Mozgóképes archívumokról beszélgettek az Uránia Filmnapokon, ahol Kollarik Tamás, a Médiatanács filmtámogatások megújításáért felelős koordinátor tagja bemutatta a Magyar Média Mecenatúra Pályázati Tükör újonnan induló honlapját, amely heteken belül elérhető lesz a közönség számára is.
Audiovizuális gyűjteményekről szólt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet 2013. február 2-án, szombaton 3 órától tartottak az Uránia Kávézóban az Uránia Filmnapokon. A Mozgóképes archívumok a digitális korban címmel megtartott beszélgetés vendégei arra keresték a választ, hogy mit, miért és kinek lehet és kell gyűjteni a digitális korban. Kollarik Tamás az eseményen hangsúlyozta, hogy az állami forrásokból létrejött és megőrzött mozgóképes archívumokat elérhetőbbé kellene tenni, illetve véleménye szerint kedvezményesen, bár fegyelmezett feltételek mellett lenne szükséges megnyitni az állami forrásokból magyar kulturális alkotást létrehozó alkotók számára. Jelezte, hogy a Médiatanács jogászai dolgoznak olyan megoldáson, amely lehetővé teszi, hogy a Mecenatúra programban támogatást kapott alkotók kedvezményes feltételek mellett használhassák a közmédia gazdag archívumát.
A meghívott vendégek között volt Kollarik Tamás, Kurutz Márton és Lovas Lajos (MaNDA), Palyik Katalin (NAVA-MTVA Digitalizációs Műhely Kft.), Lukács Bea (OSZK TIT) és Oksana Sarkisova (OSA). A pódiumbeszélgetésen a gyűjtőkör, a hozzáférhetővé tétel, valamint a hazai archívumok közötti kapcsolatok áttekintésére vállalkoztak a résztvevők. A moderátor Varga Balázs filmtörténész volt.
Kép forrása: http://kulturkincs.hu/
Mozgóképes tartalmak gyűjtésével sokfajta intézmény foglalkozik. A digitális kultúra világában ez elengedhetetlen. Ugyanakkor a gyűjteményekben jelentős különbségeket találunk. 2005-ben az Európai Unióban született meg az irányelv, ami az audiovizuális örökség védelméről rendelkezik, amely szerint az audiovizuális anyagok, filmek kulturális örökségünk alapvető részét képezik, ezért teljes körű védelmet érdemelnek. Az irányelv célja az, hogy utat mutasson a filmalkotások és egyéb audiovizuális alkotások konzerválásával és védelmével kapcsolatban azoknak a szerveknek, akik az archiválással foglalkoznak.
Magyarországon a kormány 2011 nyarán életre hívta a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (rövidített név: MaNDA) mint önálló közgyűjteményt az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán. A MANDA feladata a köteles nemzeti filmvagyon gyarapítása, kivéve az MTVA által alkotott és őrzött műveket. Az audiovizuális kultúrában napjainkban vezetik be a köteles példány fogalmát az uniós gyakorlat szerint. Ezek feltölthetők a felületre és olyan metaadatokat tartalmaznak, amelyek intézményi partnerek számára segítik a kutathatóságot. Az adatok között van szöveg, hang, kép, mozgókép és 3D formátum is.
Lovas Lajos (MaNDA) a beszélgetésen elmondta, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával. A MaNDA rendszere arra ad lehetőséget, hogy ezt a folyamatosan bővülő, hatalmas kincset egységesített szabvány szerint digitalizálja, őrizze és tegye közzé a nagyközönség számára. A http://kulturkincs.hu/ címen olyan struktúrát építenek, amely egységes formában és címszavakkal lesz képes bemutatni a magyar kulturális örökséget.
Kurutz Márton a MANDA-tól elmondta, hogy a Filmarchívum több mint 50 éves múltra tekint vissza, így szép gyűjteménnyel rendelkezik a magyar és magyar vonatkozású, történeti jelentőségű anyagokból. Érdekességként említette, hogy amíg induláskor 12, napjainkra már több mint 50 magyar némafilmmel büszkélkedhetnek. Megjegyezte, hogy miután a híradók esetében nincsenek szerzői jogi kérdések, a MANDA rendszerében a Filmhíradók Online szolgáltatáson keresztül mindenki számára korlátlanul és ingyenesen hozzáférhetőek a XX. század első felében készült, fekete-fehér magyar filmhíradók.
