünket. Így a Cserés Miklós-pályázat valójában kapóra jött, hogy a hangjáték megvalósulhasson. A műfaj izgalmasnak ígérkezett, óvatosan tapogatóztunk előre, hogyan is valósítható meg a szerző szándéka. A téma nem kevésbé fontos: az élet alkonyán számot kell vetni a múlttal. Mi az, ami maradandó, s mi csupán talmi dicsőség… A darabban egyaránt izgalmas mindannyiunk közös sorsa és Händel személyes története.
– A Magyar Katolikus Rádió fogja először sugározni az alkotást október 31-én. Mekkora bátorságra van szükség manapság, a hallgatottsági mutatók hajszolásakor egy kortárs rádiójáték sugárzásához; milyen nyitottságot tapasztalt a bemutatásra?
– A pályázat névadója, az általam mélyen tisztelt Cserés Miklós dr. hivatásának tekintette ennek a műfajnak a művészi szintre emelését. A hangjáték valóban ünnepi műfaja a rádiózásnak, mert hihetetlenül költséges és időigényes. De ünnepi főként azért, mert jó rendezés és szereposztás esetén az intimitásnak és bensőségességnek olyan fokára lehet eljutni, mint szinte egyetlen műfajban sem. S épp ez kivételes művészi hatásának titka. Arra az intimitásra, s egyúttal hangzásvilágbeli színességre, amit a hangjáték jelent, azt hiszem, mindig lesz igény. Legalábbis tapasztalataink ezt mutatják.
„Persze, hogy a franciás zenét francia nőnek írtam….” – részlet a hangjátékból
– A cím alapján sokféle értelmezése lehet a darabnak. Önhöz melyik áll a legközelebb?
– Hm… jogos kérdés. Manapság szinte divattá vált, hogy régebbi korokban élt zseniális alkotók életében kutakodjunk, és a leplet lerántva bemutassuk életük árnyoldalait. Ha a cél nem szenzációhajhászás, hanem az igazság fölmutatása, s ha ennek az igazságnak üzenete van a mához, akkor valóban érdemes beszélni azokról a hibákról, bűnökről, félrelépésekről, rossz tulajdonságokról, amelyek bennük éltek, és élnek bennünk is, és amelyek talán tévútra vihetnek minket is. Händel végső felismerése, hogy a pénz, a siker és egyéb földi örömök hajszolása nem a boldogság záloga; hogy valójában a szeretet, az áldozat, az irgalom mindezek fölött áll, fontos igazság. Számvetésünk során eljuthatunk egy felsőbb hatalom, az Isten létezésének elfogadásához is.
– Milyen szempontok alapján válogatta ki a színészeket, mennyire volt könnyű őket megnyernie a feladathoz?
– A legfontosabb szempont számomra, hogy ki az, akihez a szerep a legközelebb állhat, ki az, akinek tehetsége, affinitása, és megfelelő alázata is van az adott szerep megformálásához. Sokat számíthat korábbi jó emberi és munkakapcsolat is. Nem mellékes persze az sem, tudjuk-e egyeztetni a felvétel idejére. A főszereplőre, Mécs Károlyra, a hangjáték szerzője, Elek Szilvia tett először javaslatot, amelyet én azonnal elfogadtam, hiszen Karcsit jól ismerem, többször dolgoztunk együtt. A szerep igazán megihlette őt. A többi szereplő közül Gáspár Sándorral, Kaszás Gergővel, Tarján Péterrel szintén régi, jó munkakapcsolatom van. Két fiatalabb, tehetséges színész is játszik a darabban, Szemerédi Bernadett és Andrássy Máté. Velük is voltak már örömteli közös munkák, bíztam bennük, s nem is ok nélkül. A Caroline hercegnő szerepét játszó Elek Judit Sára nem színész végzettségű, de szép hangja van; igényesen, odaadással énekel, s már korábban is kapott hasonló szerepet irodalmi műsorainkban.
„Nem volt nekem más, senki, csak ő, Caroline…” – részlet a hangjátékból
– Mi volt a rendezői koncepciója az elhangzó zenedarabok kiválasztásánál?
– A hangjáték szerzője, Elek Szilvia, zeneszerző és előadóművész is, és mivel ismeri Händel műveit, ő képzelte el és válogatta ki a megfelelő zenerészleteket, és a csembalóra írt műveket ő maga is játszotta el. Ez dramaturgiailag is fontos volt; a vokális művek a múlt, az instrumentális zenék a jelen idősíkját jelentették a darabban. Az összejátszás során döntöttünk a végleges – technikai, előadásmódbeli – változatról.
– Kinek ajánlja meghallgatni a rádiójátékot, milyen közönséget céloz meg vele?
– A komolyzene híveit biztosan érdekli, milyen érzelmi, intellektuális válságon mehetett keresztül Händel, különösen élete végén. De fontos a darab a hívő és útkereső embereknek is. Azoknak, akik értékválsággal küzdenek, vagy akik valamiképp számvetés előtt állnak. Lesznek talán, akik kultúrtörténeti érdekességként lesznek kíváncsiak a darabra, de a lélekbúvárlás kedvelői is csemegének tekinthetik a művet.
„Faustina: leáldozóban a csillagotok, kasztráltak (…) – jön tehát Faustina Bordoni kisasszony”
– Melyik szereplővel volt a legkönnyebb azonosulnia és miért?
– A közös munka minden színésszel jó és harmonikus volt. Hogy a rendező kivel, mely szereplővel azonosul, sok tényező függvénye lehet: kor, tapasztalat, érdeklődés… Hozzám természetesen a Mécs Károly által megformált Händel állt legközelebb, aki vergődve, küzdelmes úton, de eljutott a legmagasztosabbhoz: a szeretet és alázat fontosságának fel- és elismeréséhez.
– A rádiójáték a Médiatanács tavalyi, először kiírt Cserés Miklós-hangjátékpályázatának egyik nyertese, a testület pedig várhatóan a napokban dönt az idei kedvezményezettekről. Mi a véleménye a Médiatanács mecenatúraprogramjáról?
– Nagyon fontosnak tartom a mai vagy közelmúltban elhunyt szerzők fontos alkotásainak filmre, hangjátékra vitelét. Az igényes és sok munkát, alapos kidolgozást kívánó műfajok megvalósítása, mint mondtam, igen költséges, miközben irodalmi felvételekre általában kevés anyagi forrás áll rendelkezésre. Tehát nemes szándék, ha ezt a Médiatanács támogatja; enélkül a műfaj aligha maradhatna életben. Hogy hány rádió, hány pályázó jelentkezik, az bizonyára beszorítja a döntés lehetőségeit, ezért különösen fontosnak tartom, hogy a bírálóbizottságban több tapasztalt filmes, rádiós szakember, dramaturg, író legyen, akik tartalmi és formai megfelelés tekintetében is elemezni tudják a beadott pályaművet. A pályázat adta szigorú szabályok részben érthetők, de bizonyos kérdéseket érdemes lenne rugalmasabban kezelni, életszerűbbé tenni. Reméljük, a több éves gyakorlat majd segít a szabályozást és a realitást közelebb hozni egymáshoz.
A Médiatanács Cserés Miklós-pályázatán nyertes mű, az „Uram, mily sötétek a te döntéseid” a Magyar Katolikus Rádióban október 31-én 17 óra 4 perctől lesz hallható a Páholy és Pódium című műsorban.
