A Médiatanács ügyészi fellépés iránti indítványa (I.)

2012.11.15. 12:16 :: Tanácsnok

A Médiatanács az ügyészséghez fordult a Klubrádió ügyében kialakult jogszerűtlen helyzet feloldását kérve. Blogunkon mától részletekben közöljük az ügyészséghez eljutatott indítvány szövegét. Az első részből kiderül, hogy az új médiatörvény teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a frekvenciapályázatokat érintő hatósági döntéseket vitató felek teljes körű jogorvoslathoz juthassanak. Az indítvány rámutat, hogy a régi médiaszabályozás alapján a Klubrádió helyén akár már egy másik rádió is szólhatna. Az indítvány részletezi, hogy miért támadta meg a Klubrádió az Autórádió pályázatát, és az is világossá válik, hogy nem a Médiatanács, hanem a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki először a tartalommal nem bíró oldalak aláírásának kötelezettségét.

Legfőbb Ügyészség
1055 Budapest
Markó u. 16.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) indítványozza, hogy az ügyészség, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 26. §-a és 29. §-a alapján - mérlegelése szerint - hivatalból indítson vizsgálatot és hatósági eljárásokhoz kapcsolódó törvényességi ellenőrzési hatáskörében a Médiatanács 1983/2011. (XII. 20.) számú határozata (annak a Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletében nem érintett, a bíróság által hatályon kívül nem helyezett, „felül nem bírált”, a 2011. július 21-én közzétett pályázati felhívással a Budapest 95,3 MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására megindított pályázati eljárás eredményességéről rendelkező 1. pontjában foglalt rendelkezése) ellen, a döntés érdemére kiható törvénysértés és törvénysértő állapot alapján ügyészi felhívást előterjeszteni szíveskedjen. Az indítvány alapjául szolgáló legfontosabb indokaink az alábbiak:

1. A Médiatanács 1983/2011. (XII. 20.) számú hatósági határozata (a továbbiakban: Alaphatározat) rendelkező részének három önálló pontjában megállapította, hogy:

1) A 2011. július 21-én közzétett pályázati felhívással a Budapest 95,3 MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására megindított pályázati eljárás (a továbbiakban: Pályázati Eljárás) eredményes.

2) A Pályázati Eljárás nyertese az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.

3) A Rádió Juventus Zrt. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.

1.1. Az Alaphatározat ellen a Pályázati Eljárásban szintén pályázó Klubrádió Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: Klubrádió Zrt.) bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 62. § (5) bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtáblához (a továbbiakban: Ítélőtábla).
(Megjegyzendő, hogy az Mttv. 62. § (6) bekezdése alapján a Médiatanács pályázati eljárásban hozott - Mttv. 62. § (1) bekezdés szerinti - hatósági határozata bírósági felülvizsgálata tárgyában, az Ítélőtábla közigazgatási perben hozott határozata ellen fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.)

1.2. E jogorvoslat kapcsán kiemelendő, hogy az Mttv. jelentősen változtatott a korábbi, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) jogorvoslati rendszerén. Az Mttv. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, azon belül a Médiatanács médiaigazgatással, médiafelügyelettel kapcsolatos valamennyi eljárását a közigazgatási hatósági eljárásjog, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá helyezi. (Az Mttv. hatósági tevékenységi rendszere tehát érvényesíti a közigazgatás, „közigazgatási általános szabályokon” nyugvó törvény alá rendeltségének alkotmányossági követelményét.)

A korábbi médiaszabályozást (Rttv.-t) több alkotmánybírósági kifogás is érte, különösen amiatt, hogy eljárásaiban nem volt egyértelműen elkülöníthető az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) közhatalmi és polgári jogi feladatellátása.

A vonatkozó alkotmánybírósági döntések szerint jelentős jogállami aggályokat okozott, hogy a műsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos pályázati eljárásokban keveredett az ORTT közjogi és magánjogi szerepe, hatásköre, illetve sem az EU közhatalmi funkciókkal kapcsolatos szabályozásának, politikájának, sem a hazai jogállami elveknek nem felelt meg az a szabályozási módszer, hogy az ORTT külső jogalanyok irányában nem kiszámítható és nem egyértelmű eljárási szabályok szerint járt el az Rttv. alapján, illetve a frekvencia-pályáztatással kapcsolatos közigazgatási típusú jogalkalmazása nem a közigazgatási, közjogi szabályok szerint történt.

