A rendező legújabb történelmi dokumentumfilmjében az 1944 decemberében eltűnt fiatal magyar politikus, báró Atzél Ede nyomába ered, aki megalkuvás nélkül képviselte Erdély és a magyarság ügyét a két világháború között és a második világháború alatt. Legkisebb fia, Atzél Ferenc soha nem tett le arról, hogy megtalálja édesapja nyomait. A Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Programjában támogatott film egy újabb nyomozást követ végig, bemutatva Atzél Edét és az események történelmi kontextusát is. Az alkotást szeptember 30-án, 13 óra 50 perckor tűzi műsorra a Duna World. Novák Tamás rendezővel a film elkészítésének körülményeiről beszélgettünk.
Az alkotóról dióhéjban
Novák Tamás az ELTE történelem- és jogászszakának elvégzése után szövegírással, újságírással és dokumentumfilm-gyártással kezdett foglalkozni. Igazán ismertté a Skrabski Fruzsinával közösen rendezett, Biszku Béláról forgatott Bűn és büntetlenség című filmje tette a 2010-ben. Jelenleg a Siriat filmstúdió vezetője. A Médiatanács támogatta többek között az európai sportfogadási ipar helyzetét bemutató Game Over című filmjét, egy az 1949-es terrorról készült korabeli dokumentumfilm sorsának utánajáró Cinema Inferno című alkotását, és az élelmiszeripar helyzetét tárgyaló Globál menü című filmjét.
Hogyan került kapcsolatba Atzél Ede fiával?
Egy volt osztálytársamon, Tósoky Balázson keresztül ismertem meg Atzél Ferencet. Elmesélte az apja történetét, és rögtön éreztem, hogy filmet kellene készíteni róla, hiszen az eltűnése egy nagyon fontos kulcsmomentum a magyar történelemben. Szeretem a történelmet, ez a korszak és a film témája különösen közel áll hozzám. De rögtön a kutatásunk megkezdésekor felmerült a kérdés: Mi lesz akkor, ha nem találunk róla nyomokat? Emiatt először arra gondoltunk, hogy csak összerendezzük a dokumentumokat, és hozzátesszük azt a történelmi keretet, amitől érdekes lesz a történet. Végül egy olyan nemzetközi kémregény bontakozott ki belőle, amit nem is gondoltunk volna még a kutatás elején, orosz, román és angolszász szálakkal.
Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a film készítése alatt?
A legtöbb stresszt az okozta, hogy sikerül-e valami nyomra jutni Atzél eltűnésével kapcsolatban, tudunk-e valami pluszt hozzátenni az eddig ismert információkhoz, és nyilván az adta a legnagyobb eufóriát is, amikor ez megtörtént. Mindenki abszolút segítőkész és baráti volt velünk, itthon, Erdélyben és Bukarestben egyaránt. Különös problémaként merült fel, hogy Raoul Wallenbergről van egy nagy online adatbázis, és találtunk benne kapcsolódást közte és Atzél között, de a rendszer maga használhatatlan volt, nem lehetett kutatni benne. Mikor felhívtuk a svédeket, ők nagyon kedvesen azt mondták, hogy az adatbázis tíz éve készült, azóta ottmaradt a neten, és ők maguk sem tudják kezelni, így ezt a szálat nem tudtuk feldolgozni. A szakértőink végezték a fő történészi munkát. Szekér Nóra segítségével a Magyar Testvéri Közösség-ügy (titkos hazafias társaság a XX. század első felében, amelynek Atzél Ede is tagja volt – a szerk.) kapcsán el tudtunk indulni egy szálon, majd haladtunk egyik emberről, egyik nyomról a másikig. Rengeteget segített Illésfalvi Péter hadtörténész – aki a családdal már korábban is kutatott –, Bandi István, Bognár Zalán, L. Balogh Béni és Murádín János Kristóf Kolozsváron. Legalább tizenöt történésszel csináltunk interjút, akiknek végül a 70 százaléka sajnos kimaradt a filmből. Egy bonyolult történetet kellett elmesélnünk 50 percben, kicsit így is töménynek éreztem a végeredményt.
Atzél Ferenc a rendezővel
Miután elkészül egy ilyen történelmi dokumentumfilm, a nyomozás is teljesen abbamarad?
Azóta is találtunk új nyomokat, mióta a film elkészült. Például nyáron Bandi István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának románügyi referense felhívott, hogy feldolgoztak egy peranyagot, amiben megtalálták Atzél Ede nevét is az elítéltek között. Ez sok mindent jelenthet, lehet, hogy távollétében ítélték el, de az is lehet, hogy egy a Gulágra menő transzportokon valaki felismerte és átadták a románoknak – ami egyébként nem túl valószínű.
Egy kémregényhez hasonlította Atzél történetét, a film pedig egy valóban kusza események sorozatát vetíti elénk, nemcsak Atzél esetében, de az egész történelmi időszakra vonatkozóan.
Hogy ki kivel volt, melyik oldalra állt ezekben az időkben, az nem egyértelmű. A magyar uralkodói elit alapvetően angolszászbarát volt, nem szerették a németeket. Láthatjuk, milyen könnyű volt manipulálnia Hitlernek az országokat kihasználva a Trianon okozta teljes instabilitást: ahogy Magyarországgal és Romániával játszik, ahogyan kettéosztja Erdélyt, majd ez eredményezi az acsarkodást a két ország között. Hiába mennek át a magyarok a románokhoz tárgyalni a közös kiugrásról, a románok teljes Erdélyt kérik cserébe, amit persze a magyarok nem engednek, és a románok nélkül már a magyarok sem lépnek ki. Volt egy konfliktusgóc, amit a nagyhatalmak kihasználtak, hogy a kicsiket sakkban tudják tartani. Ezt az ember tudja a történelmi tanulmányaiból, de amikor az aktákban ténylegesen szembesül vele, és újra átéli, az nagyon izgalmas.
Atzél Ferencet hogyan érintették az új fejlemények?
Varró Vilmos visszaemlékezése egy megcáfolhatatlan bizonyíték volt számára arról, hogy az édesapját az oroszok elvitték, viszont semmilyen hivatalos dokumentációja nem volt erről. Nagyon megörült, hogy vannak nyomok, illetve az elmondása alapján a film is méltó emléket állít az édesapájáról. Ez is egy stresszfaktor volt, hiszen az egy dolog, hogy az eredmény tetszik-e a nézőknek és a szakmának, de a legfontosabb az volt, hogy mit mond róla az az ember, akinek az apjáról szól a film.
Bandi István levéltáros a filmben
A filmet a mecenatúraprogram történelmi dokumentumfilmes pályázatának támogatásával készült. Milyennek találja a támogatási rendszert?
Több filmünk is a programnak köszönhetően valósult meg. A Kollarik Tamás által koordinált mecenatúraprogram szerintem egy nagyon pozitív lehetőség a dokumentumfilm-készítők számára. Itthon ez egyedülálló, és Európában is párját ritkítja: külföldi kollégák is sokszor elcsodálkoznak, hogy mennyire flottul megy nálunk a dokufilmek támogatása a programmal. Nekik, ha van egy ötletük, az akár négy-öt évig is állhat a fiókban, emellett ez a program sokkal kiszámíthatóbb és egyértelműbb. Viszont jó lenne egy olyan gyűjtőhely, ahol ezeket a filmeket mind meg lehetne nézni, de nyilván egy ilyen felület szerzői jogi problémákba ütközne. Működőképes, jó kezdeményezésnek tartjuk.
Történelemszakot és jogot végzett, már ekkor tudatosan készült arra, hogy egyszer történelmi dokumentumfilmeket fog készíteni?
Történelemtanár szerettem volna lenni, de az édesanyám is tanárként dolgozott, és azt tanácsolta, hogy biztos, ami biztos, keressek magamnak valamilyen más megélhetést is. Így jogra mentem, de a történelemszakot is megcsináltam. Bár nem készültem filmes pályára egyetemistaként, mégis mikor ide kerültem ezek a dolgok összekapcsolódtak, hiszen akkor már olyan témában csinál az ember filmet, amit szeret is. A mecenatúraprogram segítségével nem ez az első történelmi témájú filmje a filmstúdiónknak (ld. a keretes összefoglalót – a szerk.), de elkalandoztunk többek között az élelmezésügy, a mesterséges intelligencia és focibunda felé is.
