A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 26-ai ítéletével újabb fejezetéhez érkezett a Klubrádió és a Médiatanács közötti jogvita, noha a felek és a közvélemény is joggal várta, hogy a döntésre felhatalmazott szerv most végre pontot tesz a régóta húzódó ügy végére. Nem ez történt.
A bíróság ítélete – amely ellen már egyik fél sem kérhet újabb jogorvoslatot – ahelyett, hogy megoldotta volna a problémát, ellentmondásos jogi helyzetet hozott létre és újabb problémákat hozott felszínre. A bíróság által teremtett patthelyzet jogállami keretek közötti megoldása már nem a Médiatanács és nem is a bíróság kompetenciája.
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján a helyzet a következő: a Budapest 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázat eredményes, de a versenyben maradt Klubrádió pályázata alakilag érvénytelen, mert nincs aláírva a pályázat minden oldala.
A Klubrádió pályázatának aláírások hiánya miatti alaki érvénytelensége több ítélőtáblai döntésből egyértelműen levezethető. Vagyis ezt a követelményt nem a Médiatanács állította a pályázók elé, hanem a bíróság; sőt a Médiatanács az aláírások tekintetében kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy egyetlen pályázótól sem várható el ezen alaki szabály bíróság által megkövetelt legszigorúbb értelmezése és érvényesítése.
A bíróság az aláírási kötelezettség „sajátosan” szigorú értelmezéséből kiindulva már márciusban kimondta, a Klubrádió kezdeményezte eljárás ítéletében, hogy „a pályázónak a pályázati ajánlat eredeti példányát alkotó valamennyi dokumentum minden oldalát alá kell írnia.”
Azt is hangsúlyozta, hogy a kötelezettség tekintetében nincs különbség üres vagy tartalommal bíró oldal között, mondván „az alperes (…) nem szabályozta egymástól eltérően az érdemi információt tartalmazó iratokat az ilyen tartalommal nem bíró iratoktól, lapoktól, oldalaktól” … azaz „megkülönböztetett szabályozás hiányában a pályázati ajánlat minden dokumentumára, azaz minden oldalára vonatkozott az aláírási, mégpedig a cégszerű aláírási kötelezettség.”
Még világosabban fogalmazott az Ítélőtábla a Kapos Rádió Szolgáltató Kft. ügyében hozott ítéletében, amikor megállapította, hogy mivel a „felperes az üres oldalakat nem oldalszámozta és nem írta alá cégszerűen, olyan ajánlatot tett, amely – a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint kétséget kizáróan – nem felelt meg az ajánlattal szemben támasztott alaki érvényességi feltételeknek.” Vagyis a pályázat alakilag érvénytelen, ami miatt a bíróság ki is zárta a pályázót.
Ugyancsak félreérthetetlenül szögezi le a „tartalommal nem bíró”, azaz üres oldalak aláírásának kötelezettségét a Fővárosi Ítélőtábla a Klubrádió ajkai frekvenciájával (Rádió Jam Zrt.) kapcsolatos ügyében hozott ítélete, mely kimondja, hogy a „a felperesnek a pályázati ajánlatának minden oldalát (és nem csupán a tartalommal bíró oldalát) folyamatos sorszámozással és aláírással kellett volna ellátnia.” A pályázati ajánlat alaki érvénytelensége miatt a bíróság itt is kizárta a pályázót.
Ennél is egyértelműbben fogalmaz az Ítélőtábla a Rumba Rádió Kft. ügyében, ahol rögzíti: „Azzal, hogy a felperes az üres oldalakat nem írta alá, illetőleg az alperesi határozatban nevesítetten felsorolt mellékleteket sem írta alá, olyan ajánlatot tett, amely nem felelt meg az ajánlattal szemben támasztott alaki érvényességi feltételeknek.” A pályázati ajánlat alaki érvénytelensége miatt a bíróság ez esetben is kizárta a pályázót.
A Budapest 95,3 MHz-es frekvenciára beérkezett pályázatok közül egyedül a Klubrádió pályázata van még versenyben. A Klubrádió pályázati ajánlatának nincs aláírva minden oldala, azaz a pályázata alakilag érvénytelen, ahogy érvénytelen volt a Kapos Rádió, a Rádió Jam és a Rumba Rádió pályázata. A médiatörvény szerint, ha nincs érvényes pályázat, akkor a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani. Eredménytelen pályázaton nyertes sem hirdethető jogszerűen.
Az Ítélőtábla ezzel szemben a Budapest 95,3 MHz-es pályázati eljárást eredményesnek nyilvánította, és egy minden kétséget kizáróan, a felsorolt ítéletek szerint is alakilag érvénytelen pályázatot akar nyertessé nyilváníttatni a Médiatanáccsal. Ez ellentmond minden jogállami normának, és sértené annak a csaknem hatvan pályázónak a jogait, akik korábban az aláírások hiánya miatt az Ítélőtábla döntései által is megerősítve lettek kizárva a pályázati eljárásokból.
A Médiatanács nem diszkriminálhat pályázókat és következetes jogalkalmazással nem hozhat meg objektíven törvénysértő döntést. A Médiatanács jogellenesen járna el akkor is, ha az ügyben nem hozna döntést, mert akkor nem tenne eleget a bíróság általi új eljárásra kötelezésnek. A Médiatanács egyetlen jogszerű döntést hozhatna, mégpedig azt, hogy módosítja eredeti határozatát és érvényes pályázat nem lévén, eredménytelenné nyilvánítja a pályázati eljárást. Ezt a lehetőséget azonban az Ítélőtábla döntése zárja ki.
Mivel hivatalból a Médiatanács az Ítélőtábla döntése nyomán megszületett jogszabálysértő határozatot nem tudja orvosolni, ezért az egyetlen megmaradt jogállami megoldást felhasználva indítványozza, hogy az ügyészség – mérlegelése szerint – hivatalból indítson vizsgálatot és terjesszen elő ügyészi felhívást az Ítélőtábla döntése következtében kialakult jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében.
