Galamb a Fordban

2016.06.28. 09:38 :: Sajtoiroda

Interjú Mátyássy Áron rendezővel

Ha azt mondom, autó, sokan asszociálunk a szabadságérzésre és egy hétköznapi közlekedési eszközre. Ha azt mondom, az első autó, ami szélesebb tömegeket ért el, akkor talán feldereng egy oldal a történelemkönyvből, rajta egy komoly, bajszos férfi képével: Galamb József magyar mérnökével, aki részt vett a Ford T-modell megalkotásában. Galamb eljutott egy nagy álomtól a mindennapi kényelemig, Mátyássy Áron rendező A bolygóműves című ismeretterjesztő filmjével pedig azt szeretné elérni, hogy az a homályos kép, ami róla dereng, nagyon is élő és inspiráló legyen. A film elkészülését a Médiatanács a Kollányi Ágoston-pályázaton támogatta, a premiervetítése június 28-án, kedden 18.00-kor lesz a Duna Worldön, az ismétlése másnap 7.40-kor.

Az alkotóról dióhéjban

matyassy_1.jpgMátyássy Áron 2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Grunwalsky Ferenc osztályában. Első nagyjátékfilmje, az Utolsó idők, 2009-ben elnyerte a 40. Magyar Filmszemle Arany Orsó díját, egy évvel később az Átok című sorozat, melyet szintén ő jegyez, a Szemle tévés kategóriadíját nyerte meg. A Magyar Média Mecenatúra programban már két filmjét is támogatta a Médiatanács: a Tatafilmben Novák Ferenc életútját mutatja be, a Berosált a rezesbanda pedig a fiatalabb korosztálynak nyújt szórakozást.

– A film keveréke a mérnök életútjának és egy ambiciózus magyar életútjának, aki mert nagyot tenni. Önnek melyik vonal volt a fontosabb, ha volt ilyen, az autók bemutatása, vagy Galamb József bemutatása?

– Galamb jelentőségét leginkább a Ford T-modell által kiváltott forradalmi változások bemutatásán keresztül lehet érzékeltetni. Ezért a kezdetektől úgy gondoltuk, hogy két főszereplőnk lesz: Galamb és a Ford T-modell, aminek a mérnök az egyik legfontosabb konstruktőre volt.

– Volt Galambnak más magyar társa az amerikai autógyártásban?

– Igen, és libabőrös érzés szembesülni azzal, hogy a zseniális üzleti meglátás gyakorlati kivitelezésének nagy része magyarok műve, hiszen Joe Galamb mellett Balogh Károly, Farkas Jenő és Haltenberger Gyula is a team tagja volt hosszabb-rövidebb ideig. A Ford T-modellje volt az első, mindenki által elérhető gépkocsi a világon, olcsó volt, megbízható, könnyű volt vezetni, ez forradalmasította a közlekedést és hosszú távon megváltoztatta a világot. Ma már el sem tudjuk képzelni a világunkat autók, teherautók, buszok nélkül – Henry Ford víziója előtt a gépkocsi úri huncutság volt, ami helyett az emberek előszeretettel választották továbbra is az állati erővel hajtott járműveket. A futószalagon gyártott T-modell ezt változtatta meg végérvényesen.

t-modell.jpg

A híres Ford T-modell

– Miért lehet Galamb József inspiráló személyiség a magyarok, különösen a XXI. századi fiatalok számára?

– Galamb József az egyetem elvégzése után Németországba, majd az USA-ba ment tanulni, világot látni. Végül a Ford Motor Company-nál kötött ki 1905-ben, ahol hamar felfigyeltek a tehetségére. Inspiráló a története, mert azt üzeni, hogy a tehetség, ha kitartással és elhivatottsággal párosul, utat tör magának. Galamb megkereste az ideális helyet céljai megvalósításához – így került Detroitba. Manapság bizonyos szempontból sokkal könnyebb a világ másik végére eljutni, de az érvényesüléshez tényleg minőséget kell nyújtani. Galambot persze egyértelműen a korabeli magyar oktatási rendszerben szerzett szakmai tudása miatt is választotta ki Henry Ford a különleges feladatra.

– Hol forgattak leginkább, Magyarországon vagy Amerikában?

– Magyarországon két napot forgattunk, ebből egyet Galamb szülővárosában, Makón, hatot pedig az Egyesült Államokban, ahol Galamb a karrierjét befutotta. Magyarországon nagyon alapos szakértői vannak Galamb József életének, akikkel remek beszélgetéseket készítettünk. Viszont azt is láttuk előre, hogy Amerikában sokkal több veterán autót és tárgyi relikviát fogunk találni. Fantasztikus volt a dearborni Henry Ford Museum vagy a Ford Piquette Plant emlékhely, amelyet az eredeti gyárépületben alakítottak ki, ahol Galambék megtervezték a T-modellt. És lélegzetelállító volt belépni a Gilmore Car Museum termeibe, ahol a kezdetektől a nyolcvanas évek elejéig gyűjtöttek össze majd 500 klasszikus autócsodát. A filmben kitérünk az amerikai autós kultúra jelentőségére is, ehhez szolgáltattak remek vizuális anyagokat ezek a múzeumok. Ezen kívül ottani szakemberekkel is beszélgettünk, akik legalább olyan becsben tartják Galamb emlékezetét, mint a magyar mérnöki társadalom.

kapolna.jpg

Egy különleges Ford-modell, autóra épített mozgó kápolna

– A forgatás során adódott valamilyen különleges helyzet, amit ott a helyszínen kellett megoldani?

– Balogh Károly unokája elvitt minket a temetőbe Detroitban, ahol Galamb József sírja található. Ott viszont az a zavarbaejtő helyzet állt elő, hogy legalább tíz percig nem találtuk a sírkövet. Nem azért, mert Bruce rossz helyre vitt minket, hanem mert Galamb József földi maradványait egy végtelenül egyszerű márványlap rejti, ami vízszintesen van a földbe süllyesztve, legalább negyven másik hasonló tábla között. A puritán, hivalkodásmentes sírhely nagyjábóli helyét tudtuk, de legalább 15 márványtáblát le kellett tisztítanunk, mire valaki megtalálta a sírt. Amíg Bruce kereste a sírt, végig forgattunk, és ez lett az egyik legszebb jelenet a filmben.

sir.jpg

Bruce Balough Galamb József sírját keresi Detroitban

– Mennyi időt vett igénybe a munka a forgatástól a kész filmig?

– A forgatás után az anyag leválogatása volt hosszabb idő, amíg összeállítottuk a beszélgetések, interjúk vázát. Miután kivágtuk az ismétlődéseket, felesleget, már öröm volt a munka. Sokszor megnéztük a filmet munka közben, de sosem untuk. Az utómunka nagyjából két – két és fél hónapot vett igénybe.

– A film a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjában nyert támogatást. Mi a véleménye a támogatási rendszerről?

– Nagyon örültünk, hogy a téma a döntőbizottság érdeklődését is felkeltette. Külön köszönettel tartozunk, hogy a költségvetésünk megítélésénél nem riadtak vissza az amerikai forgatás ötletétől sem, ami a film igazi különlegességét adja. Az együttműködésünk mindvégig jó hangulatú és professzionális volt, mindeki azon volt, hogy a nézők elé egy igazán szórakoztató és minőségi ismeretterjesztő film kerülhessen.

komment

Címkék: ismeretterjesztő film Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Kollányi Ágoston Mátyássy Áron

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása