"A dokumentumfilm tágítja a körülöttünk létező valóságot" – interjú Dér Asia rendezővel

2017.06.08. 11:32 :: Sajtoiroda

Már életében is a „legtitkosabb rendezőként” emlegették, akkor sorozatosan betiltott filmjei miatt, de munkája szakmai és erkölcsi elismertsége ellenére is méltatlanul ismeretlen ma, tíz évvel halála után is. Ember Judit rendezőt kifejezetten a mai fiatalok, az Y-generáció számára szeretné bemutatni Dér Asia Visszahúz a múlt című dokumentumfilmjében. Az alkotást a rendezőről elnevezett pályázaton támogatta a Médiatanács, és szombat este 19.35-kor lesz a premierje az M5-ön.

Az alkotóról dióhéjban

da.jpgDér Asia a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott filmesztétika és médiatudomány szakon, majd a nemzetközi DocNomads mesterképzésén tanult dokumentumfilm rendezést. Rövidfilmjeit számos európai és dél-amerikai fesztiválon vetítették. Levelek anyámtól című filmjét tavaly a legjobb rövidfilm díjára jelölték a Magyar Filmhéten.

Elhangzott a filmben Ember Judittól, hogy dokumentumfilmet csak az élet rendezhet. Ez a film is hasonlóan készült? Az elképzelésedhez képest mennyit alakult a film a készítés során?

A dokumentumfilmben az a legcsodálatosabb, hogy van egy prekoncepciód, ami aztán az össze-vissza alakul, és a saját elképzelésed mentén, de rugalmasan alkalmazkodsz az élet adta fordulatokhoz. De ez a film egy kicsit más műfaj, mint amiről Ember Judit beszélt. Természetesen voltak meglepetések, de ez a dokumentumfilmen belül olyan műfaj, ahol muszáj hatvan percben összegezni egy életművet, ezért erősen kellett szerkeszteni a filmet. A vágóasztalon dőlt el, hogy mi lesz az a dramaturgiai ív, ami vezeti majd a nézőt, ez végül az Ember Judit és a traumák kérdése lett. Ember Judit pontosan érezte, hogy a traumák, a feldolgozatlan múltbeli események velünk maradnak, öröklődnek, újra felbukkannak az emberekben. És ha ez igaz az emberekre, akkor igaz egy társadalomra is. Ezért kell kérdeznünk a múltunkról, a történelmünkről, szembe kell néznünk a múlt hibáival, mert annak a következményei vagy a folytatása a jelenben csapódnak le.

Ember Judit központi kérdése a múltfeltárás és a nem-felejtés volt. A legfontosabb, amit szeretnék tőle megtanulni, hogy mi egy filmes, egy tudatos állampolgár szerepe és feladata, ha aggódik az országában lévő közállapotok miatt. Hogy lehet független gondolkodónak maradni minden időben és ideológiáktól mentesen, "sokoldalúan analizálni a valóságot". Sokféleképpen lehet felelősséget vállalni a társadalomban, és dokumentumfilmet csinálni óriási felelősség, mert a dokumentumfilm tágítja a körülöttünk létező valóságot, segít, hogy lássunk, máshogy lássunk. Ez azért is fontos, mert szerintem nagyon keveset tudunk a saját valóságunkról, valami különös buborékban élünk. Nehéz támpontokat találni a médiában, a közbeszédben. Odamenni és belenézni a másik ember buborékába – ezt nem mindenki tudja vagy akarja megtenni. Ezek a támpontok lehetnének a dokumentumfilmek, amelyek helyettünk nyitnak egy másik ember valóságára. Ehhez viszont az kellene, hogy a dokumentumfilmek elérhetőek legyenek a mozikban és a tévében, könnyen hozzáférhető intézményekben lehessen megnézni a legfrissebb alkotásokat a világból, mert ezek a filmek csodálatosak.

1_55.jpg

A címválasztás is a múlt feldolgozásának a témáját érinti: Visszahúz a múlt.

Ezt Ember Judit operatőre, Mertz Lóránd mondta az interjú során, és a filmben a Pócspetri film forgatásán készült emblematikus képsor alatt hangzik el, ahol megy előre az autó, és a visszapillantó tükörben látjuk a távolodó házakat: "megyünk előre, de visszahúz a múlt". Ennek a képsornak a dinamikája egyébként Ember Judit minden filmjében benne van.

