Egy korábbi bejegyzésünkben már szó volt arról, hogy a Médiatanács feladata lesz meghatározni, mely események szerepeljenek „a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események” listáján. Azóta elkészült egy döntés-előkészítő dokumentum is, mely a javasolt eseményeket és a listára kerülésük lehetséges indokait sorolja fel.
A médiapluralizmus világában többé-kevésbé piaci alapokon működnek a médiaszolgáltatók. Céljuk a nézettség növelése, nemcsak a szórakoztató, hanem a hírműsorok vonatkozásában is. Ennek szellemében a hír legyen első, a hír legyen érdekes, a hír legyen megdöbbentő, de maradjon életszagú… Idáig talán még rendben is volna. Egyről nem szabadna azonban elfeledkezni soha: a hír legyen igaz. Manapság azonban úgy tűnik, előfordulhat, hogy ha a valóság unalmas, akkor tupíroznak kicsit rajta – ez a tupírozás mértékétől függően lehet ízlésbeli, etikai vagy a legszélsőségesebb esetben jogi kérdés.
Az év eleje óta hatályos médiaszabályozás értelmezésére vonatkozó kérdésekre mindig készek vagyunk felelni. Mivel ilyen kérdéseket tett fel Varga G. Gábor a nol.hu-n megjelent Belső használatra! című véleménycikkében is, nem szeretnénk azokat válasz nélkül hagyni.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az elmúlt hónapokban dolgozta ki az úgynevezett klasszifikációs ajánlás-tervezetét. Ne ijesszen meg senkit az elnevezés, hiszen az nem takar mást, mint a műsorszámok korhatár-besorolására vonatkozó részletszabályokat, vagyis lényegében a „karikákat” a képernyő jobb vagy bal sarkában. Ezek a kis grafikai elemek iránymutatást jelentenek a nézőknek (szülőknek, gyerekeknek egyaránt), és meghatározzák azt is, hogy egyik vagy másik műsorszám mely időszakban sugározható.
A magyarországi médiaszabályozás történetében először köttetett meg olyan közigazgatási szerződés, amely szerint egy szakmai szervezet felügyeleti jogkört kap az iparágat szabályozó közigazgatási hatóságtól. A számos internetes sajtótermék kiadóját – így a legnagyobbakat is – a tagjai sorában tudó Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) mostantól a társszabályozás keretében működik közre a jogszabályok érvényesítésében.
Ha talán nem is mindenki, e blog olvasói biztosan tudják, hogy az új médiatörvény július 1-től már alkalmazható az internetes és nyomtatott sajtótermékekre is. A reakciókat látva, most megpróbálunk tisztába tenni néhány dolgot az új szabályozással kapcsolatban.
Az egyes frekvenciák használata kapcsán fel-felvetődik az a kérdés, hogy miért is kell fizetni a frekvenciák használatáért, miközben az a tér, amelyben a frekvenciát használjuk, mindenkié. Van, aki egyenesen úgy fogalmaz, hogy a frekvencia olyan, mint az oxigén, aminek a belégzéséért szintén nem fizetünk.
A 12-es, 16-os, 18-as karika mellé 2011. január 1-jével felkerült a hatos karika is a képernyőre, ami jelzi: egyes filmeket nem ajánlatos nézniük hatévesnél kisebb gyerekeknek. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában Cserháti Ágnes, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szóvivője, Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja, Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a Közszolgálati Testületbe delegált tagja, M. Tóth Géza rajzfilmkészítő, animációs rendező és Kósa Éva pszichológus is megszólalt. Az összeállítás 2011. június 20-án, délelőtt 9 óra 5 perctől volt hallható.
Négyszer nagyobb elérésű frekvencián negyedannyi szolgáltatási díj, óriási aránytalanságok, tulajdonosváltások, bizonytalan gazdasági helyzetű rádiók, elnémuló frekvenciák – ezek jellemezték az ORTT örökségeként kialakult rádiós piaci helyzetet. A Médiatanács által elfogadott díjszámítási rendszer és az új jogi szabályozás megújulást hozhat a következő két év során.
Június 2-án, csütörtökön közleményt adott ki Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának tagja. Ebben a Médiatanács rádiós pályázatok lebonyolításával kapcsolatos jogalkalmazói tevékenységét bírálva téves számadatokra hivatkozott. A Médiatanács tényekről és valós adatokról szeretné tájékoztatni a közvéleményt és a tisztelt képviselő asszonyt.
