Detlef Kleinert cikke a Die Pressében
A fenti címmel és Magyarország rosszul választott, ezért Ausztria és Németország osztályharcos körei hadjáratot folytatnak ellene alcímmel közölt „vendégkommentárt” a Die Presse című osztrák napilap 2011. december 29-i számában Detlef Kleinert professzor, német televíziós újságíró tollából.
A Budapest 95,3 MHz-es frekvenciapályázat eredménye körül kialakult helyzet vélhetően tudatos politikai provokáció. Hazai és nemzetközi politikai szervezetek, prominens baloldali és liberális véleményformálók, külföldi diplomáciai testületek tagjai csaknem egy éve igyekeznek nyomást gyakorolni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsára. A politikai befolyásolók célja az volt, hogy a Budapest 95,3 MHz frekvencia hasznosítására irányuló pályázatot a Médiatanács az esélyegyenlőség elvét sértve, kifejezetten a Klubrádió igényeire szabva írja ki, illetve hogy a Klubrádió frekvenciát kapjon.
Sokszor, sokféle szövegkörnyezetben halljuk, hogy mennyire megnőtt a média véleményformáló, befolyásoló szerepe. Hogy a gyerekek átlagosan több mint három, a felnőttek pedig több mint négy órát tévéznek naponta, a híradó, az internetes hírportálok, az újságok legtöbbünk életének, napi rutinjának elválaszthatatlan része lett. A hírek mindenkire más és más hatással vannak. Néha nem is gondolnánk, hogy milyen komoly hatással.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa törvényben meghatározott feladatain túl időről időre figyelmet szentel azoknak a jelenségeknek is, amelyek a médián keresztül befolyásolják vagy befolyásolhatják a nézők mindennapijait, szokásait, életvitelét. Az NMHH műsorelemzőinek legutóbbi tanulmánya az úgynevezett „csipszadóköteles” élelmiszerek reklámozásának jellemző tendenciáit méri fel.
Idén 86 éves a magyar rádiózás: 1925. december 1-jén avatták fel hivatalosan a Magyar Rádiót. A Budapest néven jelentkező állomás rendszeres rádiós adása este 8 órakor indult el. A Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) épp erre a napra időzítette saját ünnepi közgyűlését is, amelyet 15 éves fennállásuk alkalmából tartottak.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011. szeptember 22-én indította el Internet Hotline elnevezésű szolgáltatatását a társadalmi felelősségvállalás jegyében. A szolgáltatás a http://www.internethotline.hu honlapon üzemel, itt jelenthetők a világhálón található jogellenes vagy a kiskorúak számára káros tartalmak. Bejelentést kilenc kategóriában tehetünk: pedofil tartalmak; a hozzájárulás nélkül sértő módon közzétett fotók, videók; a zaklatás; a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom; az erőszakos tartalom; kábítószer fogyasztására csábítás; terrorcselekményre buzdítás; számítógépes vírusok, kémprogramok népszerűsítése és az olyan egyéb tartalmak, amelyek károsak lehetnek a kiskorúak számára.
Ha egy álmos délután horrorfilm-előzetesek vetítésére leszünk figyelmesek mondjuk a Film+ csatornán, vagy azon hüledezünk, hogy a Coolon a ValóVilág szaftosabb jeleneteit tálalják elénk, joggal kérdezhetjük: mit tesz a médiahatóság, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő?
Kódolás – idegenül hangzó kifejezés. Mit jelenthet ez az NMHH-nál? Egy olyan feladatkört, amelyben műsorokat elemeznek bizonyos szempontok szerint. Egy jelenleg futó médiahatósági vizsgálatban hallási fogyatékossággal élő emberek kódolják azt, hogy a tévéműsorok miként érhetőek el sorstársaik számára. Hogyan is zajlik ez a gyakorlatban? Nézzünk a kulisszák mögé.
A napokban két kereskedelmi tévét (RTL Klub, TV2) és két kereskedelmi rádiót (Class FM, Neo FM) nyilvánított jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatónak a Médiatanács. „És akkor mi van? Egy újabb érthetetlen rövidítés, amit meg kellene jegyezni” – állapíthatja meg a laikus. A betűszó azonban valójában a közösség szolgálatának egyik biztosítékát jelenti a kereskedelmi médiumok adásaiban is, anélkül, hogy a gazdasági szabadságot indokolatlanul korlátozná.
Harsogó címlapok között, véget nem érő hírözönben élünk, a sajtónak pedig ez kíméletlen hírversenyt jelent. Azt, hogy meddig mennek el az újságírók egy hír megszerzéséért az elsőségért folytatott küzdelemben, a jogszabályokon túl etikai szempontok is befolyásolják. Egybeesik-e vajon a lelkiismeretük szava a szerkesztői akarattal? Húsz fiatal újságíró életszerű helyzetgyakorlatokban tesztelhette magát, ugyanis az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete rendezte meg hazánkban az első Nemzetközi Médiaetikai Nap magyar programját, mely sok hasznos tanulsággal járt.
