Május 18. és 22. között zajlik Gödöllőn a 2. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, amelyre több mint 200 filmnevezés érkezett 32 országból. A fesztivál idei kiemelt témája „A víz, a vizes élőhelyek és védelmük”. A vetített alkotások között tizenegy, a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának keretében támogatott természetfilmet is megtekinthetnek az érdeklődők, köztük az idei Filmhét legjobb ismeretterjesztő film kategóriájának fődíját elnyerő Vad Kunság – A puszta rejtett élete című alkotást is. A fesztiválra a belépés ingyenes.
Szafari a nagyvárosban
Királyi Kastély Lovarda, május 20., péntek, 8.17
01_KONYHATUNDEREK_FINAL from Filmjungle on Vimeo.
Lerner János, Stodulka Gábor, Takács Rita és Vidos Erik filmjében az ismert zenész és amatőr természetbúvár műsorvezető, Varga Livius segítségével úgy mutatják be a nagyvárosokban élő állatfajokat, hogy egyszerre szórakoztatják és informálják a nézőt. 16-szor 5 percen, a „konyhatündérektől” kezdve a „csőrmestereken” át a „az éjszakai pillangókig”. Az alkotás a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának Kollányi Ágoston-pályázata jóvoltából készülhetett el.
Szárnyakat a magasba!
Királyi Kastély Lovarda, május 20., péntek, 9.30
A parlagi sas Magyarország talán legfenségesebb ragadozó madara, és egyike azoknak a főszereplőknek, amelyek Tóth Zsolt Marcell ismeretterjesztő filmjét uralják. A Kárpát-medence azért egyedülálló, mert különféle mikroklímájú élőhelyek sokasága miatt itt egyszerre találhatóak meg a meleg és hidegkedvelő fajok, az áttelelő és vonuló madarak. Ők, a madarak pedig olyan szemszögből látják világunkat, mint senki más. A filmet Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta.
Herman 100 / MMe 40 avagy a természetvédelem hajnala Magyarországon
Királyi Kastély Lovarda, május 20., péntek, 11.48
2014-ben volt a legendás természettudós, utazó és polihisztor, Herman Ottó halálának 100. évfordulója, és ugyanekkor ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Vajon mi köti össze egymással a természettudományok nagyszakállú öregjét és a hazai természetvédelem fontos szereplőjét? Molnár Attila Dávid tudományos ismeretterjesztő filmje egy átívelő utazás, melyből kiderül, minek és kinek köszönhető, hogy Magyarország még ma is rendkívül gazdag természeti kincsekben. Az alkotás a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja Kollányi Ágoston-pályázatának jóvoltából készülhetett el.
Fajmentők akcióban – Vizek bennszülöttei
Királyi Kastély Lovarda, május 20., péntek, 16.23
Mosonyi Szabolcs filmjének hőse a csak a hévízi termálvízben honos hévízi vadponty, illetve azok a halbiológusok, akik a gödöllői Szent István Egyetemen a világon egyedülálló módon szaporítják, nevelik a ritka, veszélyeztetett halfajokat. Miközben a munkájukat végzik, megtudunk egy s mást a halak életétől és megismerkedünk a környezettel, ahol ezek a fajok fennmaradtak. A tudományos ismeretterjesztő film elkészülését a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának Kollányi Ágoston-pályázata tette lehetővé.
Vad Kunság – A puszta rejtett élete
Gödöllői Könyvtár, május 20., péntek, 17.01
Vad Kunság official trailer from Szabolcs Mosonyi on Vimeo.
Első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli. A magyar puszta mégis más. Titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, a homokból buckákat épít a szél, mint a sivatagokban, agancsok csattognak, akár a kardok, és mindezt megtapsolja egy bagoly. A legfurább szerzet mégis a főszereplő, az aranysakál. Mosonyi Szabolcs természetfilmje – amelyet a mozik továbbra is műsoron tartanak – a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja Kollányi Ágoston-pályázatának forrásából készülhetett el.
A Vargyas-szoros elveszett világa
Királyi Kastély Lovarda, május 20., péntek, 18.54
A Vargyas-szoros egy páratlan szépségű, kivételes adottságú, természeti kincsekben bővelkedő hely. Lerner János és Tóth Zsolt Marcell filmje úgy mutatja be a medvék és farkasok járta helyet, hogy a négy évszak minden különlegessége megmutatkozzon a képkockákon. A főszereplő, Varga Livius bejárja, megismeri a szurdokot, leereszkedik a barlangok termeibe és felkapaszkodik a sziklatornyok csúcsaira, hogy kamerákat helyezzen el olyan pontokon, ahol később akár hiúzok is portyázhatnak. Az ismeretterjesztő film elkészülését a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programja a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta.
Lyme – egy régmúlt kór hajnalán
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 09.51
Kevés olyan betegség van, amelynek nincs egyértelmű tünete: a Lyme közéjük tartozik. A kullancscsípés körül megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír csupán a betegek 50 százalékánál diagnosztizálható. Minden más tünete pedig valami egyéb megbetegedéshez hasonló, ráadásul a lappangási idő a néhány naptól akár a harminc évig is terjedhet. A Lyme megterheli az egészségügyet, felborítja a munkaerőpiacot, családokat bont szét anélkül, hogy tudnánk: egy betegséggel állunk szemben. Berta Enikő filmje, amely a Médiatanács Kollányi-pályázatán nyert támogatást, orvosok segítségével mutatja be a betegséget.
Növényi stratégiák
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 10.45
Az ismeret, hogy hogyan élnek a növények, az átlagembernél megreked egy ponton: locsolni kell őket, és akkor megnőnek. Csakhogy a növények nem passzívan vegetáló lények. Megjegyzik a múlt eseményeit, megtervezik jövőjüket, és kíméletlenül saját érdekeiket tartják „szem” előtt. Furfangos taktikáik vannak, amelyeket csak most kezdünk igazán felfedezni. És valljuk be, kinek jutna eszébe, hogy az a jelentéktelen kis saspáfránybokor, ami mellett elhaladunk egy tavaszi sétánk alkalmával, egyidős lehet a magyar honfoglalással? Berta Enikő és Hepke Tímea tudományos ismeretterjesztő alkotása a Médiatanács Kollányi-pályázatán nyert támogatást.
Friss piócát tessék!
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 11.40
A valaha minden képzeletet felülmúlóan népszerű nadályterápia alighanem egyidős az orvostudománnyal. Zsíros húsokért rajongó eleink főleg köszvény és gutaütés ellen „ragasztottak” nadályt, a vizek pedig bőségesen ontották az éhes vérszívókat. Külföldre is eljutott a híre, milyen bőven „terem” mifelénk a nadály, mígnem a XVIII. század végére virágzó üzletág lett a piócakereskedelem. Bonaparte Napoleon császár egy év alatt 6 millió piócát vásároltatott Magyarországon, az USA-ban pedig nemrég az „élő orvosi segédeszköz” kategóriába sorolták ezt az eleven minigyógyszergyárat és biopatikát. Kormos Ildikónak a piócakúra fontosságáról készített tudományos ismeretterjesztő filmje a Médiatanács Kollányi-pályázatának forrásából készült el.
Amit csak a madár lát
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 15.37
Magyarország számos olyan helyet rejt, amely a nyilvánosságtól elzártan őrzi annak az ősi tájnak a maradványát, amely egykor jellemezte a Kárpát-medencét. Érintetlen, zavartalan helyszínek, amelyek csak a szakértők és a terület őrzői előtt nyílnak meg. Kelet-Magyarország hat ilyen lenyűgöző helyére viszi el a nézőket a Debrecen Televízió új, kétrészes ismeretterjesztő filmje. A Széles Tamás rendezte alkotást a Médiatanács a Kollányi-pályázat keretein belül támogatta.
Történet a mangalicáról
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 16.54
Mit tud a mangalica, amit a fehérsertés nem? Egyáltalán miben különböznek, azonkívül, hogy az egyiknek sokkal több a szőre? Miért került a mangalica az elsőszámú húsforrásból a kipusztulás szélére, és hogyan járhatott be mégis őrületes karriert alig húsz év alatt? Hogy kerülnek Amerikába magyar-holland mangalicák? Melocco Anna ismeretterjesztő filmje arról a magyar mangalicáról szól, amelyért Spanyolországtól Japánig világszerte rajonganak. Annak ellenére azonban, hogy lassan meghódítja a világot, itthon mégis sok tévhit kering róla. A Médiatanács Kollányi-pályázatán támogatott alkotás többek között azt is tisztázza, hogy hogyan és miért lett e makkon élő félvad sertés a biopiacok sztárja; hogy miért drágább, mint a klasszikus sertés; hogy miben hasonlít a világ legdrágább marhahúsához, a wagyuhoz; hogy miért nem itthon készül a prémium minőségű mangalicasonka, s hogy lesz-e valaha akciós a boltokban a mangalicaszűz.
A Nagy-Küküllő útja
Gödöllői Könyvtár, május 21., szombat, 16.54
A Székelyföldet átszelő Nagy-Küküllő 220 kilométeres szakaszán nem csak a természet változatos és sokszínű, hanem az emberi történelem is. Több nemzetiség történelme, kultúrájának kibontakozása zajlott itt a századok során. Mindezeknek a folyó eddig néma tanúja volt, ám a filmben megszólal, és úgy mesél a partjain valaha élt és ma élő emberekről, mondahősökről, csatákról, szépségről és katasztrófáról, az ember és a természet ellentmondásos viszonyáról, amilyennek ő látta és látja azokat. Jakab Ervin tudományos ismeretterjesztő filmjét, melyet a Médiatanács a Kollányi-pályázaton támogatott, rövid játékfilmes epizódok színesítik. Az egyikben a néző időutazást tehet a XVI. század Székelyudvarhelyébe, a másikból pedig kiderül: egy régi, feledésbe merültnek hitt szász törvény ma is érvényes lehet.
