Láthatóvá tenni a láthatatlant

2016.03.09. 09:22 :: Sajtoiroda

Interjú Réti Lászlóval és Borbás Barnával, a Láthatatlan Budapest című ismeretterjesztő videóriport-sorozat alkotóival

Hol lakik Magyarország legnagyobb harangja, milyen titkokat rejt a budai Várhegy és a kőbányai sörgyár mélye, hol találkoztak a turáni egyistenhívők és melyik Budapest legmenőbb terasza? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Médiatanács által támogatott Láthatatlan Budapest című városjáró videóriport-sorozat első évadából, amelyben nemcsak lenyűgöző panoráma tárul elénk a főváros legnevesebb épületeinek magaslataiból, de olyan rejtett helyekre és izgalmas földalatti zugokba is eljuthatunk, ahol majdhogynem a madár se jár. Hűvösvölgy fantomtemplomával a múlt héten indult a sorozat második évada, tegnap pedig az egykori Nemzeti Színház Blaha Lujza téri víztornyának üzleti karriert „befutott” története debütált. Réti Lászlóval és Borbás Barnával, a film szerkesztőjével és riporterével beszélgettünk.

Az alkotókról dióhéjban

reti_laszlo.jpgRéti László az Igen Média Kft. ügyvezetője. Elsősorban filmkészítéssel foglalkozik, a nevéhez számos riportfilmsorozat fűződik. Korábban dolgozott újságíróként, szerkesztőként is.

borbas_barna.jpgBorbás Barna Junior Prima díjas újságíró. 2011 óta a Heti Válasz munkatársa, emellett dolgozik az Igen Média Csoport fejlesztésén. Korábban tapasztalatot szerzett diáklapszerkesztésben, írt több közéleti blognak és a Kommentár folyóiratnak is. A CTP Ifjúsági Üzleti Program médiaképzésének vezetője. Riportfilmek készítésével 2010 óta foglalkozik.

– Honnan jött a riportfilmsorozat ötlete?

– Réti László: Cégünk, az Igen Média 2010 óta készít videóriportokat a valasz.hu-nak. Mielőtt a Láthatatlan Budapest első évadát elkezdtük forgatni, számos olyan anyagot forgattunk már a Heti Válasznak, ami egy érdekes épület valamely zugával foglalkozott. Például, amikor felújították a Mátyás-templomot, egyértelmű volt, hogy izgalmas lenne közelről megnézni, felmenni a tetőre, megfogni a Zsolnay-cserepeket, vagy végigmenni azon az alagúton, amit újonnan vágtak az utca alá, hogy megoldják a templom szellőztetését biztosító gépészet elhelyezését. Aztán a videók nézettségéből láttuk: ezek a témák nem csak minket érdekelnek. Ugyanakkor a Heti Válasz-os videók költségvetésébe nem fért például bele egy-egy légi felvétel; a mecenatúrás támogatásig korlátozottak voltak a lehetőségeink.

– Borbás Barna: Az első sorozatnak (a Médiatanács által szintén támogatott Missziós terület című dokumentumfilm-sorozat – a szerk.) szociálisan érzékeny témája volt, gyerekek között, vidéken készítettük. Ezután valami mást szerettünk volna készíteni, ami inkább ismeretterjesztő, látványközpontú. Szerintem az sokunkra igaz, aki Budapesten él, hogy úgy rohanunk el épületek mellett, tereken és az épített örökség utcáin, hogy fogalmunk sincs róla, mi mellett megyünk el. Ha nyugat-európai városba látogatunk, ott útikönyv alapján pontosan tudni akarjuk, hogy mi hol van, miközben szerintem a budapestiek kilencven százaléka életében nem járt még például a Mátyás-templomban, ami a főváros egyik leghíresebb épülete. Mert miért menjünk be a Mátyás-templomba? Pedig egyedülálló építmény.

– Honnan jöttek a helyszínötletek, miért pont ezekre a helyekre esett a választásotok?

