Interjú Vörös András filmrendezővel
Hernád Péter díjnyertes sci-fi novellájából készít kisjátékfilmet Vörös András. A könyv furcsa és szerencsés találkozása a magyar miliőnek és a sci-finek – magyar népmesével megfűszerezve. A tervek szerint a film hangulatát is ez a furcsa mix fogja meghatározni: emberi testbe bújt szíriusziak és titkosszolgálat, ezúttal nem Amerikában, hanem Magyarországon. A Men in Black és a Twin Peaks az Alföldön.
Az alkotóról dióhéjban:
A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után reklámszövegíróként kezdett dolgozni, majd reklámfimrendezésre váltott, de a reklámok mellett készített dokumentumfilmeket és kisjátékfilmeket is.
– Hogyan jött az ötlet, hogy sci-fi kisjátékfilmet készítsen?
– Hernád Péter: Az elhárítók című műve a Hetvenhét című antológiában jelent meg 2006-ban.
A kötetben a „Hetvenhét” novellapályázat hét díjnyertes írását és hét ráadást jelentettek meg, amelyek kortárs magyar írók mesefeldolgozásai. A pályázati kiírás célja az volt, hogy az alkotók a képzeletük erejével dolgozzák fel új formában a mindannyiunk számára ismerős régi meséket.
Rajongóként keresem a science fiction könyveket, ez a kiadvány pár éve került a kezeim közé. Hernád Péter kötetben szereplő díjnyertes alkotása A kis gömböc című népmesét ültette át tudományos-fantasztikus miliőbe. Amikor könyvet olvasok, gyakran gondolkodom el azon, hogy vajon a sztori alkalmas-e mozgóképes megjelenítésre. Hernád Péter novellájának olvasásakor elraktároztam magamban, hogy ez egy jól megfilmesíthető történet.
Ezt követően produceremmel megkerestük a kiadót, ahol azonnal nekünk adták a jogokat, mert nagyon örültek annak, hogy film készülhet ebből a novellából.
– Hernád Péter írja a forgatókönyvet is?
– Nem, felkértünk egy forgatókönyvírót, Széphelyi Júliát, vele közösen adaptáltuk filmre a történetet.
– Mennyire lesz fontos a vizualitás a filmben?
– Erről a műfajról általában mindenkinek a látvány jut eszébe először, de ezúttal ne egy blockbuster sci-fi-re számítsanak. Persze számomra is fontos, hogyan jelenik meg a történet vizuálisan a filmben. Lesz egy látványtervezőnk, akinek a munkája érzékeltetni tudja majd a magyar miliőbe ültetett helyzetet. Szeretném, ha megjelenne a rám nagy hatással lévő film, a Twin Peaks félelmetes, mégis humoros hangulata, ahol a horrorisztikus részeket mindig megtöri egy komikus karakter, amitől a film ki tud lépni nyomasztó állapotból.
Az elhárítókban nem a sci-fi adta látványosságban rejlő lehetőségek ragadtak meg, hanem az, ahogyan Hernád Péter felépítette a történetet. Tetszik és kihívás annak a bemutatása is, ahogyan ez a csetlő-botló szereplő az elismerésre és az emberiség megmentésével járó dicsőségre vágyik.
A filmben az a dilemma fogalmazódik meg, hogy a földönkívüliektől rettegő főszereplő, miután rádöbben, hogy az idegenek köztünk vannak, már nem tudja, kiben bízhat meg, miközben egyedül nem képes felvenni a harcot az ellenséggel. A szereplő folyamatosan hezitál és nem tudni milyen döntést hoz majd. Van valami groteszkség az ő alakjában és ezt még sarkítanám is a filmben, amiben a humor fontos szerepe lesz a elbeszélésmódnak.
Nagy feladat filmre vinni úgy a történetet, hogy ne vesszen el az irodalmi nyelven kifejezett üzenet. Persze az adaptációknál mindig elvész valami. Remélem, hogy a másik oldalon azért majd a film is ad újat a történethez.
– Pontosan hogyan épül be a „kis gömböc” szál a testrablós történetbe?
– A mese alapján leplezik le a földönkívülieket, ez önmagában szintén elég groteszk elképzelés.
A földönkívüliek gazdatestre vadásznak, akit elkapnak, annak átprogramozzák a tudatát. Céljuk az emberi faj megsemmisítése. A történet szerint a magyarok a legjobbak a földönkívüliek elleni harcban, rendszeresen lepleznek le gazdatestre vadászó szíriusziakat, annak ellenére, hogy a rosszabb körülmények között dolgoznak, mint például az amerikaiak.
A főhős nem tudja mit higgyen a terjengő információkról, egészen addig, amíg A kis gömböc olvasása közben bizonyítékot nem talál gyanújára, miszerint a lefülelt földön kívüli behatolások elterelő hadműveletek, és a kis gömböc története egy régi, sikeres földönkívüli behatolás emléke, ami egyfajta kollektív emlékezetként népmese formájában élt tovább.
Készítettek már sokan hasonló történetet, ebben az lesz a különleges, hogy magyar viszonyok között játszódik. A „Men in Black magyar verziójában” pedig nem a legmodernebb technikával, hanem ósdi eszközökkel dolgoznak.
– Nem jellemző a hazai filmgyártásra ez a műfaj – legutóbb talán Pater Sparrow készített sci-fit 2009-ben. Van igény a magyar sci-fire?
– A sci-fi irodalomnak és filmeknek itthon is van egy kemény rajongói köre. Igaz, ez egy elég szűk réteg, de remélem, hogy elérem őket a filmemmel.
Én azokat a sci-fiket szeretem, amelyek, alapvető filozófiai kérdéseket jelenítenek meg a műfajra jellemző eszközökkel. Stanislaw Lem, az egyik kedvencem is ezt tette.
– Hol tart a munkálatokkal?
– Zajlik a helyszínkeresés, és most áll össze a stáb, hamarosan kezdődik a casting is. A forgatást jövő tavaszra tervezem. Ha készen lesz a film, akkor természetesen fesztiválra is vinném.
Varázslatos lesz, ahogy a most még asztalon heverő, papíron leírt dolgok megelevenednek majd. Hihetetlen, ahogy ez technikailag megoldódik. Sok-sok döntés után lesz valamiből látványos mozgókép, ettől izgalmas ez a szakma.
