„Drukkolok, hogy akár Nobel-díjat is érjen a felfedezés”

2014.04.23. 10:25 :: Sajtoiroda

Interjú B. Révész László dokumentumfilm-rendezővel

A bennünk rejlő védelem címmel készít ismeretterjesztő filmet a több mint 50 éve a filmes pályán tevékenykedő rendező, B. Révész László. Már 2001-ben is forgatott Kulcsár Gyula rákgyógyászati felfedezéséről, de az azóta napvilágot látott tudományos eredmények indokolttá tették, hogy a témát újból a nézők elé tárja. Az 52 perces alkotás a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatán jutott pénzügyi forráshoz.

Az alkotóról dióhéjban

B.Révész László rendező.jpg

B. Révész László Balázs Béla-díjas dokumentumfilmes rendező 1942-ben született, fél évszázada van a pályán. Családja Horvátországból, Vukovár mellől menekült Magyarországra. Pécsett járt középiskolába, padtársa Sólyom László volt. Az ELTE-n magyart, latint és szociológiát hallgatott, 1962-ben Ráday Mihállyal és Perényi Endrével közösen megalapította az ELTE Amatőrfilm Klubját. 1971-ben Keleti Márton osztályában adásrendezőként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Magyar Televízióban a Társadalomtudományi Szerkesztőséget vezette. Több tucat alkotás fűződik a nevéhez, ő jegyzi Magyarország egyik első, holokausztról szóló dokumentumfilmjét. Egyedülálló módon több évtizedet átfogó dokumentumfilmeket is forgatott Pogány és Nádudvar településekről, de megörökített értelmiségi hajléktalanokat és a magyar telivértenyésztés nagy alakjait is. Bemutatás előtt áll két, a Médiatanács által támogatott filmje – A bennünk rejlő védelem című ismeretterjesztő film, valamint a Szent József a Dobroda partján című, egy szakiskola életét megörökítő dokumentumfilmje. Emellett jelenleg portréfilmet készít Mezey Katalin József Attila-díjas költőről.

– Mi tette aktuálissá, hogy ismét filmet forgasson Kulcsár Gyula rákkutató felfedezéséről?

– Azért pályáztam a Médiatanácsnál ezzel a témával, mert fejlődött az ügy. Tovább finomodtak a kutatási eredmények, jobban értik a hatásmechanizmust, és újabb termékek születtek ezek alapján, mindezeket pedig érdemes bemutatni a közönségnek.

– Korábbi interjúiban azt nyilatkozta, hogy filmkészítéskor harcos pesszimizmussal tekint a jövőbe. A most feldolgozott témájához, egy magyar rákgyógyászati felfedezéshez viszont szükséges némi optimizmus. Hogyan oldotta fel az ellentmondást?

– A harcosságom ma is megvan. A pesszimizmust akkor emlegettem, amikor – néhány éve – a korábbi filmtámogatási struktúrát megszüntették, és nem lehetett forráshoz jutni, 2-3 évig teljes sivatag volt a mostani pályázati rendszer kiépüléséig.

Egy ismeretterjesztő film forgatásakor a téma az elsődleges, a szerepem a krónikásé. Az optimizmusom talán ott érhető tetten, hogy rokonszenvezek azzal a gondolattal, hogy a felfedezés hasznosítása ne kerüljön ki Magyarországról, mint annyi más találmányunkkal megtörtént már. Úgy gondolom, hogy tudományosan ez akkora jelentőségű felismerés, ami idővel akár Nobel-díjat is érhet. Én mindenesetre drukkolok ennek a lehetőségnek.

– Mit volt a legnagyobb nehézség, amivel szembesült a film készítése során?

– A forgatás maga rendben zajlott. Ami meglepő volt, hogy a Duna TV – bár előzetesen adott már szándéknyilatkozatot arról, hogy le kívánja vetíteni a filmet – a film utolsó simításainál aggályait fejezte ki amiatt, hogy esetleg burkolt reklámnak lennének tekinthetők a film egyes részei, ahol a kifejlesztett termékekről van szó. Mi természetesen a törvényi rendelkezéseknek teljes körű figyelembevételével készítettük el a filmet, de a megfogalmazott észrevételek hatására még akkurátusabban gyomláltunk ki minden reklámnak értelmezhető momentumot a filmből. Nehéz azonban úgy bemutatni egy tudományos felfedezést, aminek konkrét terméke is van, és kereskedelmi forgalomba kerül tápszerként, italporként, hogy nem utalunk rá semmilyen formában. A márkanevet kitakartuk, ahol látszott, kisípoltuk, ahol beszélgetésben elhangzott, de például megszólaltattuk a szert forgalmazó cég vezetőjét, akinek a titulusát kiírtuk a képernyőre a szabályoknak megfelelően, és ott fel kellett tüntetnünk a vállalkozás nevét is – ami történetesen egybeesik a márkanévvel.

dr. Kulcsár Gyula, a feltaláló.jpg

Kulcsár Gyula, a feltaláló

Szerencsére ezen többletmunkák után a televízió az eredeti megállapodásnak megfelelően várhatóan fél éven belül le is vetíti a filmet. Itt jegyzem meg, hogy éppen a Duna TV tűzte műsorra a szintén a Médiatanács által támogatott, a magyar pálinkakultúrákról szóló filmsorozatot is, ami a mi filmünkével megegyező, ismeretterjesztő módon és szándékkal mutatta be a témát és a kapcsolódó termékeket, és ott tudomásom szerint nem merült fel a burkolt reklám lehetősége. Ez a példa rámutat a médiatörvénybeli szabályozás többféle értelmezési lehetőségeire is, amit a jogalkotóknak hasznos lenne a jövőben egyértelműbbé tenni.

– Milyen szemszögből közelítette meg a témát?

– A tudományos felfedezést állítottam a középpontba, a cél az volt, hogy megismertessem a nézőkkel a kutatási eredményeket. Animációs betétekkel illusztráljuk, hogy mi zajlik a vérben, melyek azok az emberi véráramban megtalálható molekulák, amelyek szerepet játszanak a daganatos sejtek öngyilkosságában, apoptózisában, és amelyek segítségével mellékhatások nélkül fel lehet venni a küzdelmet a rák bármely fajtája ellen, ha azt elég korán felismerik. Bemutatunk gyógyult betegeket, köztük orvost is, akiknek rosszindulatú daganata volt, és a kezelés hatására mára ismét egészséges, olyan orvosokat, akik kiegészítő szerként alkalmazzák, és megszólaltatunk kétkedőket is – tehát igyekszünk minden oldalról megvizsgálni a tudományos felismerés által felvetett kérdéseket. A stáb kitűnő munkát végzett a forgatás és az utómunkálatok során, az operatőr Nádorfi Lajos, a szerkesztő Mudry Péter, a vágó Uchlaczky Lilian volt.

Csutoros Orsolye gyógyult beteg gyermekével.jpg

Csutoros Orsolya gyógyult beteg gyermekével

– Nemcsak a rákgyógyászat témájában nyert pályázatot a Médiatanácsnál, hanem egy hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó oktatási intézmény, az egyházasgergei Szent József Katolikus Szakiskola bemutatásának tervével is. A sok iskola közül miért éppen ez méltó a nézők figyelmére?

– A véletlenek sokszor segítenek. Egy alkalommal egy fiatal történésszel beszélgettem egy teljesen más téma kapcsán, és ő egy félmondatban megemlítette, hogy ebből a faluból származik, és hogy milyen jól működik itt ez az iskola 1993 óta, és ez felkeltette az érdeklődésemet. A húszéves évforduló jó apropó volt arra, hogy foglalkozzak a témával. Nemcsak a szakács-, asztalos- és bolti eladó képzésről szól a film, hanem a diákokról, a családjaikról, az általuk képviselt pozitív példáról. Arról, hogy ki lehet törni a funkcionális analfabetizmusból, és hogy lehet találni olyan sikeres, végzős fiatalokat, akik nyíltan vállalják cigány identitásukat, valamint a vallás szerepe is szóba kerül. Az intézmény fenntartója egyébként a váci egyházmegye, így a filmben Beer Miklós püspök is megszólal. Az első vetítést már megtartottuk a szereplők számára, és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.

– Több mint öt évtizedes filmes tapasztalat birtokában hogyan vélekedik a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra filmes pályázati rendszeréről?

– Sok pozitívuma van – például jó megoldás, hogy egy-egy témával többször is lehet pályázni, és ha forráshiány miatt az egyik fordulóban nem sikerült pénzhez jutni a forgatáshoz, a következő fordulóban ismét meg lehet próbálni. A bírálóbizottságot azonban sokszor elég nehéz meggyőzni: van például két olyan település, Nádudvar és Pogány, amelynek az életét évtizedeken át dokumentáltam, és szerettem volna a jelenkori viszonyokat is megörökíteni a pályázat segítségével, és bár többször is jelentkeztem a kiírásokon, egyszer sem kaptam rá támogatást. A rákkutatási eredmények feldolgozását viszont tudtam folytatni a Médiatanács pályázati pénzéből, ahogy egy új témámnak, a szakiskolai filmnek is bizalmat szavaztak.

Tanulók 2..jpg

Végzős diákok a Szent József a Dobroda partján című dokumentumfilm forgatásán

2 komment

Címkék: dokumentumfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Kollányi Ágoston B. Révész László

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása