Csaták a kertünk alatt

2013.03.05. 09:42 :: Sajtoiroda

Interjú Mosonyi Szabolccsal, aki a leghírhedtebb hódítókat mutatja be a behurcolt fajokról szóló természetfilmjében

Híradás a frontvonalról: szürkülőben a természet, mert új fajok érkeznek. Miért és miként lehet igaz ez az ellentmondás? Erre keresi a választ Mosonyi Szabolcs Csendes gyarmatosítók c. filmjében, amely a Médiatanács ismeretterjesztő-filmes pályázatán nyert támogatást. A nézők szembesülhetnek azzal, hogy milyen károkat okozhatnak a külföldről idekerült inváziós fajok az őshonos faunában. Vajon győz majd a távol-keleti amurgéb az őshonos lápi póc felett, a kelet-ázsiai harlekinkatica a hétpettyes katicabogár felett vagy az Észak-Amerikából idehurcolt cifrarák a magyar folyami rák felett?

Az alkotóról dióhéjban

MosonyiSzabolcs.jpgGyerekkora óta érdekli a természet megörökítése, eleinte fotózott. Biológia-földrajz tanári szakot végzett. Már az első komolyabb filmes munkája iránt érdeklődött a televízió: az ezerszínű Tátráról készült filmjét a Duna Tv vette meg. Azóta számos témát feldolgozott. 2006-os filmje, a Gyapjaspille – hernyók a pokolból a hazai erdőkben néhány éve óriási károkat okozó lepkefajról készült és 15 díjat nyert el. A Kárpát-medence bennszülött és őshonos fajait bemutató Endemica Hungarica (2012) című alkotása adta az ötletet a ring túloldalán küzdő fajok, a Csendes gyarmatosítók forgatásához. A Médiatanács decemberben a változó Szigetközzel foglalkozó filmtervét is támogatott pályázattá nyilvánította.

– Valóban vesztésre állunk? Tényleg nincs esélyük őshonos fajainknak az újonnan megjelent agresszív fajokkal szemben? Vagy még nincs lefutva a meccs, ezért csak helyzetjelentésről lehet beszélni?

– A küzdelem vége még valóban nem látszik. Azt azonban tudni kell, hogy a behurcolt fajok nagy része elvérzik a már itt élő élőlények ellenállásán, és csak kis részük képes arra, hogy elvegye egy-egy őshonos állat vagy növény életterét. A fajok közötti csata állandóan jelen van, de ez az átlag városlakó számára nem nagyon tűnik fel, hiszen egy urbanizált környezetben élő ember elsősorban a nyugalommal, a kikapcsolódással azonosítja a természetet. A film egyik célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok most is, jóformán a szemünk előtt is folyamatosan alkalmazkodnak egymáshoz. Ami változott a múlthoz képest, az az újonnan megjelenő fajok száma egy adott időszak alatt.

–Hogyan keveredhet ide egyre több új jövevényfaj? A darwini törvények szerint a legrátermettebb faj tölti be az adott életteret – miért lenne baj a változás?

– Egyrészt a modern világban egyre intenzívebb a nemzetközi kereskedelem, és az árukkal, poggyászokkal együtt az előírások ellenére is érkezhetnek potyautasok. Az éghajlatváltozás hatására szintén módosul egy adott élőhelyen található fajösszetétel. Harmadrészt az ember tudatosan is hozhat be új fajokat, például étkezési célból vagy kártevők ellen.

Ezek a változások túl gyorsak ahhoz, hogy egyensúlyi állapot maradjon fenn. Egyszerűen nem hagyunk időt a természetnek, hogy regenerálódjon egy-egy támadás után, hanem újabb és újabb csapások érkeznek, ami végül ahhoz vezethet, hogy csökken a biodiverzitás.

– Milyen tulajdonságok segítik győzelemhez az őshonos fajokkal szemben sikeres betolakodókat?

– Ezt a kérdést a film forgatásakor mi is minden esetben feltettük a szakértőknek, és ők leginkább az alkalmazkodóképességet emelték ki. Olyan fajok tudnak helytállni, amelyek rugalmasak, és az eredeti élőhelyhez képest új környezetben is képesek boldogulni. Néha olyan tulajdonságuk támogatja őket, amely nincs jelen az itteni populációban, például egy olyan betegséggel együtt érkeznek, amelyet ők elviselnek, de az őshonos versenytársat legyengíti, megöli. Példa erre a cifrarák, amelyik egy súlyos gombabetegséggel fertőzte meg a hazai folyami rákok állományát, és a kihalás szélére sodorta őket. A másik lehetőség, hogy olyan szokásuk van, ami versenyelőnyhöz juttatja őket: a kerti hangyák például több négyzetkilométerre kiterjedő szuperkolóniákat alkotnak, míg őshonos hangyáink erre nem képesek.

Néha azonban túlnyerik magukat a korábban sikeres gyarmatosítók, és összeomlik az adott bejövő faj populációja. Emiatt maradt ki végül a filmből például a spanyol meztelencsiga, amely ugyan korábban hatalmas tömegben volt jelen egy-egy élőhelyen, de amikor tavaly nyáron kivonultunk a megadott helyszínre, már egyetlen példányt sem találtunk a szokatlan aszály miatt. Idén viszont nagy esélyük van a visszatérésre.

spanyolcsiga.jpg

A hoppon maradt spanyol csupaszcsiga

– Hogyan válogatták ki a behurcolt fajok közül azt az ötösfogatot, amelynek tagjai  szerepet kaptak a filmben? Miként zajlott a „casting”?

