Médiatanács-blog

Az alkotópáros első filmje, A berni követ sikereit látva megvan az esély a hódításra. Mert ha az egész világot nem is, de a magyar sajtóorgánumok kritikusait már meghódította Szász Attila filmje, amely ezúttal is Köbli Norbert forgatókönyve alapján készült.  A Médiatanács támogatásával készült történet a 20. század elején játszódik, és egy rejtélyes gyilkosság hátterét bontja ki a nézőknek: az első világháború előtt egy utazókosarat találtak Budapesten a Dunában, ami Mágnás Elza, egy félvilági kurtizán hulláját rejtette. De ki a gyilkos? Milyen rettenetes emberi sorsok vannak a gyilkosság mögött? És mi vezérelte akkoriban az emberek tetteit? Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János főszereplésével erről szól a film, amit december 30-án 21.30-kor vetít a Duna TV, előző nap pedig szintén a Duna TV-n az alkotás werkfilmjét is megnézhetik 22.50-kor. Az forgatásról és a film elkészüléséről Szász Attila rendezőt kérdeztük.

– A nevetek Köbli Norberttel már előre jelzi az embereknek a minőséget, hiszen amikor a Félvilág első teasere kijött, már akkor nagy várakozások voltak a sajtó részéről. Hogy éled meg ezt a jelenséget?

– Ezt mi A berni követnek köszönhetjük, és furcsa érzés, hogy egyetlen film után az embertől ilyen sokat várnak. Persze A berni követnek elég hosszú utóélete volt egy tévéfilmhez képest, semmivel sem hozott nekünk kevesebb sikert, mint ha mozifilm lett volna. Sőt az, hogy hivatalosan eddig több mint félmillióan látták, valószínűleg nagy szerepet játszik abban, hogy ilyen várakozás előzi meg a következő filmünket. Ennek ellenére vagy éppen ezért valami egészen mást akartunk csinálni másodikként együtt Norbival. Ha valaki úgy érzi, hogy ez a film jobb lett, mint A berni követ, akkor annak nagyon örülünk, mert az a természetes, hogy az ember filmről filmre próbál magasabb színvonalon alkotni.

– Hogyan találtátok meg a Félvilág sztoriját?

– Amikor A berni követet vágtuk, Norbi már a Félvilág könyvét írta a szomszéd helyiségben – azt is a Médiatanács támogatásából –, és szünetekben lelkesen mesélte, hogy hol tart a könyv. Ahogy beszélt róla, nekem is megtetszett a történet, és mondtam, hogy szívesen megrendezném. Az lett a vége, hogy együtt pályáztunk a Médiatanácshoz. Úgy gondolom, hogy Norbi írása is szintet ugrott A berni követhez képest, és én is megpróbáltam ennek megfelelni a stábbal.

– Hogy ment a forgatás? Mennyi ideig tartott?

– Bár most is csak 19 forgatási nap állt a rendelkezésünkre, sokkal flottabbul ment az előző filmhez képest. Sikerült megtanulnunk azt, hogy hogyan osszuk be jobban az időnket, és hogy mi az, amit el kell hagynunk és mi az, amit meg kell tartanunk annak érdekében, hogy egy minőségi produkciót tegyünk le az asztalra. Nehéz körülmények között forgattuk a film második felét, mert akkor vettük fel a külső helyszínen játszódó jeleneteket és hideg volt. Ráadásul ugye januárban 8 előtt és 4 után már nem tudtunk dolgozni, mivel csak akkor voltak jók a fényviszonyok, nekünk pedig nem volt arra pénzünk, hogy bevilágítsuk az utcát.

Szász Attila rendező Kovács Patríciát instruálja a forgatáson

– Hol forgattatok?