Ebből adódott, hogy az Rttv. szerinti pályázati eljárásokban hozott ORTT döntések ellen érdemi jogorvoslati lehetőség nem volt, hiszen a pályázati eljárásokban hozott ORTT döntés nem az ilyen esetekben „valódi” jogorvoslatot jelentő közigazgatási típusú bírósági felülvizsgálat körében, hanem kizárólag polgári bíróság előtt volt (jelentős korlátokkal) támadható. A polgári bíróság még abban az esetben sem rendelkezett az ORTT vonatkozó pályázati döntésének és az az alapján kötött műsorszolgáltatási szerződések megsemmisítési jogával, ha a pályázati döntés vagy a pályázati eljárás egyértelműen jogszabálysértőnek bizonyult. Kiemelendő az is, hogy e polgári bírósági „felülvizsgálati eljárás” folyamata, „jogorvoslata” egyáltalán nem képezte akadályát, hogy az ORTT az általa nyertesnek nyilvánított pályázóval műsorszolgáltatási szerződést kössön és a nyertes megkezdje a polgári bírósági „felülvizsgálat” tárgyát képező frekvencián a műsorszolgáltatást.
(Jelen ügyben példával illusztrálva: Amennyiben a Klubrádió Zrt. az Rttv. szabályozása és jogorvoslati rendszere mentén támadhatta volna meg a Médiatanács tárgybani, Autórádió Kft. pályázati nyertességét megállapító döntését, akkor egyrészt a Médiatanács már a polgári „jogorvoslati eljárás”, per alatt is megköthette volna az Autórádió Kft.-vel akként a médiaszolgáltatási szerződést, hogy az Autórádió Kft. médiaszolgáltatásának nyújtását e per alatt is megkezdheti. Másrészt, amennyiben a polgári bíróság megállapította volna, hogy a Médiatanács pályázati döntése jogszabálysértő, akkor sem lett volna jogosult arra, hogy az Autórádió Kft.-vel kötött médiaszolgáltatási szerződést, így az Autórádió Kft. tényszerű médiaszolgáltatási jogosultságát megszüntesse, illetve a Médiatanács jogszabálysértőnek bizonyult pályázati döntését megsemmisítse.)

Ezzel szemben az Mttv. a pályázati eljárások hatósági eljárásjog körébe helyezésével megvalósította a pályázati eljárásban hozott médiatanácsi döntések valódi közigazgatási típusú bírósági felülvizsgálatát, hiszen az Mttv. szerinti pályázati eljárásban hozott médiatanácsi hatósági határozat, a „közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata” körében támadható a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság (jelen esetben a Fővárosi Ítélőtábla) előtt.
E bírósági felülvizsgálat igen széleskörű jogorvoslatot biztosít, mégpedig a hatósági eljárás és a hatósági döntés jogszabályszerűségének teljeskörű felülvizsgálatát jelenti, melynek eredményeként a bíróság a hatósági határozat megsemmisítésének és szükség esetén a hatóság új eljárásra utasításának hatáskörével is rendelkezik.

Ráadásul a bírósági felülvizsgálati eljárás lezárásáig a Médiatanács nem jogosult a pályázaton általa nyertesnek nyilvánított pályázóval médiaszolgáltatási hatósági szerződést kötni, vagyis e bírósági felülvizsgálati eljárás eredményéig nem kezdhető meg a pályázat tárgyát képező frekvencián a médiaszolgáltatás, a médiaszolgáltatási jog gyakorlása.

1.3. A Klubrádió Zrt. által az Alaphatározat ellen benyújtott keresetlevél alapján a Médiatanács az Alaphatározat tárgyában, a Ket. 114. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárást indított, melynek eredményeként 196/2012. (II. 1.) számú határozatával (a továbbiakban: Módosító határozat) saját hatáskörben módosította Alaphatározatát annyiban, hogy kiegészítette azt a pályázati ajánlatok műsortervvel összefüggő ún. szubjektív értékelésének szempontjaival és ezen szempontokhoz kapcsolódó értékelés pontszámaival.
A Módosító határozat indokolásában a Médiatanács rögzítette, hogy bár jogelődje, vagyis az ORTT által kialakított jogalkalmazási gyakorlatban, illetve a vonatkozó bírósági gyakorlatban sem érvényesült, hogy a pályázati eljárások során az ún. szubjektív értékelési kategóriák esetében a testületi döntés alapjául szolgáló szempontokat az egyedi határozat részletesen tartalmazza, azonban a jelen ügy során felmerült körülmények, a kereseti kérelem erre vonatkozó indokai és az ügy körül kialakuló sajtóvisszhang okán a Médiatanács úgy döntött, hogy e szempontokkal és a kapcsolódó pontszámokkal módosítja Alaphatározatának indokolását.

1.4. Mindezeket követően a Klubrádió Zrt. által az Alaphatározat ellen benyújtott keresetlevél alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletében megállapította, hogy az Alaphatározat 2. pontjában írt, a Pályázati Eljárás nyertesére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi és az alperest e körben új eljárásra kötelezi.

Az ítélet részletes indokolása szerint a pályázat nyertesének (Autórádió Kft.) pályázati ajánlata alaki szempontból érvénytelen volt. Bár az Autórádió Kft. pályázati ajánlatának alaki érvénytelensége az ítélet indokolása alapján több szempont alapján is megállapítható volt, az Ítélőtábla ítéletének indokolásában mégis részletes elemzés alá vonta az alaki érvényesség egyik szempontját, mégpedig a pályázati ajánlat oldalainak aláírási kötelezettségét, formai-alaki szempontját, követelményét.

E részletes elemzés körében az Ítélőtábla a pályázati felhívás alaki követelményrendszerének értelmezését a pályázati ajánlatok „üres” oldalainak, illetve az adatot nem tartalmazó „hátoldalainak” aláírására vonatkozó kötelezettség megállapításáig viszi el. E szerint: „a pályázónak a pályázati ajánlat eredeti példányát alkotó valamennyi dokumentum minden oldalát alá kell írnia”„Ezen kívül megállapítható az is, hogy az alperes az alaki követelmények meghatározásánál nem tett különbséget: nem szabályozta egymástól eltérően az érdemi információt tartalmazó iratokat az ilyen tartalommal nem bíró iratoktól, lapoktól, oldalaktól„Ennélfogva a felhívás 2.1.1.4. pontjában foglalt előírást csak akként lehet értelmezni, hogy a pályázónak a pályázati ajánlat valamennyi oldalát alá kell írnia.”„Megkülönböztetett szabályozás hiányában a pályázati ajánlat minden dokumentumára, azaz minden oldalára vonatkozott az aláírási, mégpedig a cégszerű aláírási kötelezettség.”

1.5. A Médiatanács nem vitatja az alaki szempontok, formai követelmények szigorú érvényesítését, de a perben azt képviselte, hogy az alaki követelmények ilyen módon történő értelmezése esetén olyan pályázatok is kizárásra kerülnének, melyek egyértelműen eleget tesznek a pályázati ajánlatok alaki, azon belül a formai érvényességi szempontok alapját és célját képező elvárásoknak, miszerint egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható legyen a pályázó személye, illetve az, hogy a pályázati ajánlat e pályázótól származik. E körben tehát a Médiatanács folytatta az ORTT közel másfél évtizedre visszanyúló joggyakorlatát.

Ezen érvelés különösen azon az alapon volt képviselhető, hogy korábban az ORTT pályáztatási gyakorlatával szemben az alaki, azon belül formai követelmények ilyen szigorú értelmezésére és alkalmazására sem a hatósági, sem a bírósági jogalkalmazási gyakorlatban nem volt példa. Az ORTT fennállásának, pályáztatásának kezdetétől fogva az alaki érvényesség követelményrendszere soha nem a formai szempontok körében érvényesült (ilyen) szigorúan, hanem az összeférhetetlenség (vagyis a személyi, részvételi feltételek) tekintetében.

(Ebből következően a formai követelmények ilyen szigorú és sajátos értelmezése, érvényesítése a közel másfél évtizedes médiaigazgatási pályáztatási gyakorlatból még közvetetten, tág értelemben sem volt levezethető. Ezt jól mutatja, hogy a fenti bírósági gyakorlat által meghatározott formai elvek megkövetelése alapján a fenti ítélet közzététele után alaki vizsgálatnak alávetett pályázati ajánlatok közül 58 esetben került sor kizárásra.)

A Médiatanács tehát - az Ítélőtábla fenti ítéletének megszületése előtt - a legnagyobb alaposság, körültekintés mellett sem értelmezhette ilyen „sajátos” módon pályázati felhívásának formai követelményeit, hiszen ezzel eltért volna az eddigi évtizedes pályáztatási gyakorlattól, mely a véleményszabadság és a pályázati ajánlatok egyenlő elbírálásának elvével kapcsolatos valódi kritikai észrevételeket alapozhatott volna meg. (Vagyis, amennyiben a gondosan, nem kis költséggel elkészített és benyújtott pályázatokat előre nem kiszámítható, a pályázati felhívások konzultációin előzetesen nem közölt, a pályázati felhívásból igencsak nehezen levezethető, sőt az eddigi általánosan ismert értelmezéstől eltérő formai feltételek, követelmények alapján zárta volna ki a Médiatanács, az ugyanolyan jogorvoslati és azon kívüli támadások célpontjává tette volna e határozatokat.)

Az Ítélőtábla fent idézett azon megállapításával összefüggésben, mely szerint „alperes az alaki követelmények meghatározásánál nem tett különbséget: nem szabályozta egymástól eltérően az érdemi információt tartalmazó iratokat az ilyen tartalommal nem bíró iratoktól, lapoktól, oldalaktól”, az is hangsúlyozandó, hogy a Médiatanács ezt nyilván azért nem szabályozta, mert még véletlenül sem „gondolta”, „gondolhatta” volna, hogy pályázati felhívása ennyire sajátosan merevmódon is értelmezhető. (Ráadásul a bíróság által meghatározott, üres oldalak aláírásának formai követelménye csak abban az esetben releváns, ha a pályázó nem a lap mindkét oldalára nyomtatva nyújtja be pályázatát. Vagyis azért nem szabályozta az esetlegesen nem „kétoldalas” nyomtatási módon benyújtott pályázati ajánlatok egyes lapjainak üres, adatot nem tartalmazó hátoldala aláírásának szempontját, mert a pályázati felhívások ilyen irányú értelmezése nem volt feltételezhető.)

1.6. Az Ítélőtábla ítéletének igencsak szűkszavú, rövid iránymutatásában annyit határoz meg, hogy: „A megismételt eljárásban az alperesnek le kell vonnia a beavatkozó pályázati ajánlatának alaki érvénytelenségének következményeit, és a fennmaradt pályázatok elbírálásáról szóló új döntésében a beavatkozót nem nyilváníthatja a pályázati eljárás nyertesének”.

1.7. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a sajtóban elhíresült ún. „Klubszabály” (vagyis a tárgybani pályázati felhívás alapján a pályázati ajánlat üres oldalainak aláírása, mint újszerű alaki érvényességi feltétel) nem a Médiatanács által kialakított jogértelmezési vagy jogalkalmazási szempont, hanem a Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.053/2012/20. sz. ítéletéből fakadó egyértelmű bírósági elvi álláspont.

(Folytatjuk…)

2 komment

Címkék: médiatanács Klubrádió Legfőbb Ügyészség

A Médiatanács blogról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja. A Médiatanács tagjai: Karas Monika elnök, Budai László, Hankiss Ágnes, Szadai Károly és Meszleny László.

Weboldal a médiatörvényről

Ugrás a www.mediatorveny.hu-ra

Mecenatúra – Pályázati tükör

mecenatura_uj_310x222.jpg

A Médiatanács a Facebookon

  

Mecenatúra a Facebookon

                 

A Médiatanács YouTube-csatornája

Iratkozz fel YouTube-csatornámra
süti beállítások módosítása