Sok megszólaló volt a filmben. Könnyen belementek az interjúba?

A legtöbben igen, de elképedtek, hogy Ember Juditról fogok filmet csinálni, azt sem értették honnan tudok róla. Az volt a cél, hogy egy átfogó képet adjak róla, mint emberről és a munkásságáról, ezért sokmindenkivel szerettem volna interjút csinálni, olyanokkal is, akiknek esetleg konfliktusuk volt vele. Nem egy objektív, hanem egy nagyon sokrétűen szubjektív filmet szerettem volna csinálni, ezért van ilyen sok megszólaló. Amit nagyon sajnálok, hogy a filmjei szereplőiből nagyon keveset találtam meg.

2_48.jpg

Ha már ennyire meglepődtek, hogy ismered, meséld el, hol találkoztál Ember Judit filmjeivel?

Először az írásait ismertem meg, amik elképesztőek voltak, olyan dolgokról írt könnyedén, amiről számomra még a kérdésfeltevés is nehéz volt. Művészetről, szociológiáról, pszichológiáról - nagyon sajnálom, hogy nem írt könyvet a módszeréről. A filmjeit, már amennyit össze tudtam szedni, csak ezek után láttam.

Miben volt ő más, mint a többi akkori dokumentumfilmes?

A ’70-es és a ’80-as években nagyon sokan a Balázs Béla Stúdióból vállalták azt, hogy olyan témákról csinálnak filmet, amik a hivatalos politika szerint nem léteznek. De Ember Judit még ezekhez a témákhoz képest is továbbment egy lépéssel. De pontosan tudta, hogy mit csinál, tudta, hogy betiltás lesz a vége, és azt is tudta, hogy a harmincadik századnak csinálja a filmjeit. Teljesen mindegy volt, hogy milyen nagypolitikával átszínezett történelmi traumák álltak a háttérben, ő mindig az egyéni emlékezést tartotta szem előtt: az embert. Mindegy, hogy katolikus paraszt emberről, holokauszt túlélőről vagy miniszterelnökről csinált filmet. És szerintem ez az, amiben más volt, "Minden szereplőm én vagyok"- mondta. Ezért van az, hogy Ember Judit filmjei ma is borzasztóan izgalmasak, mert nem ideológiákról csinált filmet, hanem mindig megtalálta az egyedi igazságokat.

1_54.jpg

A filmed végén elhangzik, hogy csak egy filmje került kiadásra. Hogyan lehetséges ez?

Egy filmje elérhető DVD-én, A határozat. Most nemrég a Fekete Doboz Archívuma is felkerült a netre, köztük az Újmagyar siralom a tulajdonos jóvoltából. Az összes többi archívumokban van. A film bemutatója után a Puskinban többen odajöttek hozzám, hogy akkor az összes filmjét meg akarják nézni most rögtön, de mondtam nekik, hogy ez sajnos nem olyan egyszerű. Ez egy nagyon szomorú dolog, mert ezek a filmek közvetlenül neked, a nézőnek szólnak. Ezek nem kordokumentumok, hanem az én életemről értetnek meg velem fontos dolgokat. A dokumentumfilm egy olyan műfaj, ahol a szerző személyisége sokkal jobban átüt a filmben, mint bármilyen más művészeti ágban. Ember Judit tudott azonosulni a filmjei szereplőivel, meg tudta őket nyitni. Írta valahol, hogy a keresztény pócspetri parasztok drámáját egy zsidó úrilánynak kellett felfednie. És ezt a fajta azonosulást érzed meg te magad is, mikor nézed a filmjeit.

3_40.jpg

Van olyan rész, amit sajnálsz, hogy nem fért bele a hatvan percbe?