– Nem akartunk fajlistát készíteni, inkább igyekeztünk a leghírhedtebb hódítókra, Magyarországon a legnagyobb károkat okozó inváziós fajokra koncentrálni azt is figyelembe véve, hogy azok minél változatosabb rendszertani kategóriákból kerüljenek ki. Választottunk tehát egy gerincest, az amurgébet, amely ellen a lápi póc küzd. Lett egy puhatestűnk, a kosárkagyló, amely az őshonos folyami kagylók, például a nagy borsókagyló és a folyami gömbkagyló életterét hódítja meg. A rákok osztályából a cifrarákot mutatjuk be, amely a „sima” folyami rákot igyekszik legyőzni. Végül, mivel a rovarok adják az élővilág legnépesebb osztályát, közülük kettőt is kiemeltünk: a harlekinkaticát, amely a hétpettyes katica felett próbál uralmat szerezni, és a kerti hangyát, amely a „hagyományos” fekete és vörös hangyáink jövőjét fenyegeti.

Egyébként sok más fajból választhattunk volna, közismert például a vörösfülű ékszerteknős vagy törpeharcsa elterjedése is. Sőt, nemcsak állatok, hanem növények is lehetnek inváziós fajok, gondoljunk csak a parlagfűre.

– Mi a véleménye a ismeretterjesztő filmek pályáztatásának jelenlegi rendszeréről?

– Nyugat-európai színvonalúnak tartom, főleg amiatt, hogy a filmek utóéletét is nyomon követik, segítik a forgalmazásban, a filmek népszerűsítésében, azért, hogy a filmek minél nagyobb közönséghez eljussanak. Érdekes, hogy a konzultációkon személyesen is találkozom a bírálókkal, sokkal személyesebbé válik így a jelentkezés. Amit viszont vissza lehetne hozni, az a normatív támogatás – ez a fesztiválokon való megmérettetésre is jó hatással lenne.

hangyak.jpg

A rovarokat képviselő filmszereplők: frissen kikelt harlekinkatica és kerti hangya

– A természetfilmek sajátossága, hogy nehezen instruálhatók a főszereplők, az állatok.  A Csendes gyarmatosítóknál mennyire sikerült azt felvenni, amit elterveztek?

– Körülbelül hatvan százalékban – ez az arány átlagosnak mondható más filmekhez képest. Örültem, ha sikerült megúsznunk a műtermi felvételeket, mert ott a díszletet is magunknak kell felépítenünk, a természet meg tálcán kínálja. Szerencsére például a hangyarajzásnál jól időzítettünk. Bár kellett azért műtermi jelenet is, amihez Ytong-elemekből fabrikáltunk össze egy formikváriumot (speciális hangyaterrárium). A hangyák néhány nap alatt szépen belakják, és felépítik a kolóniát.

– Egyetlen olyan, magyar természetfilmes által készített filmrészlet van, amit David Attenborough is felhasznált egyik filmsorozatában – ezt ön készítette a tiszavirágzásról. Hogy került vele kapcsolatba?

– Ezt nem én intéztem, hanem a termeszetfilm.hu munkatársai. Ők több magyar jelenetet is felajánlottak a BBC-nek, de ezekben nem volt benne az említett felvétel. Az ajánlat nyomán viszont érkezett tőlük egy kérés, hogy egy frissen kifejlett kérész vedléséről szeretnének egy anyagot, ahogy éppen kibújik a lárvabőréből. Nekem szerencsére volt ilyen felvételem. Ezt elküldték nekik és megfelelt, így belekerült az Élet az aljnövényzet közt egyik epizódjába. Egyébként lehet, hogy volt már azóta más, magyar filmes által készített jelenet is, de én úgy tudom, hogy a kérészes részlet volt legalábbis az első.

Tiszavirág első vedlése from Szabolcs Mosonyi on Vimeo.

Az Attenborough-filmbe bekerült magyar jelenet: a tiszavirág első vedlése

– Mi lenne az ön számára ideális filmtéma, ha ahhoz se pénz, se idő, se szakértő nem hiányozna?

– Hm, ilyen szempontból még nem gondolkodtam az ötleteken. Az biztos, hogy a most forgatás alatt álló szigetközi téma nagyon tetszik. Szeretem az ottani víz alatti felvételeket, gyönyörűen átlátszó a víz, és jól mutat a halrajokkal. Igyekszem Discovery-stílusban dolgozni, azaz pörgő, látványos, gyors vágásokkal tarkított filmet készíteni, hogy a nézők számára érdekes élményt adhassak. Szoktam nézni a csatornát, hogy kövessem a trendeket.

–Van-e a természetfilmesnek háziállata, vagy az állatszeretetét kiéli a munkájában? Van-e kedvenc állata a vadonból?

– Háziállatot nem tartok, sajnos nincs rá időm. A vadállatok közül a jégmadarat nagyon szeretem.

– Mit gondol, lesz-e mit filmezni Magyarországon egy természetfilmesnek 50 év múlva?

– Hogyne, van rá esély. Úgy látom, hogy itthon és az EU-ban is magas színvonalú a természetvédelem. Nem lesz gond. Sok ember sokat dolgozik azért, hogy a természetet minél jobban megóvjuk. Tíz évvel ezelőtt sokkal borúlátóbb lettem volna.

1 komment

Címkék: ismeretterjesztő film Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Mosonyi Szabolcs

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása