Méhek az éhezés ellen

2013.05.21. 10:25 :: Sajtoiroda

Interjú Kóródi Ágnessel, aki a méhek és az agrárium kapcsolatáról készít dokumentumfilmet

Amilyen apró rovarok, olyan fontos szerepet töltenek be a méhek a világ élelmiszertermelésében, közvetve még a húsiparban is – derül ki a Médiatanács által támogatott, Méhek nélkül a világ munkacímű ismeretterjesztő film rendezőjével készített beszélgetésből. A szorgos állatok ráadásul olcsón végzik el a beporzási feladatokat, aminek a helyettesítése több százmilliárd dollár lenne évente globális szinten. A rendező, Kóródi Ágnes a Médiatanács blogjának adott interjújában többek között azt is elárulja, milyen szemléletbeli különbség van az amerikai és a magyar méhészkedés között, és mi köze a mobilnak a méhekhez.

Az alkotóról dióhéjban

korodi_agnes_anita.jpgKóródi Ágnes rendező agrármérnöknek tanult. Évek óta a Körös Televízió főszerkesztője-riportere, főként agrármagazin-műsorok készítésében vállal szerepet. A jelenleg forgatás alatt álló, a Méhek nélkül a világ munkacímű alkotása lesz az első dokumentumfilmje. A terület ismerőjeként a filmötletet az adta számára, hogy úgy látta, eddig filmes eszközökkel feldolgozatlan, a nagyközönség számára kevéssé ismert volt a méhek és az agrárium kapcsolata, miközben a méhfélék kulcsszerepet játszanak nemcsak a természetben, de a gazdaságban is. A forgatás során saját méhházat is kialakított a kertjében. Családja részben kötődött a témához, egyik dédapja méhészkedett.

– Hány méhcsípést szerzett be a forgatások során?

– Én magam hármat, de a lényeg, hogy az operatőr kollégáimat ne csípjék meg, mert ők allergiások a csípésre. Igyekszünk elkerülni a közvetlen támadásokat a védőruha viselésével, de az sem nyújt száz százalékos oltalmat.

– Luxus-e a mai intenzív és vegyszereket használó agrártermelési módok korában, hogy a méhekre külön odafigyeljünk?

– Egyáltalán nem az. Önálló érték a biológiai sokféleség tiszteletben tartása, de ezen túlmenően is úgy gondolom, hogy a gazdálkodók és a méhészek között hagyományosan fennálló eltérő érdekeket össze lehet hangolni olyan módon, hogy mindkét fél jól járjon gazdaságilag is. Nemcsak arról van szó, hogy van néhány állatfaj, amelynek a részben az emberi tevékenység, a túlzott vegyszerezés miatt bekövetkező tömeges pusztulását meg kell állítani, mert ez nem etikus, hanem arról, hogy növelhető a növénytermesztő gazdák profitja, ha hagyják, hogy a földjeiken dolgozzanak a méhek.

Kutatások bizonyítják például, hogy a repce hozama akár harminc százalékkal is növelhető, ha a méhek segítik a beporzást. Más vizsgálatok szerint, ha a növénytermesztésre használt földterületből a széleken egy sávban elvesznek némi területet a virágport és nektárt adó növények számára, hogy odavonzzák a méheket, akkor az abszolút értékben kisebb méretű „megmaradt” föld hozama összességében nagyobb lesz, mintha a vetőterület egészét csak a termelésre kiszemelt növénnyel vetnék be. Ezért fontos a gazdák tájékoztatása, hiszen már csak a zsebükre gondolva is megfontolhatják a méhek megóvását célzó javaslatokat.

bee_4.jpg

– Az utóbbi időben arról olvashatunk, hogy megállíthatatlannak tűnő pusztulás fenyegeti a méheket, az amerikai kolóniák fele odaveszett tavaly. Mi lehet az oka annak, hogy a méhek egyedszáma rohamosan csökken?