Magyarországon a kötelespéldány-archívum tárolásának projektje, a NAVA-projekt - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - volt, amelynek 2004-ig egy gyűjtőidőszakáról beszélhetünk csak, amikor kidolgozták az archívum működtetésének jogi hátterét, valamint elkezdték az anyagok összeszedését. A Nemzeti Audiovizuális Archívumot 2005 novembere és 2011 augusztusa között a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. üzemeltette. Jelenleg az MTVA Digitalizáicós Műhely Kft. az archívum fenntartója.
A NAVA magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívuma 2006. január 1-én kezdte meg munkáját, és jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Palyik Katalin (NAVA-MTVA Digitalizációs Műhely) a beszélgetésen elmondta, hogy a NAVA gyűjtőkörébe a következő csatornák magyar gyártású illetve magyar vonatkozású (hungaricum) műsorai tartoznak: M1, M2, Duna, RTL Klub, TV2, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió. Ez napi 200 óra műsor rögzítését jelenti. A NAVA emellett befogad egyéb – a nemzeti kulturális örökség szempontjából fontos magyar, vagy magyar vonatkozású - tévé és rádióműsorokat is, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak megőrzését.
A NAVA különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül, archívumának adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok pedig teljes terjedelmükben az úgynevezett NAVA-pontokon (könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálok) tekinthetők meg. Az oktatási intézményekben található NAVA-pontok az adott intézmény diákjai, tanárai, hallgatói és kutatói számára állnak rendelkezésre, a nyilvános könyvtárak, múzeumok NAVA-pontjai pedig bárki számára szabad hozzáférést jelentenek az archívum gyűjteményeihez.
Kollarik Tamás ismertette a Médiatanács monitoring főosztályának tevékenységét, az archívumkezelés kapcsán dedikált feladatait, majd a beszélgetésen bemutatta a Médiatanács nem egész estés filmeket támogató programjának új honlapját. A Magyar Média Mecenatúra február közepén induló Pályázati Tükör oldalán a Médiatanács által támogatásban részesített műsorszámokat lehet nyomon követni. A honlapra az alkotók maguk tölthetik fel, hol tartanak a filmjeikkel. Az alkotások saját oldalt kapnak, ahol az alkotók feltüntethetik filmjeik adatait (formátumot, stáblistát stb.); továbbá trailert, fotógalériát is feltölthetnek.
A Médiatanács 2011-ben induló filmes pályázatainak köszönhetően közel 150 film forog, amelyből idén 50-60 alkotás fog elkészülni. Az oldalon magánszemélyek, újságírók vagy akár műsort vásárolni tervező televíziók, egyszóval bárki tájékozódhat a készülő filmekről. Kollarik a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta, hogy a honlap már az alkotás folyamatában nyomon követhetővé teszi a Médiatanács filmes pályázatait, egyben megkönnyíti az újságírók munkáját is.
Ugyanitt lesz elérhető a Mecenatúra Mozi oldal, ahol a jogelőd szervezet által 2006 előtt támogatott és elkészült filmek egy részét teszik hozzáférhetővé mindenki számára. A filmek iránt érdeklődők otthonról egy kattintással megtalálhatják azt a filmet, amit keresnek. Kollarik Tamás elmondta, hogy a 2006 és 2010 között készült alkotások katalógusa – a NAVA gyűjtőrendszerén keresztül – szintén megtalálható lesz a Pályázati Tükörben. A tervek szerint ezen a közös online felületen teszik közzé, kapcsolják össze a hatóság támogatásainak köszönhetően megszületett, a kulturális vagyon részét képező filmes értékeket. Kollarik Tamás méltatta az online köz- és magánygyűjteményeket, kiemelte a filmhiradok.hu fontosságát, valamint követendő példaként említette a Fortepan oldalt, ahol 21415 amatőr fénykép között böngészhet és ezeket le is töltheti az érdeklődő. A Fortepan két magánember kezdeményezésére jött létre 2010 őszén. Nevét a váci Forte fotócikkgyártól kölcsönözte, a háború után így hívták a legelterjedtebb és legnépszerűbb negatív filmet. Az on-line archívum alapját kettőjük gyűjteménye adta. A fotók zöme budapesti lomtalanításokból származott, több mint 20 év kidobott albumaiból, negatív filmjeiből.
Kollarik Tamás hangsúlyozta, hogy a Médiatanács jogászai dolgoznak olyan megoldáson, amely lehetővé teszi a Mecenatúra programban támogatást kapott alkotók kedvezményes feltételek mellett használhassák a közmédia gazdag archívumát.
Kurutz Márton a magángyűjtemény kapcsán megjegyezte, hogy nagyon fontos szempont ezeknél a gyűjteményeknél a TAG-elés, amitől jól kereshetővé válik mindenki számára egy-egy archívum. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Super8 oldalon olyan jól működött a TAG-elés, hogy ha valaki egy szóra rákeresett, akkor az oldal egy adott videó-részletet annál a résznél dobott ki, ahol a keresett szó volt.
Az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára szintén foglalkozik archívumkezeléssel. Az audiovizuális dokumentumok a XX. század kitüntetett figyelmet érdemlő emlékei, amelyek kezelésmódjukat tekintve is jelentősen eltérnek a több száz éves hagyománnyal rendelkező írásos anyagoktól. Ezek kezelésére egészen más módszerek szükségesek, mint a könyv- és levéltári gyűjtemények esetében. A Tár folyamatosan feldolgozza az Országos Széchényi Könyvtár részére beszolgáltatott audiovizuális kötelespéldányokat, tehát a nemzeti könyvtárhoz hasonlóan gyűjteményépítő és bibliográfiai-dokumentációs feladatokat is végez. Fő feladata a történeti jelentőségű videó-emlékiratok, életútinterjúk és portréfilmek készítése, gondozza a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány filmes hungarikumokból álló, kutatási és oktatási célból létrejött gyűjteményét, az Országgyűlés plenáris üléseinek rögzített anyagából pedig egy példányt őriz.
Lukács Bea a Tár képviseletében a találkozón elmondta, hogy gyűjtik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának hangzó dokumentumait, és az ezekhez kapcsolódó írásos anyagokat is. Érdekességként említette, hogy ’56-os eseményeket dokumentáló felvételeket is őriznek, amelyek egy vizsgálatnak köszönhetően maradtak fenn a Koblenz-i Bundesarchívumban. Hangsúlyozta, hogy a mai világban – ahol sokszor még most is VHS-en kérnek tőle anyagokat – fontos, hogy a tájékoztatás felé induljanak el ezek a szervezetek, és segítsék a digitális írástudatlanság felszámolását.
Az OSA Archivum a budapesti Közép-Európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye. Az OSA Archivum 1995 tavaszán jött létre, amikor a budapesti Közép-Európai Egyetemre szállították a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Kutatóintézetének egykori archívumát és dokumentumait. Fontos kutatóhely mindazon történészek, jogászok, szociológusok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók számára, akiket foglalkoztat a jelenben is nyomon követhető jelenségek, fejlemények közvetlen történeti előzménye, a máig ható folyamatok előtörténete is.
Az archívum főként a kommunizmus és a hidegháború témakörében végez gyűjtéseket - mondta el Oksana Sarkisova az OSA képviselője. A több mint négy évtizednyi gyűjtés és kutatómunka során felhalmozott iratanyag – a milliónyi dokumentum, újság, könyv, mikrofilm, audiovizuális anyag – egyszerre terméke és dokumentuma is a világtörténelem talán leghosszabb propagandaháborújának, a hidegháborúnak.
A gyűjtemények még szélesebb körben való hozzáféréssel alkalmasak lehetnek a digitális szakadék betemetésére is, így segíthetik a lemaradókat a felzárkózásban.
