Szász Attila új, Félvilág című filmjének december 30-án, Mosonyi Szabolcs természetfilmes Vad kunság című alkotásának január 2-án lesz a tévépremierje. A karácsony és az újév környékén mellettük is sok, a Médiatanács által támogatott alkotást sugároz a tévé:, időutazásra csábítanak a kőkorszak medvevadászai, megismerhetjük a mangalica tenyésztés titkait, a rimóci növénytermesztési hagyományokat, a modern csikósok életét a Budapest Bár történetét, és szó lesz a Kárpátok hegység kialakulásáról, az ott élő nagyvadakról is. Az alkotásokhoz kellemes kulturális élményt, az ünnepekre pedig meghitt kikapcsolódást kívánunk mindannyiuknak!
Kellene kiskert, bőtermő!
Spektrum Home, december 28., hétfő, 23.40
december 29., kedd, 23.40
december 30., szerda, 23.40
december 31., csütörtök, 23.40
január 1., péntek, 23.40
január 2., szombat, 23.40
január 3., vasárnap, 23.40
A városias jellegű fogyasztói szokások egyre inkább elterjednek a falvakban is, ami azt eredményezi, hogy az a tudásbázis, amelyen a paraszti kultúrában elterjedt növénytermesztés alapult, lassan eltűnni látszik. A 15 perces részekből álló sorozat rögzíti az öregek által felhalmozott ismeretanyagot, és bemutatja a Nógrád megyei Rimócon élők hagyományait. A filmet a Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta. A rendezővel, Székely Orsolyával készített interjúnkat ITT olvashatják.
Félvilág
Duna TV, december 30., szerda, 21.25
Ki ölte meg Mágnás Elzát és miért? Az I. világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és foglalkoztatja száz év elteltével is a közvéleményt. Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat a Félvilág, amely Mágnás Elza (Kovács Patrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naiv cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a sokkoló végkifejletig. Szász Attila tévéjátékfilmje a Magyar Média Mecenatúra Program jóvoltából készülhetett el. A rendezővel, Szász Attilával készített interjúnkat ITT olvashatják.
Kis kamerák, nagy vadak
Duna World, december 31., csütörtök, 17.50 (1-2. rész)
A film egy egész Kárpát-medencén átívelő tudományos-ismeretterjesztő kísérlet krónikája, amelyben Varga Livius, a népszerű természetfilmes műsorvezető a legfejlettebb képrögzítő technológiákat veti be a legősibb nagyragadozók megörökítése érdekében. Éjjellátó kameracsapdákat, webkamerákat, távirányítású kamerákat és zártláncú kamerarendszereket telepít annak érdekében, hogy lencsevégre kapja a Kárpát-medence igazi nagyvadjait: a barna medvét, a farkast, a hiúzt, az aranysakált, a parlagi sast, a réti sast és az uhut. A film elkészülését a Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta, az egyik forgatókönyvírójával készített villáminterjút ITT olvashatják.
Csikósok lóháton
Hír TV, december 31., csütörtök, 22.01
A hortobágyi pusztán, a sík vidéken pásztorok terelik a méneseket. Alkonyattájt a tűz mellett összegyűlnek és csöndesen beszélgetnek vagy énekelnek. A külföldi látogatókban, de gyakran honfitársainkban is ilyen romantikus kép él a puszta királyainak nevezett csikósok és a pásztorrend többi tagjainak mindennapjairól. A valóság azonban egészen más, ezt mutatja be Cséke Zsolt filmje, melyet a Médiatanács az Ember Judit-pályázaton támogatott. A rendezővel készült interjúnkat ITT olvashatják.
Történet a mangalicáról
Duna World, január 2., szombat, 15.55
Mit tud a mangalica, amit a fehérsertés nem? Egyáltalán miben különböznek, azonkívül, hogy az egyiknek sokkal több a szőre? Miért került a mangalica az elsőszámú húsforrásból a kipusztulás szélére, és hogyan járhatott be mégis őrületes karriert alig húsz év alatt? Hogy kerülnek Amerikába magyar-holland mangalicák? Melocco Anna ismeretterjesztő filmje arról a magyar mangalicáról szól, amelyért Spanyolországtól Japánig világszerte rajonganak. Annak ellenére azonban, hogy lassan meghódítja a világot, itthon mégis sok tévhit kering róla. A Médiatanács Kollányi-pályázatán támogatott alkotás többek között azt is tisztázza, hogy hogyan és miért lett e makkon élő félvad sertés a biopiacok sztárja; hogy miért drágább, mint a klasszikus sertés; hogy miben hasonlít a világ legdrágább marhahúsához, a wagyuhoz; hogy miért nem itthon készül a prémium minőségű mangalicasonka, s hogy lesz-e valaha akciós a boltokban a mangalicaszűz.
Vad kunság – A puszta rejtett élete
Duna TV, január 2., szombat, 17.00
Első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli. A magyar puszta mégis más. Titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, a homokból buckákat épít a szél, mint a sivatagokban, agancsok csattognak, akár a kardok, és mindezt megtapsolja egy bagoly. A legfurább szerzet mégis a főszereplő, az aranysakál. Mosonyi Szabolcs természetfilmje a Médiatanács Kollányi-pályázatának forrásából készülhetett el.
Kárpátok bércei
Duna World, január 2., szombat, 17.15
A Kárpát-medencét koszorú alakban körülölelő, közel 1500 km-es hegyvonulat az Alpok után a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. Moys Zoltán filmje, amelyet a Médiatanács a Kollányi-pályázaton támogatott, bemutatja a hegység kialakulását, geológiai viszonyait, páratlan ásványkincseit, kivételes vegetációját, a Dunát kereső folyóvizeit, sokszínű növényvilágát, vadregényes, végtelen erdőségeit, s az abban élő – sokszor európai viszonylatban is ritkaságszámba menő – állatfajokat.
A kőbaltás ember – Érdi medvevadászok
Spektrum, január 4., hétfő, 5.30
Az idei gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon a legjobb animáció technikai díját elnyerő, szokatlan, modern képi világú ismeretterjesztő film paleodetektívje Budapestről autózik az érdi Fundoklia-völgybe. A néhol 30 méter széles mély völgyben az őskori vadászok könnyedén elejthették a zsákmányt. A csontok tanúsága szerint ezt elég hatékonyan csinálták, a lelőhelyen ugyanis legalább 500 barlangi medve csontjait találták meg a régészek. A medvevadászok amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is tűntek erről a vidékről, nyomukat azonban betemette a lösz, ami megőrizte őket az utókornak. Gauder Áron filmjét a Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta.
Budapest Bár – A pesti dal története
Duna World, január 3., vasárnap, 17.35
január 4., hétfő, 7.20
A Budapest Bár zenéjét már szinte senkinek sem kell bemutatni. A régi dalok újszerű, fiatalos feldolgozásával sikert arató zenekar fő célja, hogy a fiatalokat is táncra bírja akkor, amikor század eleji zenék csendülnek fel a húrokon. A filmben a cigányzenészek és a popzenészek találkozása is megtörténik, akiknek sok mindenben eltérő, mégis lényegét tekintve hasonló az életük. Tóth Tamás filmjének egyik fő pozitív üzenete az ő egymásra találásuk és összefogásuk. A film a Médiatanács Ember Judit-pályázatának forrásából készülhetett el.