– Elza lakásának belső felvételeit egy Martonvásár közeli kastélyban vettük fel. A szobabelsők és bútorok tökéletesen megfeleltek, és sikerült elérnünk, hogy átfesthessük és letapétázhassuk sötétebb színűre a helyiségeket, mert minden nagyon fehér volt és steril. A többi helyszínt pedig elszórva találtuk meg, de törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint ne kelljen a forgatás közben ide-oda költözéssel tölteni az időt.

– Hogy találtátok meg a színészeket?

– Norbi megpróbál nem konkrét színészekre írni, de persze mindig vannak elképzelései, ezeket megosztja velem, de nem próbálja rám erőltetni. Elzával nagy bajban voltunk, írtunk egy listát és végigmentünk rajta, mindenkit behívtunk castingra. Talán Patrícia nem is volt eredetileg a listán, a casting director később ajánlotta. Mondtam, hogy nekem ő túlságosan mai szépség, a századforduló környékén a teltebb idomok voltak divatban, erre kiderült, hogy Patrícia éppen akkor szült, szóval a teltebb idomok is adottak voltak. Megnéztük őt is, és nagyon meggyőzött minket, gyorsan a magáévá tette a karaktert, szinte teljesen átlényegült. Gryllus Dorka is elsöprő erejű volt a castingon, az elejétől a végéig elképesztő koncentráltsággal vett részt a próbákon és a forgatáson is. Őt választottuk ki a leghamarabb, mert az eltökéltsége és a profizmusa egyszerűen nem hagyott más választást. Döbrösi Laura pedig bejött, és rögtön egy olyan karaktert hozott, amilyen Katót szerettünk volna. Kulka János neve rögtön felmerült Max Schmidtnek, hiszen egy férfias ötvenes embert akartunk és adta magát, hogy ő legyen. Voltak fenntartásaink, hogy A berni követ után megint vele forgassunk, hiszen biztosan van még az országban jó ötvenes színész, és hát őt még ennyire férfi-nő kapcsolatra épülő szerepben nem láttuk. Felhívtam, hogy jöjjön be és nézzünk meg néhány Patríciával közös jelenetet, amire ő szerintem kicsit megrökönyödött, hogy A berni követ után neki castingolnia kell, de én inkább ilyenkor vállalom azt, hogy nem mondok biztosat, mint hogy a ruhapróbán vagy már jelmezben a forgatáson derüljön ki, hogy nem működik egy színész és egy színésznő között a kémia. Természetesen kiderült, hogy tökéletesen működnek együtt, és János megint fantasztikusat alakít a filmben.

– A színészvezetés példaértékű a filmben, milyen volt a közös munka?

– A lányok mindhárman más módszerrel dolgoztak, Laura ösztönből, Dorka profizmussal, Patrícia pedig mindent tud, és szíve szerint mindent egyszerre meg is mutatna, ebben kellett őt vezetni. A filmben nagyon visszafogott játékot kértem a színészektől, szó szerint suttogniuk kellett néha, és Patrícia a harmadik napon megkérdezte, hogy mindenki ilyen visszafogottan játszik-e, mert neki ez szokatlan volt. A hangmérnökök frászt kaptak tőlem, mert még a lámpák zúgása is hangosabb volt a beszédnél, viszont én a teátrális párbeszédekre ugrom. De hamar ráéreztek arra a színészek, hogy ez miről szól. Ráadásul a lányok nagyon jóba is lettek, nem ismerték egymást a forgatás előtt, de nem rivalizáltak, hanem önzetlenül és nyitottan fordultak egymás felé. Dorka és Patrícia az ágyjelenet szüneteiben például azt beszélték meg, hogy ki hogyan eteti a kisgyerekét.

Gryllus Dorka és Kovács Patrícia az ominózus ágyjelenetben

– Az akciódús A berni követnek vagy a Félvilágnak volt nagyobb munka a vágása?

– A Félvilág vágása nagyon nehéz volt. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy minden színésznő minden jelenetben iszonyú jó volt: melyik beállítást válasszuk, kit mutassunk? A vágó többször elsírta magát a felvett anyagon. Egy alkalommal például csak Dorka felvételét nézte és elérzékenyült attól, amit látott. Izgalmas folyamat volt, mert vágás közben gyakorlatilag újraírtuk a forgatókönyvet. A legvégén például egy jelenetet az ötvenedik percből áthúztunk a tizedik percbe, ami az egész struktúrát megváltoztatta. Nagyon sokat tanultunk a történetmesélésről a vágás alatt.

– A berni követtel tulajdonképpen végigfesztiváloztátok a világot. Ez a terv a Félvilággal is?

– A Félvilág fesztiválozása már a premier előtt elkezdődött. Montrealban volt a világpremier, ráadásul a fő versenyprogramban, akkor láttuk először közönséggel együtt. A kanadaiak együtt lélegeznek a filmmel, beletapsolnak, nevetnek és sírnak, ha akarnak, és hát a Félvilág alatt is volt, amikor meglepő gesztusokat kaptunk már a vetítés alatt. Amikor pedig kimentünk a teremből, lerohantak minket, mindenki gratulált, Norbinak azt mondták, hogy Shakespeare megirigyelné a sztorit (nevet). Illetve Indiában volt még a film egy szintén „A” kategóriás nemzetközi fesztiválon, ahol Döbrösi Laura képviselte a stábot, és körülrajongták őt, tetszett nekik is a film. Ami a jövő évet illeti, már most van jó néhány fesztiválmeghívásunk, és elég sok helyről várunk még választ.

– Moziban is vetítik majd a filmet?

– A Médiatanáccsal való szerződés tartalmazza, hogy a filmet mindenképpen a televíziónak kell először bemutatnia, hogy minél több emberhez eljuthasson a film, és ehhez a jogukhoz ragaszkodtak is. De nagyon intenzív érdeklődés volt a moziforgalmazók részéről is. Ezek egy része persze azzal, hogy a tévé bemutatja a filmet, már tárgytalan lett, de van olyan forgalmazó, aki ennek ellenére szeretné még vetíteni a filmet. Majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Örülnénk neki, mert A berni követtel is az volt a baj, hogy a tévépremier után, ha valaki nem akart illegálisan hozzájutni, akkor nem tudta megnézni sehol a filmet. Így erre talán lesz lehetőség. És persze itt is tervezzük DVD kiadását, ezúttal forgattunk is werkfilmet, amit a premier előtti napon a tévé is sugározni fog, és most már nem csak werkfotók és interjúk lesznek benne. Emellett reméljük, hogy december 30-án minél többen választják ezt a filmet esti programnak.

– A film elkészülését a Médiatanács a Fehér György-pályázaton támogatta. Mi a véleményed a támogatási rendszerről?

– Mi nagy rajongói vagyunk ennek a rendszernek. Amikor A berni követ megkapta a Mecenatúra-díjat, akkor elmondtam, és komolyan gondolom, hogy én még mindig nem lennék filmrendező ma Magyarországon, ha nincs a Médiatanács és nincs a mecenatúraprogram. Nagyon jó iránynak tartom, hogy lehetőséget kapnak elsőfilmesek és kipróbálhatják magukat tévéfilmes büdzsében, mert ez egész más gondolkodást igényel, mint egy nagy költségvetésű mozifilm elkészítése. Nagyon jó iskola, szerintem minden elsőfilmesnek pályáznia kellene, és elkészíteni egy tévéfilmet, mielőtt mozifilmet forgat. Az is nagyon jó, hogy nagy a szabadság és a bizalom. Nem kell minden egyes új ötlettel vagy változtatással elszámolnunk, csak a végeredménnyel, és ez nagyon inspirálóan hat a kreativitásra.

– Mi a jövőbeni tervetek?

– A következő filmünket Köbli Norberttel már a Filmalapnál fejlesztjük. Norbi nem tud elszakadni a történelmi krónikás szerepétől: ez a film ’45-ben játszódik majd, és romantikus thriller lesz némi film noir beütéssel.