Interjú az első magyar gépeltérítős film írójával, Köbli Norberttel
A Médiatanács 2011-ben a FILMTERV2011 és 2012-ben a Magyar Média Mecenatúra program keretében indított Egri Lajos pályázatán támogatta Köbli Norbert forgatókönyv-terveit is. A berni követ című könyvét, valamint a Freedom Flight című filmtervét is egy-egymillió forinttal támogatta. A forgatókönyvíró mindkét munkájában 1956 utáni történetet dolgoz fel.
Az alkotóról dióhéjban
Köbli Norbert 1977-ben született Dombóváron. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi jogi karon diplomázott. Néhány évig filmkritikusként, filmforgalmazási szakemberként dolgozott. 2007 óta főállású forgatókönyvíró, elnökként ekkor alapította meg a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületét. Az írás mellett rendszeresen fordít. Neki köszönhetjük, hogy ismerjük Egri Lajost, hiszen ő fordította le híres könyvét, A drámaírás művészetét, amely az amerikai filmszakokon oktatási tananyag. (A Médiatanács tisztelegve munkássága előtt Egri Lajosról nevezte el a Magyar Média Mecenatúra program forgatókönyves pályázatát – a szerk.). Számos helyen jelennek meg publikációi, köztük saját forgatókönyvíró-oldalán, A négydimenziós emberen (4dember.wordpress.com). Fotó: (Film Positive Productions)
– Egyszer a Transindex-nek azt nyilatkozta A vizsga című film kapcsán, hogy nagyon érdekli a XX. századi történelmi miliő, és el tudná képzelni, ha annyi történetet írhatna, hogy a XX. század mindegyik évében játszódjon egy. A vizsga című filmmel, amelynek a forgatókönyvét írta, az 1957-es évet már kipipálhatja A készülő Freedom Flight című alkotás forgatókönyvével visszaugrott 1956-ba. A Berni követ című, most készülő filmtervével pedig egy évet előre: 1958-ban játszódik és a magyar történelem egy elfelejtett epizódját ismerteti majd meg a nézőkkel. Tényleg ennyire vonzódik ehhez az időszakhoz?
– Nagyon érdekel a XX. századi magyar történelem. Minél többet kutakodok, annál több érdekes témára, fordulatos történetre bukkanok benne. Egy időre most elmerültem az ötvenes években, egyáltalán nem bánom, de az új játékfilm-tervem, a Sole Mio már halad a korral, 1969-ben játszódik.
– Miről szól a két említett tévéjáték?
– Mindkettő megtörtént eseményeken alapul, egymás társfilmjei. A Freedom Flight 1956 nyarán játszódik. Három fiatal – két fiú és egy lány – eltérítik a Budapest–Szombathely belföldi légijáratot, és Münchenbe szöknek vele. Ha minden igaz, ez lesz az első magyar gépeltérítős film – Fazakas Péter rendező már forgatja. A berni követ 1958-ban játszódik, két hónappal Nagy Imre kivégzése után. Két emigráns magyar betör a svájci magyar nagykövetségre, és túszul ejti a nagykövetet. Olyasféle filmet kell elképzelni, mint a Kánikulai délután. Ezt Bergendy Péter (A vizsga) rendezi.
A Freedom Flight forgatása (forrás: Film Positive Productions)
– Egy-egy filmmel kapcsolatban a rendező és a főbb szereplők nevét megjegyzik a nézők, de a forgatókönyvíróét ritkán. Pedig a szerzői jogi és a filmtörvény szerint a forgatókönyvíró is szerzője a filmnek. A nemzetközi forgatókönyvírói szakma máig harcol az ellen, hogy a filmalkotás szerzőjeként kizárólag a rendezőt tüntetik fel. Nálunk hogy működik ez, ön hogy érzi? Mit tud tenni az ügy érdekében a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete?
– Az Egyesületünk azért van, azért dolgozik, hogy a forgatókönyvírót szakmailag, anyagilag ugyanúgy megbecsüljék, mint adott esetben a rendezőt vagy az operatőrt. Nem a közönség felé reklámozzuk magunkat. A filmírás láthatatlan tevékenység, akkor végezzük jól a dolgunkat, ha a közönség felé láthatatlanok maradunk.
– Miközben írja a történetet, látja-e már maga előtt képekben, filmvásznon is?
– Persze, máshogyan nem is megy. A filmíró a fejében végigpörgeti a filmet az első kockától az utolsóig. Ezt az elméjében látott filmet írja le a forgatókönyvben. És az így kommunikált fejbenfilmet viszi színre, valósítja meg a rendező a színészek és a stáb segítségével.
– Hogy volt ez pontosan? Jött az ihlet, nekilátott a munkának, és rögtön keresett is filmgyártó cégeket, akik szívesen le is forgatnák?
– A Freedom Flight ötletével másfél éve kerestem meg Lajos Tamás és Mink Tamás producereket. Nagyon megtetszett nekik, és ami ritkaság: saját pénzükből finanszírozták meg a forgatókönyv-fejlesztés első lépéseit. Fazakas Péter rendezővel szinte az első perctől együtt dolgoztunk. A berni követ Bergendy Péter rendezővel közös filmtervünk. Lajos Tamásékat később vontuk be, amikor már látszott, hogy jól megértjük egymást és szeretik, amit csinálunk.
– Ilyenkor tudja-e már, hogy ki fogja rendezni, ki fogja játszani a főbb karaktereit? Részt vesz ezek kiválasztásában, esetleg a forgatáson?
– A Freedom Flight-nál nem volt konkrét rendezői-színészi elképzelésem. A producerek ajánlották rendezőnek Fazakas Pétert, akiben egy felkészült, lelkes embert ismertem meg. Péter aztán kiválasztotta a stábot és a színészeket, csupa tehetséges embert. Sok mindenben kikérte a véleményemet, megmutatta a kiválasztásról készült videókat, meghívott a próbákra, a forgatásra. Úgy vettem észre, hallgat rám – nem mintha sűrűn szorulna tanácsra. A berni követ esetében az első perctől világosan tudtam, hogy Bergendy Péterrel szeretném megcsinálni a filmet – A vizsga forgatásán is kivételesen jól tudtunk együttműködni.
A Freedom Flight forgatása (forrás: Film Positive Productions)
– Milyennek találja a Magyar Média Mecenatúra pályázati programot? Kell-e Ön szerint a filmes szakmán belül a forgatókönyvírást is támogatni?
– Nagyon örülök, hogy újra készülnek magyar tévéfilmek. Ráadásul a XX. század egy-egy sorsfordító eseményét, izgalmas mozzanatát feldolgozó, intelligens tévéjátékok. Ezekből nagy hiány van. A Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete elnökeként külön is örülök annak, hogy a Mecenatúra a forgatókönyv-fejlesztést is támogatja.
– A forgatókönyvnek meghatározó a szerepe, ezt el kell ismernünk. Véleménye szerint mekkora a felelőssége egy forgatókönyvírónak abban, hogy egy film sikeres legyen?
– Épp akkora a felelőssége, mint egy építésznek: a tervei alapján készült épületnek állnia kell a lábán, emberi tartózkodásra alkalmasnak kell lennie. A kivitelezés során hiába igyekszik a rendező, a színész, az operatőr – ha rosszak a tervek, a ház is összedől.