– Az okok összetettek. Könnyű kikiáltani egy vegyszercsoportot, jelen esetben a neonikotinoid tartalmú vegyszereket idegméregként ható bűnösnek, miközben a vizsgálatok ezt még nem támasztották alá egyértelműen minden esetben, azonban három hatóanyagról már bebizonyosodott a negatív hatás. A méhpusztulás bizonyos mértékig természetes, ahogy nekünk is hullik a hajunk, de a szaporulat ezt általában kiegyenlíti. A főleg az USA-ban tapasztalható járvány valóban óriási mértékű, ahol az új egyedek száma már nem tudja ellensúlyozni a fogyást. A jelenség akkor kezd aggodalomra okot adni, amikor már egész méhcsaládok pusztulnak el – ez történik az amerikai kontinensen és Japánban, és ilyen a szomorú esetről beszámoltak már hazánkban is.  A csökkenés egyik oka lehet, hogy a méhek túl gyakran érintkeznek a vegyszeresen kezelt, csávázott vetőmagból kikelt növény virágporával. Azt is érdemes azonban figyelembe venni, hogy milyen méhlegelőre járnak a rovarcsaládok, milyen permetezőszerrel találkoznak a virágokon, vagy milyen egyéb betegségeket kell leküzdeniük – hiszen az embereknél is több hajlamosító tényező együttese okozhat egy adott kórtünetet.

Emellett fontos tudni, hogy az amerikaiak jóval iparszerűebben kezelik a méheket, mint például a magyarok, akik inkább családi gazdaságokban űzik a méhészkedést. Úgy látom, hogy a magyarok általában sokkal közelebb érzik magukat a méheikhez, sokkal inkább háziállatként gondoskodnak róluk, hogy megfelelően kiteleljenek, míg az amerikai szemlélet hajlamosabb tárgyiasítani a méheket, mindenekelőtt profitalapanyagnak tekinti őket. Ezért a velük való bánásmód eltér a kétféle kultúrában.

– Magyarország az unió egy vezető méztermelője, ezért különös jelentőséggel bír, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió élelmiszerbiztonsági szerve a neonikotinoid hatóanyagú rovarölőszerek betiltását szorgalmazza, miközben a hazai kormányzat nem osztja ezt az álláspontot. Ön mit tapasztalt a forgatások során, hogyan vélekednek a vitáról a szakemberek?

– Mivel relatíve frissen középpontba került problémáról van szó, nincsenek elég alapos tudományos kutatások, egyértelmű eredmények a témában. Ennek következtében az általunk megkeresett szakértők, akár gazdálkodók, akár méhészek, akár kertészeti szakemberek, nagyon óvatosan fogalmaznak, amikor a véleményükre vagyunk kíváncsiak. Az uniós szerv szerint a neonikotinoid tartalmú vegyszerek negatív hatással vannak a méhekre, ugyanakkor a magyar szakértők szerint itthon más, körültekintőbb módszer szerint alkalmazzuk ezeket a szereket, ami ebben a formában nem vagy sokkal csekélyebb veszélyt jelent a rovarokra. Természetesen a méhészek jobbára még a lehetőséget is el kívánják kerülni, hogy a neonikotinoid alapú vagy más hasonló vegyszer károsíthassa az állataikat, ezért a tiltás mellett állnak ki, a növénytermesztők viszont inkább azt hangsúlyozzák, hogy ha a vizsgálatok nem mutatnak ki ártalmas hatást, akkor legyen lehetőség a szer használatára. Magyarország egyik jelentős exportcikke a méz, sok család megélhetése függ tőle, tehát fontos az ő érdekeiket is szem előtt tartani.

bee_0.jpg

– Magyarországon ebben a hónapban mutatták be A méhek világa című svájci-német-osztrák dokumentumfilmet Markus Imhoof rendezésében, amely szintén a témával foglalkozik. Miben lesz hasonló, miben lesz más az ön alkotása? Foglalkozik-e például azzal, hogy a méhek nemcsak mézelésre, de méhcsípés-terápiára is használhatók?

– Tudok a filmről, és vegyes érzésekkel fogadtam. Egyrészt nagyon örültem, hogy más is fontosnak tartja a téma bemutatását. Másrészt, bevallom, kétségbeestem, mert úgy éreztem, hogy szinte egy az egyben az én koncepciómat látom viszont a vásznon –a rendezőkolléga még abban is ugyanúgy gondolkodott, hogy azt az Albert Einsteinnek tulajdonított idézetet is felhasználta, amit én magam is a filmem mottójául választottam: „Ha kihalnak a méhek, négy éven belül az ember is követi őket.” Harmadrészt pedig irigykedtem a filmkészítés feltételezhető anyagi körülményeire – hiszen a saját filmemre ennél nagyságrendekkel kevesebb pénz jut. Annak viszont örülök, hogy legalább esélyt kaptam, hiszen a Médiatanács bírálóbizottsága felismerte, hogy jó célt szolgál a méhek ügyének dokumentálása.

A felsorolt okok miatt a beadott filmtervhez képest valószínűleg szűkíteni fogom a végleges dokumentumfilm fókuszát, főleg a magyar helyzet bemutatására vállalkozva, mivel a nemzetközi vetületeket az említett filmben nagyszerűen kidolgozták. A saját filmben nagyobb figyelmet szentelek majd az úgynevezett magányos méhek fajainak is, amelyeknek nincs szervezett társadalmuk, nincs munkamegosztás közöttük méhkirálynővel, dolgozókkal és herékkel, hanem egyszerűbb életet élnek, ahol a nőstények egyedül raknak fészket, és csak a saját utódaiknak gyűjtik a nektárt és a virágport. A beporzásból azonban ugyanúgy kiveszik a részüket, mint a mézelő méhek. A szabóméheknek és poszméheknek például meghatározó szerepük van a hústermelésben, mert a szarvasmarhák egyik fő takarmánynövényének, a lucernának a beporzását segítik. A virágok beporzásának feladatát persze a méhek nélkül is el lehetne végezni, de sokkal drágábban lehetne csak megoldani az alternatív beporzási módokkal. Ami a méhcsípés-terápiát illeti, mivel az agrárium felől közelítem meg a kérdést, és világos határvonalakat kellett meghúznom, ez a nézőpont kimarad a filmből.

– Mi történne, ha a világ méhek nélkül maradna?

– Röviden? Éhezés. Megugranának az élelmiszerárak, nemcsak a zöldségeké, gyümölcsöké, de a húsféléké is, mert sokkal kevesebb hozama lenne a termesztett étkezési és takarmánynövények jelentős részének a napraforgótól a repcén, lóherén keresztül a dinnyén, a tökön át a gyümölcsfákig. Ezért a világ szegényebb országai, illetve a kevésbé tehetős rétegek világszerte sokkal kevesebb egészséges élelemhez jutnának hozzá, ami alultápláltságot és betegségeket okozna. Egyértelművé válna, hogy milyen óriási gazdasági hasznuk van ezeknek az állatoknak. Egy amerikai felmérés szerint étrendünk negyede olyan terményeken alapul, melyekhez elengedhetetlen a méhek segítsége, számítások szerint évente több százmilliárd dollárnyi munkát végeznek fel. Nincs annyi gazdaságosan megfizethető emberi munkaerő vagy technológiai módszer, amely kiválthatná az ingyen dolgozó méhek munkáját.

– Mi lehet a megoldás, hogyan lehetne biztosítani a méhfélék jövőjét?

– Ahogy a probléma is sokrétű, úgy a megoldásnak is több szálon kell futnia. Az egyik kitörési pont, ahogy a beszélgetés elején is említettem, hogy a gazdákat megismertessék a méhek nyújtotta előnyökkel. Fontos, hogy részletes kutatások, fórumok induljanak a témában, hogy ismerjük meg a probléma minden jellemzőjét, hogy hatékonyan tudjuk aztán orvosolni őket. Nem elemezték még például a gabonafélék méhekre gyakorolt hatását sem. Ugyanis, bár a gabonáknak nincs szükségük a méhek közreműködésére a szaporodásnál, de a rovatok ezeket a növényeket is meglátogathatják, és kérdéses, hogy például a génmódosított kukoricák virágpora milyen változásokat okoz a méheknél. Ezek a vizsgálatok viszont évekbe-évtizedekbe telhetnek.

Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek megzavarják a méhek tájékozódását – a mobiltelefonok és más elektromos készülékek hatása még kérdéses –, így ezek a kérdések is megoldásra várnak. Bízom benne, hogy ha csak kis mértékben is, de a filmem valamennyire hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássuk a méhek, a természet és a gazdálkodás viszonyát.

komment

Címkék: dokumentumfilm médiatanács Magyar Média Mecenatúra Kóródi Ágnes

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása