Médiatanács-blog

Nagy felzúdulást váltott ki a Costa Rica-i büntető törvénykönyv november 6-i módosítása, amely alapján akár tíz év börtönnel is sújtható a politikai titkok felfedője. Az újságíró-társadalom felháborodottan és tanácstalanul áll a módosítás előtt.

Az Ítélőtábla több ítéletében is egyértelműen megállapította, hogy a pályázati ajánlat „üres hátoldalai” aláírásának és folyamatos oldalszámozásának hiánya alaki érvénytelenségi ok. A Klubrádió nem látta el pályázata minden oldalát cégszerű aláírással. A Médiatanácsnak nincs lehetősége jogszerű módon lezárni az eljárást, mert a bíróság döntése alapján egy alakilag érvénytelennek minősülő ajánlatot benyújtó pályázót kellene kihirdetnie nyertesnek. Ez a médiatörvény rendelkezéseivel ütközne. A Médiatanács a jogszerűtlen állapot feloldását az ügyészségtől kérte.

Míg a Fővárosi Ítélőtábla a Klubrádió 95,3 MHz-es frekvenciára benyújtott pályázatával kapcsolatban nem tulajdonított jelentőséget az aláírások hiányának, addig más pályázók esetében - a legelső ítéletében foglaltakat megerősítve - egyértelműen leszögezte, hogy ha a pályázó „az üres oldalakat nem írta alá”, „olyan ajánlatot tett, amely nem felelt meg az ajánlattal szemben támasztott alaki érvényességi feltételeknek.” A Fővárosi Ítélőtábla ugyanazon tényállás mellet ugyanakkor a fentiekkel szöges ellentétben azt is kimondta, hogy az „üres lap, vagy oldal” nem dokumentum, ezért „cégszerű aláírással történő ellátásának igénye” sem a médiatörvényből sem a felhívás vonatkozó pontjaiból „nem vezethető le”.

A hatóság a bírósági iránymutatásnak megfelelően végzés helyett határozatban mondta ki a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára beadott pályázatok alaki érvénytelenségét. Mivel egyik pályázó sem felelt meg a bíróság által támasztott aláírási követelményeknek, a hatóság a médiatörvénnyel összhangban a pályázati eljárást eredménytelennek minősítette. A bíróság ismét hatályon kívül helyezte a Médiatanács határozatát, és előidézte azt az ellentmondásos jogi helyzetet, mely szerint alakilag érvényes pályázat nincs, a pályázati eljárás ugyanakkor mégis eredményes.

A szolidaritás-modell alapján a német fogyasztók a jövőben készülékek helyett lakásonként ún. közszolgálati hozzájárulást fizetnek – ezzel a családok jól járhatnak, a tévé nélküli háztartások viszont nem. A konvergens médiaszolgáltatások korában a szakértők szerint elengedhetetlen a közszolgálati média finanszírozási reformja.

Az ügyészi indítvány rámutat arra, hogy egy megismételt eljárásban a bírósági ítélet köti a hatóságot. A dokumentum leszögezi, hogy a bíróság új eljárásra kötelezte a hatóságot és nem arra, hogy a pályázaton a második legtöbb pontot szerző pályázót nyilvánítsa nyertessé. A Médiatanács lefolytatta az új eljárást és a bíróság által megkövetelt aláírások hiánya miatti alaki érvénytelenség folytán az összes pályázót kizárta. Az Ítélőtábla azonban a vonatkozó bírósági gyakorlatot és általános közigazgatási eljárásjogi szabályokat és elveket félretéve nem fogadta el a végzést, és arra szólította fel a hatóságot, hogy az ügyet határozattal zárja le.

A Médiatanács az ügyészséghez fordult a Klubrádió ügyében kialakult jogszerűtlen helyzet feloldását kérve. Blogunkon mától részletekben közöljük az ügyészséghez eljutatott indítvány szövegét. Az első részből kiderül, hogy az új médiatörvény teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a frekvenciapályázatokat érintő hatósági döntéseket vitató felek teljes körű jogorvoslathoz juthassanak. Az indítvány rámutat, hogy a régi médiaszabályozás alapján a Klubrádió helyén akár már egy másik rádió is szólhatna. Az indítvány részletezi, hogy miért támadta meg a Klubrádió az Autórádió pályázatát, és az is világossá válik, hogy nem a Médiatanács, hanem a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki először a tartalommal nem bíró oldalak aláírásának kötelezettségét.

Interjú az első magyar gépeltérítős film írójával, Köbli Norberttel

A Médiatanács 2011-ben a FILMTERV2011 és 2012-ben a Magyar Média Mecenatúra program keretében indított Egri Lajos pályázatán támogatta Köbli Norbert forgatókönyv-terveit is. A berni követ című könyvét, valamint a Freedom Flight című filmtervét is egy-egymillió forinttal támogatta. A forgatókönyvíró mindkét munkájában 1956 utáni történetet dolgoz fel.

A sajtóeseményeket követve egyre gyakrabban találkozunk a kirekesztés és a gyűlöletbeszéd tilalmával foglalkozó nyilatkozatokkal. A téma aktualitása és jelentősége napról napra nő, és ezzel együtt az igény is a társadalmi cselekvésre, hogy gátat szabjunk a kirekesztő és gyűlöletkeltő tartalmak terjedésének.

A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 26-ai ítéletével újabb fejezetéhez érkezett a Klubrádió és a Médiatanács közötti jogvita, noha a felek és a közvélemény is joggal várta, hogy a döntésre felhatalmazott szerv most végre pontot tesz a régóta húzódó ügy végére. Nem ez történt.