– R.L.: Voltak helyszínek, amikbe véletlenül botlottunk bele, de persze keressük is az érdekes témákat. Amióta megy a sorozat, többen ajánlottak már a figyelmünkbe különleges épületeket, ilyen például a régi Nemzeti Színház víztornya a Blaha fölött.

nemzeti_viztorony.jpg

Az egykori Nemzeti Színház víztornya a Blaha Lujza tér fölött, amelyben ma egy magáncég tárgyalója működik

– A Nemzeti Színháznak volt víztornya?

– B.B.: Igen, ha a Blahánál fölnézel, van ott egy kis kőburkolatos bástyaszerű torony, az egy víztorony, ami ma már egy magáncég tárgyalója. Az is fontos tényező, hogy hová sikerül bejutni. Fontos tudni, hogy a sorozatban csak olyan helyszínek jelennek meg, ahová legális belépési lehetőségünk, érvényes forgatási engedélyünk van. Vagyis a Láthatatlan Budapest nem klasszikus urbex (urban exploration – tilos vagy nehezen megközelíthető városi helyszínek felfedezése – a szerk.) tartalom. Noha voltak nagy terveink különböző bunkerekről és más, szigorúbban őrzött létesítményekről, nem mindenhová kaptunk engedélyt. Viszont azt nagyon jó látni, hogy az ötletek egymást hozzák; a Magyar Szentföld-templom tippjét például a Szent István-bazilikában forgatott epizódnál kaptuk.

– Van ilyen nevű templomunk?

– B.B.: Igen, Hűvösvölgyben, de ez igazából fantomtemplom csupán. A két világháború között kezdték építeni többek között a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika mintájára, de aztán – a második világháború és egyéb következmények miatt - sose fejezték be. Azóta ott áll az épülettorzó, ami ránézésre ebben a formájában nem is templomszerű; az átkosban itt működött például a Vöröscsillag Traktorgyár exportraktára. Erről forgattuk a második évad első epizódját.

szentfold_templom_lead.jpg

A hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom torzója légi felvételről

– Melyik volt a legkülönlegesebb élményetek a forgatás során?

– B.B.: A Molnár János-barlang, ugyanis sokáig csak felületes ismereteim voltak róla; fogalmam nem volt arról, hogy a munkahelyemtől néhány saroknyira ott van egész Közép-Európa egyik legjelentősebb víz alatti - ráadásul még csak félig-meddig feltárt - barlangrendszere. Ez a friss élmény, az első évadból pedig a Parlament volt lenyűgöző, tekintélyt parancsoló, már-már áttekinthetetlen rendszer; aki ezzel foglalkozik - akár gépészeti, építészeti vagy művészettörténeti szempontból - egy egész emberi életet rá tudna szánni.

lbp_parlament_lead.jpg

A 96 méter magas Országház kupolájának belsejében

– R.L.: Számomra azok a helyek a legizgalmasabbak, ahová tényleg nem lehet bejutni. Az új évadban lesz például egy rész az Operaházról: a pincében kezdünk, de felmegyünk a padlásra, onnan a tetőtérre, utána pedig macskalépcsőn az egész épület legtetejére, ahová tényleg csak a bádogos megy fel, ha ki kell javítani valamit. Van ebben valami izgalom: ezt próbáljuk megmutatni, s amennyire lehet, átadni a nézőknek.

– Találnak arról az olvasók valahol információt, hogy az általatok bemutatott helyek közül melyek látogathatók a nyilvánosság számára?

– B.B.: Az új epizódjaink cikkbe ágyazva jelennek meg a valasz.hu-n, s ebbe bele szoktam írni, hogy látogatható-e az adott épület. A kőbányai pincerendszert például mindenkinek szívből ajánlom, oda tényleg bárki elmehet vezetett túrára, és nagyon ritkán, egyszer egy évben a Parlament kupolájába is fel lehet menni szervezett látogatás keretében. Aztán a Pogánytoronyba elmenni például nem nagy teljesítmény, ott inkább az építmény hátterének ismerete és történeti kontextusa az, ami érdekes. De a régi Nemzeti Színház víztornya például magánkézben van, kérték is, hogy jelezzük, hogy nem látogatható, ne is próbálkozzon ezzel senki.

– R.L.: Nem célunk, hogy turistaforgalmat generáljunk a helyeknek, mindössze bemutatni szeretnénk azokat. Nem az a cél, hogy innentől kezdve mindenki például a csepeli vízműveket bombázza, hogy „Engedjetek be a víztornyotok tetejére, mert láttam, hogy a Barnáék is voltak!”

– Múlt héten megjelent a második évad első epizódja a Magyar Szentföld-templomról, tegnap debütált a régi Nemzeti víztornyáról a második rész. Mi várható még?

– R.L.: Szerintem nagyon izgalmas lesz az Operaházról szóló film, akárcsak a Molnár János-barlangról szóló epizód. A második évad talán legizgalmasabb témája egy tényleg szinte láthatatlan szlovák evangélikus templom a Rákóczi úton, félúton a Blaha és a Keleti között. Nagyon kevés ember tud csak róla, mert köré épült egy társasház.

– Változtattatok valamit az elgondolást, a megközelítést, az alkotói folyamatot illetően az első évadhoz képest?

– B.B.: Igyekeztünk minden online videós amatörizmust kiirtani az új részekből. Az új évadot 4K-kamerával, profibb légi felvételeket biztosító eszközzel készítettük, illetve kiegészítjük a riportokat animációkkal, rekonstrukciós rajzokkal is, hogy a bemutatás még mélyebb legyen.

lbp_1_csepel.jpg

Budapest legjobb terasza: a csepeli víztorony teteje

– Ez egyben, gondolom, azt is jelenti, hogy kicsit hosszabbak lesznek az egyes részek. Nem féltek attól, hogy abban a fragmentálódott figyelmű világban, amiben élünk, s amiben az emberek koncentrációja, figyelme egyre csökken, és sok nézőnek már egy egyperces YouTube-videót sincs türelme végignézni, a hosszabb epizódokkal menet közben elveszítetek néhány nézőt?

– B.B.: Az anyagaink átlag 5-8 percesek; tudom, hogy ez online mércével, Youtube-os „attention spannel” mérve éppen a tűréshatáron van, de kifejezetten azokra a nézőkre „lövünk”, akiknek van ennyi ideje egy-egy fővárosi érték megismerésére.

– R.L.: Ha követnénk a trendeket, egy jópofa, harsány riporter szórakoztatná a nézőket, miközben díszletként cserélődik mögötte az Operaház, a Molnár János-barlang vagy a Szentföld-templom. Számunkra viszont elsősorban a bemutatni kívánt épületek, helyszínek, értékek a fontosak.

– Említettétek, hogy a mecenatúraprogram nélkül nem lett volna lehetőségetek ezt a riportsorozatot elkészíteni. Mi a véleményetek a pályázati rendszerről?

– B.B.: A pályázaton elnyerhető támogatás lehetőség, hogy egy-egy anyagra több időt szánva, jobb technikai feltételek között dolgozzunk. Ebből a szempontból már a Missziós terület és a Láthatatlan Budapest első évada is nagy, fontos ugrás volt.

– Van-e tervben harmadik évad, s ha igen, el lehet-e már annak terveiről valamit árulni?

– R.L.: A csapat részéről a szándék teljesen egyértelmű: szeretnénk folytatni. Mióta foglalkozunk a témával, oldalirányból, innen-onnan folyamatosan jönnek további ötletek, úgyhogy nemhogy szűkül, de egyre inkább bővül az érdekes helyek száma, ahová még jó lenne ellátogatni, amelyeket még érdemes lenne láthatóvá tenni.

komment

Címkék: ismeretterjesztő film Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Neumann János-pályázat Réti László Borbás Barna

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása