Beszélgetés Dr. Kollarik Tamással
Magyar Média Mecenatúra néven indította el a Médiatanács a közszolgálati tartalmú filmes pályázatok megújított támogatási rendszerét. A tavalyi évben kezdődő változtatásokról és a jövőbeni tervekről Dr. Kollarik Tamást, a Médiatanács filmtámogatások megújításáért felelős koordinátorát kérdeztük.
– A Médiatanácsnak mit jelent a közszolgálatiság?
– A közszolgálatiság egyrészt elég pontosan ki van fejtve az új médiatörvényben, ezt vesszük alapul. Másrészt, a tavalyi évben a koordinátora voltam a Közszolgálati Kódex elfogadásának, amely egy több mint hatvan egyeztetési körön keresztül létrejött, nyilvános dokumentum. Ez a Kódex határozza meg, járja körül részletesen a közszolgálatiság fogalmát, a közmédiumok szerepét, feladatait és kijelöli működésük legfőbb alapelveit. Betartásának felügyelete a Közszolgálati Testületnek a hatáskörébe került. A Testület módosíthatja és pontosíthatja a benne foglalt tartalmat, ebből a dokumentumból is világosan kiderül, kiolvasható, hogy mit érthetünk a közszolgálatiság fogalma alatt.
– A Médiatanács összetétele hogyan biztosítja a győztes pályázatok sokszínűségét, illetve mi a garancia az alkotói szabadság érvényesülésére?
– Ez egy nagyon fontos kérdés. A Magyar Média Mecenatúra program pályázatai esetében egy-egy szakmai bíráló bizottság készíti elő a döntést, a testületekben komoly szakemberek – közöttük történészek, televíziós és filmes szakemberek – ülnek, nyilvános, hogy kik vesznek részt ebben a munkában. A bíráló bizottság készít szakmai javaslatot a Médiatanácsnak, mi pedig ezeket az előterjesztéseket tárgyaljuk meg és döntünk róluk. Az egész döntési folyamat teljes egészében transzparens, minden adat megtalálható honlapjainkon. Dolgozunk továbbá az úgynevezett „nyomon követő honlap” elkészítésén, amely 2013 januárjától remélhetőleg működni fog. Ezen a honlapon a már alkotási fázisban lévő, forgó filmekről is beszámolunk, az adatokon túl például werkfotókkal, alkotói interjúkkal. A honlap nemcsak az odaítélt pályázati források felhasználásának átláthatóvá tételére, nyomon követésére szolgál, hanem reményeink szerint segíti majd a sajtó munkatársait is, valamint a nézők számára is érdekes tájékoztatást adhat a Médiatanács által támogatott filmekről. Így minden támogatott alkotást egyúttal ingyenes honlaphoz is segítjük, mert ezek az alkotások is megérdemlik a nagyobb figyelmet.
Amikor belekezdtünk a Médiatanács támogatási rendszerének az átalakításába, az első pont, amit felírtunk magunknak, az éppen az általad is említett alkotói szabadságról szólt, vagyis, hogy ezt semmi nem korlátozhatja. Próbálunk tehát egy olyan keretrendszert felépíteni, ami ösztönző, ugyanakkor meghagyja a szabad alkotás és döntés jogát. Mindezt természetesen a médiatörvény előírásainak figyelembevételével.
– Egyről háromra nőtt az évente beadható pályázatok száma, ezzel szinte folyamatos lett a pályáztatás, amit pozitív változtatásnak gondolok. Ugyanakkor ez nem rejti-e magában annak a veszélyét, hogy a szakmában elismert „nagy nevek” szinte biztos befutók lesznek mindhárom körben, a többiek terveire viszont – ideértve az új tehetségekét – nem marad pénz a keretből?
– Az, hogy az idei évtől már három érkeztetési szakasza legyen a szinopszisoknak, a filmesek egyöntetű kérése volt. Azzal érveltek – volt filmesként, szerintem jogosan –, hogy az élet nem évi egy pályázati lehetőséghez igazodik, bármi gátló tényező közbejöhet, ezért sokkal jobb lenne, ha folyamatosabbá tennénk a pályázás lehetőségét. Ez a rendszer egyértelműen bevált, eddig soha, senkitől nem kaptunk ellenvéleményt.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban nincs szó arról, hogy mindenki, minden alkalommal pályázna, elvégre sok munka, idő kell ahhoz, hogy jó anyagok álljanak össze. Azt gondolom, hogy az évi egyszeri kiírásban sokkal nagyobb a veszély, mert aki elvéti a beadási időpontot, az utána egy évig nem pályázhat, így még a lehetőség lehetőséget sem kaphatja meg terve megvalósítására. E mellett nyilván az is nagyon fontos, hogy igen magas keretösszeget, 640 millió forintot tudunk biztosítani a dokumentum-, az ismeretterjesztő és az animációs filmes alkotók számára.
2012-ben egyébként a Magyar Média Mecenatúra programban összesen 2,5 milliárd forint áll rendelkezésünkre, ennek egy része a médiaszolgáltatók – helyi és körzeti televíziók és rádiók – már egy évtizede zajló rendszeres támogatása. Filmes pályázatokra 1,3 milliárd forint jut, ebbe beletartozik például az Egri Lajos forgatókönyvírói pályázat is, valamint beindult idén a 20 millió forintos keretösszegű Neumann-pályázat, amelynek a közszolgálati jellegű, online tartalomteremtés támogatása a célja. 60 millió forint jut kísérleti és kisjátékfilmekre a Huszárik Zoltán pályázaton, de itt meg kell jegyeznem, hogy figyelembe véve Andy Vajna kormánybiztos úr szakmai álláspontját, a vizsga- és diplomafilmeket nem a Médiatanács, hanem a Nemzeti Filmalap támogatja.
Bilsiczky Balázs
Filmvilág 2012/12.
A teljes interjút a Filmvilág decemberi számában olvashatják el.