Nagyon sok. Külön engedélyt kellet kérnünk, hogy ne csak ötvenkét perc legyen, hanem hatvan, de az első változat hetvenöt perces volt. Például kimaradt a talán legszemélyesebb filmje, ami a zsidó múltjáról szólt, a Ne vígy minket a kísértésbe… című. Egy olyan nő történetét dolgozza föl, aki akár önmaga is lehetne. Aki a második világháborúban gyermekként elvesztette mindkét szülőjét, majd felnőtt fejjel visszament a falujába és szembenézett azzal, hogy mi van ott 1944 után. Annyira zavarba ejtő volt ez a hasonlóság, hogy mindenki, aki látta a filmem első verzióját, nem értette, borzasztó sok magyarázat kellett volna hozzá, ezért úgy döntöttünk Haragonics Sárival, a film vágójával, hogy kivágjuk. Többen hiányolták az idősebb generáció tagjai közül a Nagy Imre filmeket. Ez egy jogos kritika, de ez egy tudatos döntés volt a részemről, hogy nem tárgyalja a film ezeket az alkotásokat, ugyanis azt szerettem volna, hogy ez a film az én és a nálam fiatalabb generációknak szóljon. A filmben Ember Judit elmondja, hogy Nagy Imre neki magát a szabadságot jelentette. De nekünk már nem jelenti azt, mint anno ’56-ban és ’88-ban jelentette az embereknek. Idézhetném a Moszkva tér című film elhíresült mondatát. Nagyon sok lábjegyzetre lett volna itt is szükség, hogy megértsük ezeknek a filmeknek minden rétegét. Mindez egyszerűen eltávolította volna a fiatalabb nézőktől a filmet.

Mik a jövőbeli terveid?

Haragonics Sárival közösen forgatunk már másfél éve egy megfigyeléses dokumentumfilmet, aminek a témája a meleg családon belüli örökbefogadás. Magyarországon ha nem vagy heteroszexuális, házasságban élő, akkor szinte lehetetlen örökbefogadás útján családot alapítani, pedig gyerekek százezrei várnak rettenetes körülmények között szerető szülőkre. Van egy másik, nagyon hosszú projektem, egy nehéz körülmények között élő kislány kamaszkorát követem tíztől tizennyolc éves koráig. Ennek a filmek a kérdése, hogy van-e esély kitörtni egy mélyszegénységre predesztinált életsorsból.

Mit szeretnél megtanulni Ember Judittól?

Többek között a türelmét. Ha éppen nem dolgozhatott, akkor is dolgozott – figyelte és értelmezte a körülötte lévő világot. És azt, hogy képes volt ideológiáktól, pártpolitikától mentesen elmondani a történeteit, ezért tud elképesztően aktuális maradni ma is. Azt érzem, hogy nem tudunk szabadon kérdezni, beszélni dolgokról, mert a szavak, fogalmak bizonyos emberek át vannak itatva ideológiákkal. Ez pedig megöli a vitakultúrát, mert az embereknek görcsben van a gyomra, hogy miről mit mondhat és mit nem. Az emlékezést nem lehet kisajátítani, se emberek, se intézmények, se pártok által. Az egyéni emlékezetekből áll össze a kollektív emlékezés, amire szükségünk van ahhoz, hogy ne essünk bele újra és újra ugyanazokba a hibákba, ezt tanítják a filmjei.

Visszahúz a múlt - Ember Judit portréja TRAILER (with English subtitles) from Match Frame Productions on Vimeo.

Mit gondolsz a mecenatúraprogramól?

Nagyon jó dolog, mert a dokumentumfilmre Kelet-Európában nagyon kevés finanszírozási lehetőség van, és a társadalmi megítélése is messze nem olyan, mint Nyugat- vagy Észak-Európában, ahol egy dokumentumfilm fesztivál óriási esemény. Ez a két dolog egymást erősíti, pontosabban gyengíti. Lényegében a mecenatúraprogram az egyetlen lehetőségünk magyarországi finanszírozásra. Nehézség viszont, hogy a támogatás messze nem elég. Ha egy Ember Judit-szerű filmben gondolkodunk, ami mélyen belemegy egy társadalmi kérdésbe, ami hosszan követ egy folyamatot, ami nem pontosan tudja előre, hogy hova fog kijutni a vége, azzal nagyon nehéz pályázni, hiszen egy konkrét terv kell, ami kevés pénzből, rövidtávon megvalósítható.

A film premiere: M5, június 10., szombat, 19.35, ismétlés 3.35. A film a vetítés után június 17-ig elérhető lesz a mediaklikk.hu-n.

komment

Címkék: interjú dokumentumfilm Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Ember Judit-pályázat Dér Asia

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása