Médiatanács-blog

Interjú Kóródi Ágnessel, aki a méhek és az agrárium kapcsolatáról készít dokumentumfilmet

Amilyen apró rovarok, olyan fontos szerepet töltenek be a méhek a világ élelmiszertermelésében, közvetve még a húsiparban is – derül ki a Médiatanács által támogatott, Méhek nélkül a világ munkacímű ismeretterjesztő film rendezőjével készített beszélgetésből. A szorgos állatok ráadásul olcsón végzik el a beporzási feladatokat, aminek a helyettesítése több százmilliárd dollár lenne évente globális szinten. A rendező, Kóródi Ágnes a Médiatanács blogjának adott interjújában többek között azt is elárulja, milyen szemléletbeli különbség van az amerikai és a magyar méhészkedés között, és mi köze a mobilnak a méhekhez.

Hatvan társadalmi szervezetet kért fel együttműködésre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) annak érdekében, hogy beépítse észrevételeiket a gyermekbarát internet szabályozására tett javaslatának munkaanyagába. A javaslatokhoz ezen túlmenően bárkitől szívesen fogadunk írásos észrevételeket május 26-ig.

Interjú Jelenczki István filmrendezővel

A Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilmes pályázatán Jelenczki István Az igazság sohasem késő című filmterve is támogatást nyert. A tényfeltáró három részes dokumentumfilm egyenes folytatása a 2007-ben befejezett „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I-IV., és a 2008-ban elkészített Tóth Ilonáról szóló, „Tisztítótűz tetején álltunk” című dokumentumfilm-sorozatoknak. A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az Alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

A hvg.hu-n május 10-én megjelent cikkében („Elnökcasting a médiahatóságnál”), Polyák Gábor médiajogász súlyosan sértő állításokat fogalmaz meg az NMHH-elnök kiválasztására irányuló, jelenleg is zajló eljárás apropóján. A szerző – durva, személyeskedő célzásokkal – azt állítja, hogy a médiatörvény idén februári módosítását a majdani NMHH-elnök szakmai kritériumai tekintetében saját magamra szabva, leendő önjelölt NMHH-elnökként fogalmaztam.

Megjelent „A médiaszabályozás két éve (2011–2012)” című kiadvány, amely az új médiatörvény hatályba lépése óta eltelt két év médiahatósági munkáját mutatja be, a médiahatóság elé kerülő ügyek, feladatok és problémák közérthető áttekintését nyújtva.

Interjú Glaser Katalin animációs rendezővel, aki saját családtörténetét dolgozta fel

Három nagymamájának életútját eleveníti meg Glaser Katalin abban a negyedórás animációs filmben, amelynek elkészítésére a Médiatanács animációs pályázatán kapott támogatást. Az anyai és apai nagyanyák mellett a nagyapa második felesége is egyenrangúan jelenik meg a történetben. A film ráirányítja a figyelmet a nagyszülők szerepére, szervezőerejére a tágabb család összetartásában.

A Nemzeti Érdek folyóirat 2013. évi 3. számában egy esszé jelent a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjáról Kitta Gergely tollából. Az írás bemutatja a médiahatóság kultúra-finanszírozási gyakorlatának - azaz a Magyar Média Mecenatúra programnak - új alapvonalait.

Interjú Novobáczky Sándor rendezővel a magyar népi gyógyászattal foglalkozó filmjéről

Gyógynövényekről, mágikus eljárásokról és a tudományos megbízhatóságukról szól az az idén elkészülő ismeretterjesztő film, amely a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatán nyert támogatást. A rendező, Novobáczky Sándor a magyarországi helyszínek mellett Erdély és Kárpátalja eldugott zugait is feltérképezi a még élő hagyományok után kutatva.

Interjú Horváth Mária animációs rendezővel

A Magyar Média Mecenatúra program 2012-es Macskássy Gyula animációs pályázatán Horváth Mária Cigánymesék című rajzfilmsorozat-terve is támogatást nyert. Az alkotó a rajzfilmet a Magyar népmesék sorozat több évtizedes tapasztalatait felhasználva készíti el. Az első film Szécsi Magda: A cigányasszony meg az ördög című meséjéből készül Orsós Teréz cigány festőnő közreműködésével.

Interjú Gyarmathy Líviával, aki egy budapesti tér eseményeit örökíti meg

Hogyan tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül? Ez a fő kérdése annak a filmnek, amelyet madártávlatból készített Gyarmathy Lívia filmrendező Magyarország feszültségeiről és szerethetőségéről a Médiatanács dokumentumfilmes támogatásának köszönhetően. A tér című filmben a rendező ötödik emeleti balkonjának látószögéből egy évtizedet átölelve követhetjük végig egy fővárosi XII. kerületi épülő Turul-szobor fogadtatását, politikai hullámveréseit, valamint a tér magánéletét: a reggelente iskolába rohanó gyerekeket, az indulatokat kiváltó autókoccanást vagy éppen egy kamaszlány segítő gesztusát egy idős asszony felé.